Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Nem sürgős a csongrádi duzzasztó ügye

Csongrád - Ha vízlépcsőről van szó, Magyarországon más megítélés alá esik a Duna és a Tisza. A csongrádi duzzasztó ügye - úgy tűnik - már nem sürgető.
A Duna vizét semmiképp, a Tiszáét viszont annál inkább visszatartanánk. Tömören így lehetne összefoglalni azt a véleményhalmazt, amely hazánk két legnagyobb folyójának hajózhatóságával és hasznosításával kapcsolatban felmerült az utóbbi időszakban. A témát a Duna-stratégia hozta megint a felszínre, amely a folyam menti országok összehangolt gazdaságfejlesztésével, környezetvédelmével és energiaellátásával foglalkozik. A program – amely irányt mutatna a következő évtizedre – egyik sarokpontja a dunai vízi szállítás lehetséges fejlesztése. A mikéntje most kezd letisztulni, annyi bizonyos, hogy ebben nem duzzasztásos, hanem ökológiai megoldást keresnek majd a szakértők.

Egészen más a vízlépcsőépítés megítélése a Tisza esetében. A Csongrád megyei önkormányzat 2008 végére készíttette el azt a döntés-előkészítő tanulmányt, amely egy majdani csongrádi duzzasztómű hatásait vette górcső alá. A dokumentumot több fórumon is bemutatták tavaly. A fogadtatásról Ördögh József, az anyag egyik írója azt mondta lapunknak, a településvezetők zöme támogatta a 2008-as árakon 85–90 milliárd forint költségű fejlesztést.

Nem így a természetvédők. A tanulmány környezetvédelmi fejezetének szerzője, Lőrincz István korábban úgy fogalmazott: agyrémnek tartja az elképzelést. Az ő véleményét osztja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója is, aki azt mondta lapunknak, ismerik a dokumentumot, amelyből egyértelműen kiderül, hogy több kárt okozna a beruházás, mint hasznot. Szerintük tározókban, mélyen fekvő hullámtéri területeken kellene megoldani a vízvisszatartást, ami segíthetné a mezőgazdasági termelést. – Ha össze akarjuk barmolni a Tiszát, tudnunk kell, mit vesztünk, és mit nyerünk vele – tette hozzá a szakember, aki szerint az anyag elkészítésére az Országgyűlésnek kell megbízást adnia, a szándék attól lesz hiteles. Fontos megemlíteni, hogy a zöldek véleménye sem teljesen egységes. A Reális Zöldek Klubja például többször kijelentette: támogatják a duzzasztásos megoldást, hiszen a vízpótlás és a vízi szállítás mellett a vízenergia hasznosítása is fontos kérdés számukra.

A zöldek nem egységesek, a város viszont elkötelezett. A szerző felvétele
A zöldek nem egységesek, a város viszont elkötelezett.
A szerző felvétele

A Csongrád megyei közgyűlés tavaly márciusban úgy határozott, kezdeményezi a kormánynál a csongrádi duzzasztómű megvalósításának további megalapozását és nagyprojektként történő előkészítését. Most viszont azt a választ kaptuk Magyar Anna elnöktől, hogy a jelenlegi ciklusban a kérdés egyelőre nincs napirenden.

– A városvezetés elkötelezett ebben az ügyben – szögezte le lapunknak Kőrösi Tibor. A csongrádi polgármester hozzátette, az Új Széchenyi-terv lendítheti tovább a megkezdett munkát, és hogy ez meg is történjen, Vincze László országgyűlési képviselő segítségét kérte. A csongrádi honatya lapunknak elárulta, készül egy beadvány, amelyben arra kérik a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a csongrádi duzzasztómű szerepeljen az ország távlati fejlesztési tervei között.

Pusztán a duzzasztómű nem elég

Ha a csongrádi duzzasztómű megépülne, mederduzzasztással érnék el a kívánt vízszintet, vagyis a hullámteret csak az építmény közelében öntené el a víz. A fejlesztéssel az egész Alföld bekapcsolódhatna a nemzetközi víziút-hálózatba. Ehhez 2,5 méteres merülést biztosító, 75 méter széles hajóútra lenne szükség, s akkor 1500 tonna terhelhetőségű vízijárművek közlekedhetnének a Tiszán. Mint kiadás, a duzzasztómű ebből a szempontból csak a kezdet, mert a a biztonságos vízi szállításhoz mederszabályozás és további eszközrendszer is kell, csakhogy jelenleg arra sem futja, hogy a hajózási jeleket és a folyamkilométert jelző táblákat karbantartsák. Ha vízerőmű is épülne a csongrádi duzzasztóhoz, az további 30 milliárd forintos költséget jelentene a fent említett 85-90 milliárdos tételen túl.

