Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Stéhlik nevét vették fel

Gyerek és felnőtt, tanár és diák egyaránt jár festegetni, rajzolni abba a csongrádi képzőművészeti körbe, amely a közelmúltban felvette Stéhlik Lajos nevét. Az egykori rajztanár a múlt század közepén kezdett itt tanítani. A művelődési központ földszintjén most Posta Piroska látja el tanácsokkal az alkotókat. Ő az élő cáfolat arra a mondásra, miszerint, aki elmegy Csongrádról, az csak látogatóba jön vissza.
A kör vezetője ritkán korrigálja a rajzokat, inkább tanácsokat ad. Fotó: Bálint Gyula György
Csütörtök este a csongrádi művelődési központ földszintjén az egyik teremben énekeltek, a padlásszinten a képzőművészeti körben egy csokor virágot rajzolt-festett egy kis csapat. A kör vezetője, Posta Piroska be akart ültetni modellnek, „ki akar portrét készíteni?" felkiáltással, de senki sem jelentkezett. Azt hittem először, hogy valamiféle tréfa, de ő váltig bizonygatta: komolyan gondolta. Azt is komolyan gondolták, hogy a kör fölveszi Stéhlik Lajos nevét. A mester nemcsak tanított, hanem szorgalmasan rajzolt, olykor megrendelésre is, mert népes családját el kellett tartania.

Ez nyílt titok volt Csongrádon, miként az is: jó szemmel fedezte föl a tehetségeket, akiket ügyesen, tapintatosan terelgetett a művészpálya felé. Posta Piroska, aki az ének-zenei iskolába járt, a zongoraleckéket cserélte föl a rajzlappal. Ezt a pályamódosítást 10 évesen „követte el", s amikor a Batsányi gimnáziumban érettségizett, teljesült a vágya, mert fölvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz–földrajz szakára, ahol igen jól érezte magát. Immár húsz éve Szegeden él: fest, többször megmutatta műveit kiállításokon, szívesen vállalt tűzzománctanfolyamokat is.

Csongrád és Szeged között immár négy éve ingázik, mert Török Mária, a Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola vezetője meghívta tűzzománcot tanítani, s ő nem mondott nemet. Szívesen jött vissza a családi körbe, édesapja, a gimnázium nyugalmazott tanára és testvérei is örültek ennek a visszatérésnek. Ugyanis az a mondás járja, aki egyszer elszakad Csongrádtól, az nem jön ide vissza, csak látogatóba. Piroska rácáfolt erre.

A második órában már alakulnak a művek. Bakró-Nagy Ágnes rajztanár azért jár a körbe, mert így kényszeríti magát festésre. Lánya is idejár, Nagy Anna Flóra, gimnazista, építész akar lenni, és ezért trenírozza magát a rajzban. Vincze Aletta és Vincze Alina testvérek, anyjuktól örökölték a hajlamot, aki Alina szerint: szépen rajzol. Ő meg jól fest.
Posta Piroska ritkán korrigálja a festményeket, rajzokat, mert ő se szerette, amikor Stéhlik mester néha belenyúlt a munkájába. Inkább tanácsokat ad, orientál. S persze a kör tagjai is megmondják, mi tetszik nekik. Ami nagy érték: a körben mindig jó hangulat uralkodik. Panaszkodni máskor és máshol is lehet.

Ők pályáznak, és örülnek, ha nyernek. A művelődési központ adja a helyet, a világítás és fűtés az ő gondjuk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öreg gépek a hócsatában

Csongrádon is kikényszerítette az időjárás a téli úttisztítás főpróbáját. Az autók csúszkáltak egy… Tovább olvasom