Délmagyar logó

2018. 06. 20. szerda - Rafael 18°C | 30°C Még több cikk.

Mözsnek sikerült az, amire Bokros készül

Bokros - Mözs önálló község lett, Petőhenye pedig az maradt, mert ott a többség nem akar Zalaegerszeghez csatlakozni. Oros viszont nem szakad el Nyíregyházától. 2008-ban eddig három népszavazáson volt téma az önállóság, ezután dönt Csongrád-Bokros, Miskolc-Tapolca és Nevelek-Sződ.
Vannak komoly népszavazások – és különösek is. Döbröközben arról kérdezték a lakosságot, tudósítson-e a testületi ülésekről
a kábeltévé. Sokan akarták ezt, mégsem voltak elegen.

December 7-én kiderül, többségben vannak-e azok Bokroson, akik önálló önkormányzatot akarnak a településnek. Bár a megyében viszonylag ritkán írnak ki ilyen ügyben helyi népszavazást, országosan még mindig adódnak érdekes példák. A www.valasztas.hu című hivatalos oldalról az derül ki, hogy idén először Tolna-Mözsön szavaztak erről. Ott az 1779 választóból 1013-an adták le voksukat, és a „szabadságpárt" győzött, 685–317-re. A függetlenség hívei a Zala megyei Petőhenyén is felül maradtak, pedig itt épp az volt a kérdés, akarják-e a falu lakói, hogy Petőhenye Zalaegerszeggel egyesüljön. A legérdekesebb mégis az orosi szavazás volt. A 6500 lelkes település különálló szócikk a Wikipédián, 1978-ban csatolták Nyíregyházához, addig önálló volt. 2001 óta működik az Orosért Közéleti Egyesület, amely falunapot rendez, szervezi a közéletet. Idén április 27-én a függetlenedés volt a témája a népszavazásnak, amely érvényes volt, és eredményes, de nem a leválást szorgalmazók szempontjából. Merthogy a 6029 választóból 3498 ment el, néhányan érvénytelenül töltötték ki a lapot, 1233-an álltak csak az önállósodás mellé, 2227-en ellene szavaztak. Idén még három helyen, Csongrád-Bokros mellett Miskolc-Tapolcán és Nevelek-Sződön szavaznak erről az emberek.

Kerékpárút Hódmezővásárhelytől Barattyosra. A kistelepülés lakói a komfortosabb élet reményében döntöttek – és nyertek. Fotó: Frank Yvette
Kerékpárút Hódmezővásárhelytől Barattyosra. A kistelepülés lakói a komfortosabb élet
reményében döntöttek – és nyertek. Fotó: Frank Yvette

Az eddigiekből csak az derül ki, hogy az eredmény az emberi tényezőkön túl nyilván múlik azon is, a kezdeményezőknek mennyire sikerül meggyőzniük igazukról a passzívokat; hogy azok az érvek elég egyértelműen szólnak-e az önállóság mellett. 2005-ban Szikáncson ez nem sikerült, a település Hódmezővásárhely része maradt. Barattyoson viszont egyértelműen a nagyobb szomszéd kínálta komfort volt a döntő: a barattyosiak Mártélytól elválva Hódmezővásárhelyhez csatlakoztak. Azóta megépült a kerékpárút a városig, amely egyik fő kérésük volt.

Az embereket helyben ma már az önállóságnál is jobban foglalkoztatja, mi épülhet a közelükben. Most kilenc ilyen téma volt: Medgyesegyházán nem akarnak Hujber-hőerőművet, várják viszont Söjtörön és Cégénydányádon. Szentgotthárdon az ausztriai Heiligenkreuzi Ipari Park hulladékégetője ellen szavaztak. Aztán vannak meglepő kérdések – amelyek helyben ugyanolyan fontosak lehetnek. Gádoroson csak december 21-én mondhatják meg az emberek, eladja-e az önkormányzat félkész állapotban Szovátán épülő nyaralóját, vagy sem. A szavazást kezdeményező helyi ellenzék azon kesereg, hogy lehet, addigra már be is fejezik a munkát a kőművesek. A legaranyosabb kérdést pedig a Tolna megyei döbrököziek tették föl maguknak: „Akarja-e Ön, hogy a jövőben Döbrököz Község Önkormányzatának képviselő-testületi üléseiről kábeltévén keresztül állandó tájékoztatást kapjon a falu lakossága?" A helybeliek nem vették komolyan a kérdést: 1731 választóból 315 szavazott, és hiába volt 284 igen szavazat, ez kevés volt ahhoz, hogy Döbrököz községben kiteljesedhessen a nyilvánosság.

Algyőnek bejött

Az 1973-ban Szegedhez csatolt, 5300 lelkes Algyőn 1997-ben tartottak népszavazást az önállóvá válásról. Akkor az ellenzők nem szavazatai is kellettek ahhoz, hogy a voksolás érvényes, eredményes legyen, és saját önkormányzat alakulhasson. Azóta vélhetően az ellenzők többsége is megbékélt a döntéssel, amely jelentős fejlődés kezdete volt. A faluház még Szeged városrészében épült, de már az önállósodásra törekvők összefogásának jelképeként. Azóta többek között csatorna, új könyvtár, legutóbb fürdő és bölcsőde létesült, és a nagyközség nem adta be a közösbe általános iskoláját sem, amelynek most új épületet szeretne építeni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Blázsik Ildikó nem harcol tovább gyermeke pénzéért

Csongrád - Az ügyészség után az APEH sem talált kivetnivalót abban, hogy az Érzőszív Alapítvány… Tovább olvasom