Még egy sereg tanulmány kell

Ahhoz, hogy jelentős uniós támogatásban részesüljön a nagyprojekt, további előzetes vizsgálatokra van szükség: részletes megvalósíthatósági tanulmányt, vízjogi engedélyes tervet, költség-haszon elemzést, valamint környezeti és örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a projektgazdának. A kormánynak is támogatnia kell az ügyet, a projekttervet pedig az Európai Bizottságnak kell jóváhagyni.

Olvasóink írták

  • 19. apuka 2010. november 18. 00:22
    „Azt sem értem, hogy miért a WWF-t kérdezik meg? Ki ők? Kiket képviselnek? Megnézetem a weboldalukat, számomra nem derül ki belőle, hogy ők a csongrádi duzzasztó megítélésére hivatottak.
    A bősi kérdésben is az volt a legvisszatetszőbb, hogy budapesti civilek mondták meg, hogy mi a jó a Szigetköznek.”
  • 18. apuka 2010. november 18. 00:12
    „A csongrádi vízlépcső munkagödrét tervszerűen visszabontották, mert jelentős lefolyási akadályt jelent. A Vásárhelyi terv egyik alappillére a hullámterek (s nem árterek!) szabaddá tétele. Nem gazdagok vagyunk, hanem szegények, ezért nem akarjuk a Közép-Tiszát veszélyeztetni mesterséges és szükségtelen lefolyási akadályok meghagyásával. A ,,Reális Zöldek" a destruktív valódi zöldek ellenpontjaként jött létre. A magyar zöld mozgalmak a ,,minél rosszabb annál jobb nekünk" álláspontot képviselik Bős ügyben, ezzel akarják a magyar (SZDSZ, rendszerváltó nemzedék) álláspontját erősíteni. Ezt annyira primitíven és tudománytalanul teszik, hogy még egy Reális Zöldek típusú szervezet is képes velük vitába szállni. A politikát hullára nem érdekli a Duna sorsa. A tét a vízlépcső építésére szánt milliárdok (100-120 milliárd 1989-ben!!!) voltak. Könnyű volt ehhez találni néhány buta zöldet, akik hajlandók tiltakozni bármilyen ember által létrehozott mű ellen.”
  • 17. berkabela 2010. november 17. 21:08
    „A csongrádi vizlépcső munkagödre már évtizedekkel ezelőtt elkészült.Jelenleg nyitott,mert az átvágott gátat képtelenek voltak normálisan helyreállitani,-igy minden árhullám elönti a kb.2 km2 területet.Azutóbbi 6 évben 35 cm vtg.iszap rakódott le a leendő "munkaterületre".Ilyen marha gazdagok vagyunk?”
  • 16. Norbi56 2010. november 17. 20:49
    „Rövid távon és ez ebben az estben 10-15 év nincs sok értelme beszélni a dologról, mert a beruházás olyan tőke igényes amire a Magyar Államnak ezen a távon nem lesz pénze, mai árom meghaladja a 100 milliárdot, úgy tudom sokkal fontosabb infrastruktúrális beruházásokra sincsen.Ez 4 metrót meghaladó nagyságrend , ennek a megvalósításáhot húsz év sem volt elég idő, sem pénz. Persze van egy másik ér vis ellne, hogy éppen annyian ellenzik mint amennyien támogatják és ha jól tudom a Csongrád és Szolnok között lévő települések teljességgel ellnzik, és a Tisza szövetség sem támogatja. Vannak persze kényszerek..ha egy folyót elkezdenek lépcsőzni akkor azt be kell fejezni mondják egyes hidrológiával foglakozó szakemberek, és én is ezt gondlom, persze értelme akkor lenne igazán, ha megépülne egyszer a Duna-Tisza csatorna , ezt egyszer Attila a hun király is felvetette úgy 1600 évvel ez előtt .”
  • 15. keletaru 2010. november 17. 20:11
    „frakk! Ezért a Osztrák omv bonyolultabb hisz keleti-érdekeltségű nem gyengén , ezt azért illene tudni mikor hozzá szól valamihez /-höz Üdv Kuci”
  • 14. unknown 2010. november 17. 17:42
