Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Sebő László tanár úr a politikát hibáztatja

A nyitrai diáklány megverése és megalázása tanulatlan, barbár emberek tette, de a politika felelős azért, hogy ilyen a kapcsolat a két ország között – véli a csongrádi Sebő László. Ő az egyetlen Csongrádon, aki szlovákként jelentkezett a kisebbségi választás névjegyzékébe. Tótkomlóson született, tizennégy évesen tanult meg magyarul – ma tolmács és diákcsoportokat kalauzol a Felvidékre, a Magas-Tátrába.
Sebő tanár úr szerint a közös történelem tanításával, egymás nyelvének megismerésével javítható lenne a viszony. Fotó: Bíró Dániel
– Sajnálatos és érthetetlen, ami a csallóközi diáklánnyal történt Nyitrán, de azt tudnunk kell, hogy mindenütt vannak barbár emberek. A szlovák–magyar viszony elmérgesedéséért a politika és a média is felelős, személyes tapasztalataim tükrében ugyanis képtelenségnek tűnik mindaz, ami az utóbbi napokban lezajlott – fogalmaz az utóbbi napok atrocitásai kapcsán Sebő László. A hatvannégy éves pedagógus Csongrád egyetlen, magát szlovák nemzetiségűnek valló lakosa. Tótkomlóson született, ősei még Mária Terézia idején kerültek a Békés megyei településre. Tizennégy évesen tanult meg magyarul, addig kizárólag szlovákul beszélt. A családban egymás közt még ma is az ősök nyelvén társalognak, ő maga számolni is tótul szokott. Úgy érzi, attól függetlenül, hogy egyedüli szlovákként szerepel a csongrádi kisebbségi névjegyzékben, nincs egyedül származását illetően. Szerinte lakhelyén és a környező településeken is sokan ápolnak szlovák gyökereket.

Sebő László nyugdíjazásáig oroszt és földrajzot tanított, szláv nyelvtudását kihasználva tolmácsként vállalt munkát, az utóbbi években pedig leginkább szabadidő- és táborszervezéssel tölti az idejét. Más tájak mellett például a Felvidékre, a Magas-Tátrába vitt és visz gyerekcsoportokat, de eddig nem érte rossz tapasztalat.

– Aki járt a Felvidéken, vagy éppen Erdélyben, meg tud erősíteni abban, hogy a határon túli magyarság jobban ápolja a hagyományokat, mint az anyaországban élők. Szorosabb köteléket szeretnének velünk, ez feszültséget szül. Trianon ezért közös tragédiánk, ezt, és az okokat tanítani kellene az iskolákban. Sokan nem értik az összefüggéseket, nem ismerik hazájuk históriáját – mondja Sebő László, aki szerint az, amit a média bemutatott és fölnagyított, jellemzően az emberi butaság megnyilvánulása.

A tanárember szerint van remény a közös nevező megtalálására, hiszen jó példa akad – éppenséggel akár Tótkomlóson is. A háború után sokan a ki- és betelepítések áldozatául estek, mégsem mérgesedett el a magyarok és a szlovákok viszonya, köszönhetően annak, hogy ha nem is hibátlanul, de beszélték egymás nyelvét. – Nálunk is hasznos lenne, ha tanítanák az iskolában a szláv nyelveket, de hát az orosz oktatását is leállították. Ami a politikát illeti, folyamatos párbeszédre lenne szükség, nem pedig adok-kapokra, mert abból nem sülhet ki semmi jó – szögezi le Sebő László.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jövőre építik az Egészségvárost

Jövő tavasszal kezdik el építeni Csongrádon az Egészségváros nevű rehabilitációs központot, amely a… Tovább olvasom