Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Miniszteri kitüntetést kapott Biatovszki László

Csongrád - A csongrádi vízügyi szakember 2006-ban már a harmadfokú készültség elején kidőlt volna a sorból, ha nem kap egy nap pihenőt. Munkája elismeréseként nemrégiben miniszteri kitüntetésben részesült.
Amikor 1986-ban Biatovszki László Csongrádra nősült és költözött, épp szelíd idők jártak a Tisza alsó szakaszán. Tíz évig árvíznek nyomát sem látta. A Berettyóújfaluról származó fiatalember különösebben nem kereste a vizet, csak azért döntött úgy, hogy finommechanikai műszerészként elvégzi a bajai vízügyi főiskolát is, mert akkoriban sok munkahelyet kínáltak ezen a pályán. Persze volt némi kötödése a folyókhoz: nagymamája rengeteget mesélt neki a Berettyóhoz fűződő családi halászélményekről.

A nyugalmas, vészmentes időkben családot alapított, fia és lánya született, aztán ahogy kamaszodni kezdtek, a Tisza is egyre szeszélyesebbé vált. Biatovszki László mindezt a ciklikussággal magyarázza: a köznyelvben csak hét bő és hét szűk esztendőnek nevezett csapadékos és száraz időszakok váltakozása igenis létező jelenség. Mostanság vízbőséges évtizedet élünk, ennek lehetett a csúcspontja a 2006-os tiszai árhullám, amelynek megfékezésénél elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elismerés nem maradt el, nemrégiben Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Környezetünkért Emlékplakettet adományozott a 45 éves szakembernek.

Biatovszki László évtizedeken keresztül nyomát sem látta árvíznek, az utóbbi néhány évben viszont volt alkalma megbirkózni a legnagyobb áradásokkal. Fotó: Karnok Csaba
Biatovszki László évtizedeken keresztül nyomát sem látta árvíznek, az utóbbi néhány évben viszont volt alkalma megbirkózni a legnagyobb áradásokkal. Fotó: Karnok Csaba

– Az az év mindent felülmúlt – emlékezett két év távlatából. – 2006 elején éppen megvédtem egyetemi szakdolgozatomat, s már olyan belvízhullám elhárításán kellett dolgoznom, amire addig nem volt példa. Még csak harmadfokú készültség elején jártunk, amikor majdnem kidőltem a fáradtságtól, de szerencsére kaptam egy pihenőnapot. A tavaszi árvíz idején napi pár órát tudtam csak aludni, és mindezt tetézte az a felismerés, hogy ekkora terhelésnek soha nem volt kitéve a gátrendszer. Szaknyelven: a mértékadó igénybevételt bőven meghaladta a 2006-os árvíz. Ha nem segítette volna több tucat idevezényelt vízügyi szakember a munkákat, nem tudtunk volna olyan gyorsan reagálni a veszélyhelyzetekre, hogy megfékezzük a Tiszát.

A duzzasztóról

Bár beosztását tekintve belvízvédelmi területi referens az Atikövizig csongrádi szakaszmérnökségének helyettese vezetője, ha már Csongrád, óhatatlanul is felmerül a kérdés: Biatovszki László miképp vélekedik a duzzasztóműről? – Harminc éve alszik ez az ötlet, de meggyőződésem, hogy az elkövetkező három évtizedben változni fog ennek a témának a megítélése – mondta a kitüntetett, aki egy nagycenki múzeumlátogatás során döbbent rá, mekkora horderejű és milyen hosszú távú fejlesztést jelent egy ilyen beruházás. Családja már tűkön ült, de ő nem tudta levenni a szemét arról a makett-összeállításról, ami a Tiszántúl folyószabályozás előtti képét mutatta be a mai kor emberének. – Nem túlzott, aki azt mondta, az volt a második honfoglalás. Százötven éve itt mindenki pákászott, a földek zöme víz alatt volt, mezőgazdaságról nem lehetett beszélni. Amilyen fontos volt akkoriban a Tisza gátak közé szorítása, olyan jelentékennyé kezd válni manapság a vízgazdálkodás, aminek egyik leghatékonyabb eszköze egy duzzasztó lehet.

Olvasóink írták

  • 1. Kuci 2008. június 25. 08:11
    „Gratulálok . ( és mindenkinek aki éjt napal dolgozott a gátnál )”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrádon hozhat hasznot a szemétbiznisz

Csongrád - A csongrádi közműcéget is soraiban tudó konzorcium nyerte el a homokhátsági… Tovább olvasom