    „Bősnél a Duna főágát köszikla keresztgáttal zárták el a szlovákok, hogy a vízet az ő területükön lévő erőműhöz tereljék. Hegyeshalomtól lefelé a Duna esése is jelentősen ellankásodott, a magyar területen a Tiszához hasonlóan síkvidéki jellegű. Ezért volt szerintem is alkalmatlan arra, hogy Nagymarosnál erőmű épüljön. A víz mire ide ér elterül, lelassul, lerakja összes hordalékát. Lásd a szigetek sorát Bőstől Szentendréig.”
  • 13. unknown 2010. november 17. 17:31
    „Ne álmodjunk vízerőművet a síkvidéki, kilométerenként 2,5 cm-t lejtő Tiszára. Mit is szeretnénk hajón szállítani arrafelé? Vagy fentről lefelé? A csongrádi duzzasztás eredeti célja egy kiágazó öntöző csatorna terve volt a mezőgazdaság fellendítésére. Volt. Volt, ma már minden a láthatatlan ködbe veszett.”
  • 12. N.P. 2010. november 17. 17:03
    „Nálunk nem is annyira az energiatermelésen, hanem a vízgazdálkodáson lenne a hangsúly! A bősit régen meg kellett volna építeni, csak hát az ez elleni tiltakozás volt az SZDSZ szent tehene.. A csongrádit is elő kellene készíteni, mert Becse már megvan....
    A tiszai ciánszennyezés példa értékű kármérséklése szóba sem jöhetett volna a Tisza-tó nélkül.”
  • 11. joy 2010. november 17. 13:53
    „Halogatják.
    Megvárják, míg a rebellis Szegedet elmossa az ár.”
  • 10. achilleus 2010. november 17. 13:51
    „8. hozzászólás frakk 2010.11.17. 13:28
    Csak a Reális Zöldek említése kapcsán tettem be a honlapjukon feszítő írást. Van még néhány hasonló, a beidézett például még néhány kör zsidózás, htler-említés, után egyenes ágon megy át Mosonyi Emil dicsőítésébe. Komoly szervezet ilyen zagyvaságokat nem tart a honlapja címoldalán. Vízierőmű ügyben valószínűleg nem áll közel egymáshoz a véleményünk. (Az ártéri gazdálkodással lényegesen több víz tartható vissza síkvidéki körülmények között, mint duzzasztógátak építésével, emellett az árvízveszély is jobban csökkenthető a víz szétterítésével, árvízi tározók létesítésével.) Egyes folyók természeti és természetes állapotának megőrzése, Tisza, Dráva előnyt kellene hogy élvezzen, energetikai célú "hasznosításukkal" szemben. De ezen nem akarok vitát nyitni.)”
  • 9. frakk 2010. november 17. 13:35
    „Egyébként Orbán V. is a vízerőmű megépítése mellett van, és hamarosan nagyon nagy lépések várhatóak energia politika terén. Több vízerőmű, és tározó építése lesz terítéken. A paksi újabb blokk sem lehet kérdéses. Csak ezáltal több ezer új munkahely létesítése megy végbe.”
  • 8. frakk 2010. november 17. 13:28
    „6: Achi: most ezt nem egészen értem miért tetted ide? Lehet azért, mert családfa kutatásba, nem nagyon akarok belemenni. A vízerőmű egy nagyon régi témám. Nagyon régóta küzdök a megépítésükért. Sajnálatos ami Bős-Nagymaros-nál történt. Az idő ki fogja kényszeríteni a megépítését. Tegnap is üldögéltem és gondolkoztam egy pár dolgon. Az Osztrákok joggal haragszanak ránk pár dologban. Felajánlották a MOL-ÖMW közös céget, nem mentünk bele. Amikor elkezdték volna építeni az Vízerőművet akkor is beintettünk nekik.
    Ők elvannak nélkülünk is, nekünk kellene rájönnünk a Kiegyezéses időszak a legszebb korszak volt a történelmünkben. Jobban kellene rájuk figyelnünk , ha már mi nem tudjuk , hogy kell racionálisan gondolkozni. Csak a Murára kb 80 Vízerőművet építettek”
  • 7. achilleus 2010. november 17. 13:18
    „A "nívős" természetesen óriási idézőjelek között értendő!!!!”
  • 6. achilleus 2010. november 17. 13:17
    „"Fontos megemlíteni, hogy a zöldek véleménye sem teljesen egységes. A Reális Zöldek Klubja például többször kijelentette: támogatják a duzzasztásos megoldást,"

