Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Megjelent Piroska János festményeinek albuma

Nagy érdeklődés kísérte a Piroska-album bemutatását Csongrádon. A város egykori polgármestere élete első felében jobban vonzódott a politikához és a közélethez, mint a festészethez, de sorsa úgy fordult, hogy művészként vált ismertté idehaza és a határokon túl is.
A szőlőhegyi tanya, mely a mai művészteleppel szemben található, s vejének, unokájának otthona, Piroska János hosszú élete utolsó harmadában zarándokhellyé vált, s ez növelte a hatalom által nem kedvelt alkotó ázsióját. Csongrád vonzásában maradt, szinte egybenőtt a Tiszával és az akkor még hangulatos szőlőheggyel, hiszen jól ismerte a szőlő természetét, a bor lélekgyógyító erejét, barátságokat és műveket ihlető varázsát.

Dömötör János művészettörténész nem egyszer járt a szőlőkkel körülölelt művésztanyán, tökéletesen érti Piroska képeinek nyelvét. Három hatás érte az ifjú Piroska Jánost, amikor a Képzőművészeti Akadémián megszerezte a mesterségbeli tudást: Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár és Rudnay Gyula tanítványa volt.

Piroskára a legnagyobb hatást az akvarellista Edvi Illés Aladár gyakorolta. Vízfestékkel csak az tud jól bánni, aki gyorsan és összerendezetten képes festeni. Mint Dömötör János is mondta: az alföldi festészetben Piroska János tökélyre fejlesztette az akvarelltechnikát. A színek dominálnak, a kontúrok többnyire elmosódnak, látomásszerűvé lényegül át a tájélmény, az élet szép pillanatai összetartó kompozícióvá rendeződnek.

Piroska János helyét a magyar piktúrában ekképp jelölte ki Dömötör János: a legjobb akvarellista. Ha egyszer elkészül egy munkásságát elemző monográfia, akkor arra is választ kapunk: miért nem az olajfestészetben jeleskedett. Miért maradt meg csongrádinak? Városépítő terveit félbeszakította a háborúba, majd polgári értékek rombolásába ájult félszázados korszak, de ami ma is szép Csongrádban, a városközpont, a nagy terek, a sok zöldfelület, az is az ő alkotása. Ő tette szép várossá Csongrádot.

Posztumusz megkapta Piroska János a Pro Urbe – Csongrád díjat, a galériában állandó kiállítása van, de mindmáig nincs a városnak monográfiája, melyben többek között az ő helyét is kijelölnék mind a politikai, mind a kulturális életben. A család kezdeményezésére, támogatók közreműködésével a csongrádi Silber Nyomdában megszületett egy album, mely mintegy hetven festményt tartalmaz. A lokálpatrióták becses könyveik közé besorolják majd, de eljut-e a tágabb világba, ahová munkáinak egy része annak idején „elutazott"?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mézturistákat várnak Csongrádra

A bioméhészek is bekapcsolódnak a turizmusba Csongrádon: programokat szerveznek a természetbarát… Tovább olvasom