Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Savanyú a csongrádi szüret

Csongrád - Ilyen nehéz szüret még nem volt – állítják egybehangzóan termelők, felvásárlók, borászok a csongrádi hegyközségben. A termést csak bizományba veszik át a pincészetek: pénzt csak akkor látnak a gazdák, ha a szőlőjükből készült bort eladták.
A fehérszőlők leszedése után hétvégén megkezdődött a kék fajták szürete a csongrádi hegyközségben, azonban az sem kizárt, hogy néhány hektáron a tőkén maradnak a fürtök, olyan keserves ősz elé néz az ágazat. A termés közepes, az aszályos időjárás miatt összementek a bogyók. Ez nem lenne akkora gond, ha lenne kereslet a szőlőre, de nincs. Egyes pincékben még most is van a tavalyi borból, ráadásul ömlik be az országba az olcsó, olasz importbor.

Bodor István ügyvezető szerint a kispincék hiánya és az importbor bősége miatt nyomott ennyire a szőlő felvásárlási ára. Fotó: Tésik Attila
Bodor István ügyvezető szerint a kispincék hiánya és az importbor bősége miatt nyomott ennyire a szőlő felvásárlási ára. Fotó: Tésik Attila

– 2008-ban 50–65 forintot kínáltak a kékszőlő kilójáért, idén ennél jóval kevesebbet adnak. 35–45 forint közötti felvásárlási árban gondolkodunk, de fizetni egyelőre nem tudunk, szerződött termelőinknek sem – mondta lapunknak Bodor István. A bokrosi Rubin Borház ügyvezetője szerint ilyen nehéz szüret még nem volt az elmúlt évtizedekben. Náluk is maradt némi tavalyi bor a pincében, de a 100 hektárról beszállított termést el tudják majd helyezni. Partnereikkel abban állapodtak meg, hogy csak akkor fizetnek, ha az idei szőlőből készült bort eladják. A Rubin Borház borának harmadát maga értékesíti, a többi viszont nagy pincészetekhez kerül, de még nem tudni, hova. Nehezíti a helyzetet, hogy a hegyközségben nincsenek kispincék, amelyek csökkentenék a kínálatot, ugyanakkor literenként 60 forintért lehet behozni az országba az olasz bort.

Jó a termés az idén. Csupán 35–45 forint közötti felvásárlási árban kénytelenek gondolkodni a szőlőtermelők. Fotó: Tésik Attila
Jó a termés az idén. Csupán 35–45 forint közötti felvásárlási árban kénytelenek gondolkodni a szőlőtermelők. Fotó: Tésik Attila

Ungerbauer György szerint nemcsak a piaci körülményeknek, hanem a túlzott állami adminisztrációnak is köszönhető, hogy ilyen mély gödörbe kerültek az ágazat szereplői. A hegyközségi elnök példaként említi, hogy míg félhektáros ültetvényeknél rendre megjelennek a munkaügyi ellenőrök, és igazolni kell a rokoni szálakat a családi szüret résztvevőinek, addig a határon senki sem szűri ki, miféle pancsolt borhamisítványokat utaztatnak ide vagonszámra.

– 40 forintnál többet biztosan nem fogunk tudni ajánlani – mondta lapunknak a környék legnagyobb felvásárlója, a Csongrádbor Kft. ügyvezetője. Pálfi György hozzátette, náluk üres a pince, de a kassza is, hitelt pedig nem kapnak, ezért egyelőre ők sem tudják kifizetni a vételár egészét. Az évek óta hozzájuk beszállító termelőknek kilónként 10 forintot adnak majd a szüret után, a pénz többi részét pedig ők is az idei bor eladása után fizetik ki a gazdáknak.

Szüret Csongrádon KÉPGALÉRIA

200 ezret bukna, ha maga szüretelne

Több olyan hirdetés jelent meg az utóbbi hetekben Csongrád környékén, hogy tőkéről árulják a szőlőt a gazdák, mondván: inkább szedjék le és vigyék el a szőlőt, annál kisebb a veszteség. Palásti Ferenc például 8000 négyzetméteren termel zweigeltet: 500 ezer forint volt eddig a kiadása. Száz mázsa szőlőjéért pusztán 300 ezret kapna, ha maga szüretelne, ezért inkább kilónként 15 forintért odaadja bárkinek, aki leszedi. Szerinte a kistermelők halálra vannak ítélve, és a mostani folyamatnak az lesz a következménye, hogy jövőre a szőlőhegyen még több gazdátlan, rendezetlen ültetvény lesz.

