Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Sólyom és Tadics leplezte le Dudás szobrát

A vajdasági Topolyán született, de Csongrádon él és alkot Dudás Sándor (képünkön), akinek Révész című szobrát a vajdasági városban, Zentán avatták fel. A messze tekintő hajóst a szerb és magyar államelnök együtt leplezte le. Ez felemelő pillanat volt a szobrász számára is: annak idején a délszláv háború elől menekült hozzánk – azóta már ötödik köztéri alkotását avatják a szülőföldjén.
A Révész – a leleplezés utáni pillanatokban – állta a fotósok rohamát. Fotó: DM/DV
A Csongrádon élő, de a vajdasági Topolyán született Dudás Sándor szobrászművészt kezdetben a hidak története foglalkoztatta, s egy hídszobor ötletén gondolkodott: a híd, mely összeköt két partot, múltat és jövőt, a folyó két partján élő népeket, magyarokat és szerbeket. Zenta vezetőivel végül abban egyeztek meg, hogy egy bronz révész fog állni a Tisza-parton, akinek az a foglalkozása, hogy egyik partról átvisz bennünket a másikra. A szobor azokban a nehéz hetekben kezdett formálódni, amikor Csongrád egy emberként küzdött a megáradt folyóval, amikor részben elvette a nagy víz Dudás munkahelyét, a művésztelepet, melynek vezetője és mindenese immár 15 éve. Nyurga, határozott embert képzelt maga elé, aki nem fél a nagy víztől sem.

Juhász Attila, Zenta polgármestere örül ennek a szobornak, mely – mint mondják – jó időben érkezett. Kevés szoborról mondható el, hogy két államelnök leplezi le – ezzel ez történt: a szerb Borisz Tadics és a magyar Sólyom László avatta ily módon a csongrádi szobrász alkotását szeptember 10-én. Dudás szerint mindketten egy hullámhosszon voltak, európai levegő vette körül az alkotást, köszöntő-méltató szavaik nyomán.

Ez számára azért fontos, mert ő másfél évtizeddel korábban a délszláv háború poklából menekült a csendes csongrádi művésztelepre.
– Az ember életében kevés ilyen pillanat akad... Nehéz ez szavakba önteni – mondta Dudás.

A Vajdaságban, vagyis szülőföldjén már az ötödik köztéri szobrát állítják fel, mióta Magyarországon él. Számon tartják, és mintha – alkotásai révén – hazahívnák.

– Minden szoboravatás más és más. Ami beleég az ember emlékezetébe, hogy nagyon sokan voltunk a szobor körük: éljenezték, tapsoltak a magas rangú vendégeknek, akik közt ott volt Habsburg Ottó és fia, György is, nem véletlenül, hiszen a zentaiak azt ünnepelték, hogy ötszáz éve kapott városi rangot a település a magyar királytól. Mintha álmodná az ember ezt a szituációt, az utolsó magyar király fia és mi, akik meg akarunk maradni a vajdaságban egy térben: ez valóban múltunk és jelenünk keveréke.

A szobrász azt mondja, az ő Révészéhez több nyelven is lehet szólni. Magáról annyit mondott, továbbra is akkor érzi jól magát, ha sok a munkája, és emiatt egybefolynak a napok és az éjszakák.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új kukásautók Csongrádon

Megérkeztek Csongrádra az új hulladékgyűjtő járművek és tárolóedények, amelyek a jövőre beinduló… Tovább olvasom