Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Nem csak a borból lehet élni

Attól, hogy most telített a borpiac, nem kell föltétlenül kivágni a szőlőt, akkor sem, ha ezt a szomorú műveletet támogatják – véli Szabadkai Imre. A csongrádi kertészmérnök szerint visszafordíthatatlan folyamatokat, nagy károkat okozhat, ha megbontják az ötven-hatvan hektáros táblákat. A kékszőlő jótékony hatását máshogyan is ki lehet használni; ha nem kel a bor, dzsemet, gyógyhatású termékeket kell készíteni.

Szabadkai Imre a bokrosi borkultúra jövőjéért aggódik Fotó: Bíró Dániel
A csongrádi szőlő jövőjén töri a fejét Szabadkai Imre. A kertészmérnök – aki korábban 273 hektáron irányította a szőlőtermesztést Bokroson, manapság pedig 140 hektárnyi ültetvényen vezényli a növényvédelmi munkálatokat – úgy véli, a vörösborban és a kék szőlőben rejlő egészségmegőrző, gyógyító hatás új alternatívát jelenthet a leszüretelt gyümölcs felhasználása, egyben hasznosítása terén.

– Nem kellene mindent egy lapra feltennie annak, aki szőlőtermesztéssel foglalkozik a Csongrád környéki földeken – mondja a szakember, aki szerint első lépésként a csongrádi hegyközségnek fel kellene vennie a kapcsolatot egy biológiai központtal. – A Béres-csepp is a semmiből indult, mára világsiker lett. Nekünk azt kellene kipuhatolni, melyik intézmény profiljába illeszkedik e szakterület vizsgálata, feltárása. Amennyiben az együttműködésnek nincs gátja, még uniós forrásokat is megcélozhatnánk. A cél az, hogy a bokrosi borkultúra fennmaradjon, és ha ez azt jelenti, hogy a bor mellett jótékony hatású koncentrátumok, dzsemek és ízek is készülnének az itt termelt kékszőlőből, miért ne bővíthetnénk a feldolgozás, a hasznosítás skáláját? – veti föl a kertészmérnök.

Szabadkai Imre úgy tudja, Magyarországon a pécsi egyetem kutatói foglalkoztak a témával, és az eredményeik is biztatóak.

– A többcsatornás értékesítés biztos vonzó lenne a gazdáknak. A fiatal termelők – akik kisebb hányadot képviselnek a bokrosi szőlészek között – vélhetően nyitottabban állnának az ötlethez, már csak azért is, mert ez az útkeresés róluk szólna. Ez nem a mi korosztályunknak hozna eredményt, hanem a jövő nemzedékének. Ha a mostani kényszerhelyzetben a támogatott kivágás felé mozdulunk el, mindannyiunk helyzete nehezebb lesz. Az ötven-hatvan hektáros táblák megbontása nem optimális megoldás, hiszen az erdőnevelés és a szőlőtermesztés nem fér meg egymás mellett. A műveletlen földek pedig károkat okozhatnak a szomszédos telkeken. Ezért is szeretném felhívni a hegyközség vezetésének figyelmét: vegyük föl a kapcsolatot kutatóbázisokkal, nehogy a kivágás jelentse az egyetlen mentsvárat.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezüst díjas lett a csongrádi újbor

Ezekben a napokban megnő a forgalom a Bokrosi Borászati Kft. nemrégiben felújított pincéjében.… Tovább olvasom