Olvasóink írták

  • 14. Sanka 2009. szeptember 19. 18:27
    „hogy lehet az, hogy nem történik semmi sem Csongrádon?”
  • 13. KovácsPistike 2009. szeptember 19. 10:16
    „A milliárdosok demokráciájában vezetői poszton nincsenek demokraták, az erkölcsi értékrendjükről nem beszélve. Ez utóbbi kettő nélkül ugyanis nincsen demokrácia, marad a kizsákmányolás.”
  • 12. bekoantal 2009. szeptember 16. 18:39
    „A cikkek kilencven százalékával kapcsolatban jutott eszembe négy történet. Közös bennük a munkavégzés, a dolgozás.

    1. (elképzelt eset)
    Meghívtam szüretelni öt cimborámat. Ettünk, ittunk, beszélgettünk; és körülbelül hat perc alatt leszüreteltünk, "dolgoztunk". Jött az ellenőr, és el kellett adni a telket a lakóingatlannal, hogy ki tudjam fizetni a bírságot.

    2. (abszolút fikció)
    Kétszáz gipsy "dolgozik" egy szőlőültetvényen. Jön az ellenőr, és nekiáll a rokoni szálak kibogozásának.

    3. (valóság)
    Amerika. Szüret a saját telken. A biztosító cég megbízottja titokban fotózik, megpróbálja elkapni a bizonyítható pillanatot, amikor munkaképtelennek nyilvánított, biztosított tulajdonos "dolgozik". Lesből "dolgozik", mert magánterületre nem teheti be a lábát, csak fejvesztés terhe mellett - mint köztudott.

    4. (valóság)
    Ázsia. Végeláthatatlan szőlősorok. Termelnek, hisz az EU egyes kereskedői mindent felvásárolnak, hisz´ az extraprofitért "dolgoznak". Jön az ellenőr. A munkások felét kegyetlenül elveri, "megdolgozza" egy bottal, mert nem "dolgoztak" megfelelően a nap 14 órájában.

    Én a saját telkemen, a saját családommal, a saját barátaimmal szeretnék időnként hobbiból "dolgozni". Nem akarok bántani senkit, és elvárom, hogy engem se bántsanak. És ha kell, akár alkoholszondával is bebizonyítom, hogy a két hektó borocska nem hagyja el a piciny pince bejáratát.”
  • 11. hank 2009. szeptember 15. 22:08
    „"A hegyközségi elnök példaként említi, hogy míg félhektáros ültetvényeknél rendre megjelennek a munkaügyi ellenőrök, és igazolni kell a rokoni szálakat a családi szüret résztvevőinek, addig a határon senki sem szűri ki, miféle pancsolt borhamisítványokat utaztatnak ide vagonszámra."

    Nem tudom, de egy magánterületre bemehetnek a munkaügyi ellenőrök?
    Amerikában kissé máshogyan menne... Ha valaki be akar menni a birtokra, akár erőszakkal is megvédhető.”
  • 10. hank 2009. szeptember 15. 22:06
    „"Kérdésem:
    Miért nem lehet megkülönböztetni a néhány négyszögöles tulajdonost a több száz hektáron gazdálkodó, adófizetési moráljában megkérdőjelezhető burzsoától?"

    Mert nem tejelnek a megfelelő ember zsebébe?”
  • 9. hank 2009. szeptember 15. 22:02
    „"A termés közepes, az aszályos időjárás miatt összementek a bogyók."
    Majd lentebb egy képaláírás: "Jó a termés az idén."