    Azért mert egy szervezet zöldnek nevezi magát, nem biztos hogy az. A "reális" zöldek egy technokrata társaság, amelynek egyetlen egy olyan elképzelése sincs, amely megegyezne a klasszikus "zöld" gondolattal.
    Ez a szervezet egy olyan "dakota" kisebbségi önkormányzatra emlékeztet, ahol senki nem beszél "dakotául", ráadásul nem is a haszonszerzés motiválja őket, hanem a bomlasztás.
    Egy nívós írás a honlapjukról: "Két közös vonás a Duna mozgalmak és a bolsevizmus között. A Duna mozgalom zászlóshajója minden kétséget kizáróan a Duna Kör. A Duna Kört Aczél György Kádár rendszer humán erőforrásokért felelős minisztere lehelte életre. Aczél zsidó ember volt, a Duna Kör első számú vezetői is azok lettek. A bolsevizmus eszméje széles körben 1918 után kezdte fertőzni az országot. Egyesek szerint Trianont az 1918-as forradalomnak köszönhetjük, ezek az egyesek patkányforradalomnak is, szokták nevezni 1918-at. Közismert, hogy a forradalmat a zsidóság, mégpedig azok a zsidók csinálták, akik később Ady Endre baráti köréhez tartoztak. Adyt tiszteli a magyar társadalom a vörös csillagról írt versét megbocsátja neki, annak ellenére, hogy a rendszerváltó politikai elit a vörös csillagot a tiltott jelképek sorába helyezte. Ady szerette a zsidókat, mint ahogyan a magyar társadalom szereti. Ady Endre majdnem minden szeretője zsidó volt, (.....)" ------------- (ebből talán ennyi elég is, de akit érdekel: http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1928
    ---------------------- Ezek tehát az úgynevezett reális zöldek....”
  • 5. N.P. 2010. november 17. 13:04
    „frakk 2010.11.17. 12:37

    "Teljesen mind1 ? km-en van 10 m esés, mert duzzasztani kell így is úgy is." - ez a mondat új alapokra helyezte a hidrofizikát!”
  • 4. frakk 2010. november 17. 12:37
    „Teljesen mind1 ? km-en van 10 m esés, mert duzzasztani kell így is úgy is. Ha már fel van duzzasztva, akkor meg a vízmennyiség helyre billenti a mutatókat. Itt az a baj, hogy nem is akartuk eddig megcsinálni. Ugye mennyire baj lenne, esetleg fele lenne az eddigi villanyszámla. Ha tudnánk egy két generátorral Szeged tömegközlekedésének az áram számláját kiváltani, már meg érné.
    Szeged városvezetése laikus, szűklátókörű, ezért ne is csodálkozzunk csak a térkövekig látnak, az építési osztály azokat is nem megfelelően rakatja le.”
  • 3. rettegettivan 2010. november 17. 12:28
    „Az esés egy dolog, másik mérőszám a hozam. Abban nem állunk olyan rosszul.”
  • 2. jq 2010. november 17. 12:13
    „Nálunk hány (kiló)méteren van 10 méter esése a folyónak?”
  • 1. frakk 2010. november 17. 09:44
    „Nagyon szomorú, hogy egyedül mi nem használjuk ki kellőképpen a víz energiáját. Az Ausztriában , Szlovákiában keletkező csapadék nagy része végig megy hazánkon, úgy hogy nem hasznosítjuk. Ezek az országok óriási előnyben vannak velünk szemben, hogy felhasználják a szinte ingyen energiát. Norvégia, Svájc szintén erre az olcsó energiára támaszkodik. Azzal sem lehet indokolni a tétovaságot, hogy nincs kellő esése a folyóknak, mert Ausztriában is 10 m esésre is erőműveket építenek. Felelőtlenség, és többek közt a Kapolyi féle áram lobbi tett keresztbe.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városi fenyőfák, ajándékba

Csongrád megye - A városi karácsonyfa-állítást egészen tavalyig Csongrádon oldották meg a… Tovább olvasom