Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Táncosok a Magyar Énekben

Csongrád - Saját koreográfiát írtak az Alföld Néptáncegyüttes táncosai Illés Lajos zeneművéhez. A Magyar Ének című oratórium bemutatóján a csongrádiak kívánsága teljesült: az amatőr táncosok egyetlen estére szóló színpadi táncot adtak elő. A városháza előtti téren nagy sikert aratott a darab, ez volt egyben a csongrádi napok nyitánya is.
Csaknem háromezren voltak kíváncsiak a csongrádi napok nyitó előadására, ennek különleges oka van. Illés Lajos zeneművéhez a csongrádi táncosok saját táncrendet írtak, és ezt illesztették a darabba. A művelődési központ nyugalmazott igazgatójának ötlete volt ez, Kovács Lászlóné elképzeléséből valóság lett. Az Alföld táncosai hónapokon át készültek az egyetlen estére szóló előadásra. Lehetőségük lett volna arra, hogy az eredeti koreográfiát táncolják, akkor a csongrádiak „csak" annyit kaptak volna, hogy ismert táncosaikat látják a színpadon a produkció szerződött előadói helyett. Az együttes tagjai azonban úgy döntöttek, most először koreográfiát alkotnak. Illés Áron, az elhunyt zeneszerző fia azt nyilatkozta, meglepődött azon, hogy az amatőr együttes milyen magas művészi színvonalat képvisel. – A táncosok előadásmódjában nincsen túlzás, az egyszerűség és az általuk kifejezett érzelmek egyaránt emelik a darabot – vélekedett.

A csongrádi táncosok saját koreográfiát írtak Fotó: Tésik Attila
A csongrádi táncosok saját koreográfiát írtak
Fotó: Tésik Attila

Az Alföld művészeti vezetője arra törekedett, hogy a tánc Csongrádhoz kötődjék, de ne legyen autentikusan csongrádi, hiszen a zenemű a teljes magyar szellemvilágot igyekszik átölelni. Természetesen a néptánc elemei, a motívumok nem egy vidék sajátosságait mutatják, hanem összegző képet nyújtanak a magyar néptáncról kortárs zenei környezetben – magyarázta Forgó Edit.

Makkai Lilla a bemutatón a mű születéséről azt mondta, néhai férje mindössze néhány hét alatt írta meg az oratóriumot, de előtte nagyon sokáig érlelte magában. A rendszerváltás utáni mély szomorúsággal átitatott közhangulat megérintette őt is, Illés Lajos azért írta meg a Magyar Éneket, hogy reményt adjon. Az özvegy elmondta, mióta a zeneművet először bemutatták, sehol nem reklámozták, megért viszont már csaknem száz előadást. A református lelkész asszony Kossuth-díjas kántor férjéről úgy nyilatkozott: örök híve volt a magyar zenének. A beattől nagy utat tett meg az oratóriumig, és ez nem volt tanulságoktól mentes. A Magyar Ének utolsó dala a Szózat, Erkel Ferenc zenéje helyett Illés Lajos átiratában. A csongrádiakat váratlan meglepetésként érte a megszokottól eltérő dallam. Víkor Katalin szerint ez olyan lágy zene, melynek minden hangjából hazaszeretet szól. A művelődési ház mostani igazgatója úgy értékeli, egyedi este volt a csongrádi napok megnyitója.

Sok vers zenével, tánccal

Az oratórium eredetileg többtételes, rendszerint vallásos tárgyú, drámai elbeszélő mű énekkarra, magánének szólamra és zenekarra. A Magyar Énekben a legnagyobb magyar költők versei hangzanak el csaknem két órán át. A csongrádi előadáson Varga Miklós, Szvorák Kati, Homonyik Sándor és Tolcsvay Béla énekelt, kísért a Tantus Kórus.

Olvasóink írták

  • 1. egyszeru polgar 2008. augusztus 12. 20:56
    „Annak ellenere, hogy nem lathattam az eloadast, gratulalok a tancosoknak a koreografiahoz es az eloadashoz.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még nincs rajzás a csongrádi Körös-toroki napokon

Csongrád - A bemelegítésnél tart a Körös-toroki napok: tegnap még nem rajzottak a fiatalok Csongrádra. A gáton túl, a színpad közelében két sörsátrat is felállítottak a közönségnek, oda lehet majd húzódni a nap elől, ami annyira süt, hogy a Tisza áradása is lelassult. Tovább olvasom