    Bár még nem olvastam végig az egészet.”
  • 8. keletaru 2009. szeptember 15. 07:11
    „Gombnyomkodó "bagázs" munkájának be ért gyümölcse .....S még itt vannak közöttünk" nyugodtan dicsőségben , bőségben " fej emelten járnak dirigálnak . Mily jól végzik munkájuk . Csak épp az agráriumot s a gazdaságot csúsztatták meg egy picit . Értelmes rendeleteikkel . Szolgamód pártfegyelmükkel .Lassan látszik mire jó az unió .Értünk ! Értünk? Üdv Kuci”
  • 7. bekoantal 2009. szeptember 14. 22:30
    „Egyszer volt, hol nem volt, volt sok kis parcella, hobbikert.
    A szüret idején aztán meghívtak mindenkit, aki a baráti körbe tartozott. Kezdődött a ceremónia a jeles társulat megreggeliztetésével, ami néhány ,,csöbrös" kiáltás után a bográcsos ebéddel folytatódott. Aki legény volt, és talpon maradt, segített a gazdának feldolgozni a termést, ami inkább literben volt mérhető, mint hektóban.
    Ezek a szüretek a közösségi kapcsolatok fenntartásáról szóltak. A befektetett költségek adója (reggeli szalonna, kolbász, sült hús...) kifizetésre kerültek. A szüreten résztvevők azonban semmiféle pénzügyi juttatásban nem részesültek, segítségüket szabad akaratukból, önszántukból végezték. Anyagilag lehet, hogy veszteséges vállalkozások voltak ezek a régi szüretek, de a kisvárosi - csongrádi borvidéki - közösségi életben kiemelkedő szerepet játszottak. Ilyen értelmetlen adózási feltételek mellet a kiskert-tulajdonosok kénytelenek feladni a felmenőiktől örökölt hobbijukat: szőlőtermesztést, gyümölcsnevelést.
    És az egyszerű ember adózott, amíg meg nem halt.

    Kérdésem:
    Miért nem lehet megkülönböztetni a néhány négyszögöles tulajdonost a több száz hektáron gazdálkodó, adófizetési moráljában megkérdőjelezhető burzsoától?”
  • 6. gazdapiac 2009. szeptember 14. 21:13
    „"Mi lehet az oka, hogy mégsem tud, vagy akar senki változtatni rajta?"

    De van, aki változtatni akar rajta. Ajánlom a figyelmetekbe a gazdapiac.com oldalt, amely termelői adatbázis és virtuális piac egyben. Lényege, hogy közvetlenül vásárolhassatok a termelőktől. Cím: www.gazdapiac.com A gazdák ingyen hirdethetnek.”
  • 5. puli 2009. szeptember 14. 19:03
    „4.
    Az a legérdekesebb, hogy olyan emberrel még nem találkoztam aki normálisnak tartaná ezt az állapotot.
    Mi lehet az oka, hogy mégsem tud, vagy akar senki változtatni rajta?”
  • 4. RegElek 2009. szeptember 14. 12:56
    „"míg félhektáros ültetvényeknél rendre megjelennek a munkaügyi ellenőrök, és igazolni kell a rokoni szálakat a családi szüret résztvevőinek"

    És akkor még arról nincs is szó, hogy ezzel egy igen régi hagyományt tettek tönkre.”
  • 3. timoboll2 2009. szeptember 14. 12:48
    „"Így iramlanak örök éjben kivilágított nappalok..."”
  • 2. KamuNeni 2009. szeptember 14. 08:36
    „Duborog a gazdasag. A magyar business esz felulmulja onmagat is. Azt nem kell bizonyitani a fele a naci apeh fele hogy rokonokat vagy baratokat hiv meg ebedre egy illeto?? Nehogy mar ettermet vezesseen es meg esetleg uzletvezetoi vegzettsege sincs. Sot szakacs iskolaba se jart. Sot penztartgepe sincs.......”
  • 1. 620829 2009. szeptember 14. 07:40
    „ez a nagy gond-dolgoznak és nincs eredménye.....együttérzek velük..az a baj, hogy szutyokiában szinte minden így megy.........lopni-csalni az az érdem...-GRATULÁLUNK A HOZZÁNEMÉRTŐ POLITIKUSAINKNAK---NINCS KIVÉTEL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

3000 forinttal indult el, és 1 millióval tért haza

A 74 éves Dudás József nyerte azt az 1 millió forintot, amely a Szerencsejáték Zrt. országos akciójának részeként tegnap Csongrádon keresett gazdát. Tovább olvasom