Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Kivágják vagy ne vágják a tőkét – ez itt a kérdés

Kacziba János csongrádi szőlősgazda – az 57 kérelmező egyike – fölháborodva kereste fel a hegybírót, mivel részben elutasították. A szövegből úgy vehette ki, ebben a csongrádi hegyközség is ludas lehet. Ez viszont rosszul érintette Kiss Istvánt, a hegybírót, aki segített megírni a fellebbezést. Nyugtalanító: február 25-éig lehetett kérni a szőlőterület fölszámolását, de tízen július 5-éig választ sem kaptak.
Kiss István újabban iratokkal, kérelmekkel kel és fekszik – a szőlők közt jobban érezné magát. Fotó: Bálint Gyula György
Egy ügy, Kaczibáé a helyére billent. Tíz gazda amiatt ideges, joggal, hogy még nem kapott választ. A csongrádi hegybíró mindenkinek segített a fellebbezések megírásában, aki ezt kérte tőle.

– Eddig négy elutasított kérelem miatt nyújtottunk be fellebbezést, az egyikre hat napon belül megérkezett a kedvező válasz, elfogadták. Ennek a gyorsaságnak akár örülni is lehetne, de az indoknak nem, hogy a hegyközség regisztrációja hibás. Nem igaz!

Mekkora összegtől esett volna el Kacziba János?
– Több mint egymillió forinttól! Ez a gazda három, több mint kéthektárnyi területre nyújtott be kivágási kérelmet, az adatok közül valamelyiket „elnézték", amit utólag beismertek. De bujkál az emberben a kisördög: hány esetben történt ilyen? Előbb azt hitte Kiss István, hogy csak a csongrádiakat sújtja a szövevényes bürokrácia átka, de amikor a Kunsági Hegyvidék hegybíróival beszélt, megtudta, ők sincsenek megelégedve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkájával. Mintha le akarnák faragni a kivágásért járó összegeket, amit egyébként uniós költségvetésből adnak oda a gazdáknak.

Fájdalmas procedúra

Murányi László, a csongrádi önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke – aki maga is szőlőtermelő és ügyfél – elképesztőnek tartja a szituációt, amelybe a szőlősgazdák önhibájukon kívül belekerültek. A kivágandó szőlőt megmetszették, permetezték nem kis költséggel, mivel időben nem kaptak arra választ, kivághatják-e vagy sem. Aki júliusban, annak közepén vagy végén értesül arról, hogy kérelmét elfogadták, fizikailag képtelen a feladatra. Nem kis lelki fájdalmat okoz, hogy egy-két héttel a termés (például Csaba gyöngye) beérése előtt kell az ültetvényt elpusztítania. A képviselő levélben fordult Gráf József miniszterhez, kérve tőle, módosítsa a határidőt.

– Kapott-e már valaki pénzt? A kérdést hallva majdnem fölnevetett a hegybíró. – Ugyan már, senki! A kivágást újból ellenőrzik a helyszínen, majd azt követő hatvan napon belül utalják ki, hogy a földhivatal a művelésiág-változást átvezette. Aki október közepén kézhez veheti, az örülhet, mégsem üres az a kassza!

– Aki július 30-án kapja kézhez a MVH-határozatot, az egy nap alatt nem tudja kiszedni a tőkéket, emiatt baja lehet-e? A hegybíró erre csak annyit tudott válaszolni: „a határidő-módosításról eddig nem értesültem".

Beszélgetés közben a hegybíró fáradtnak tűnt. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMI) emberei – a felügyelők – ellenőriznek, olykor két vagy öt területen, mert ehhez kapták meg a szükséges dokumentációt. Nem vall nagy szervezettségre, hogy egy hrsz. számon bejegyzett területet kétszeri(!) kiszállással tudtak csak megszemlézni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az MDF is indít polgármesterjelöltet Csongrádon

Hegedűs Péter lesz a Magyar Demokrata Fórum csongrádi polgármesterjelöltje. A 34 éves történész… Tovább olvasom