Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Termel és vitázik a csongrádi biogazda

Lakatos Jenő nyugalmazott tanárt úgy ismerik Csongrádon, mint a biogazdálkodás úttörőjét és megszállottját. Egészséges mézeivel évek óta jelen van a biopiacon, minősített termelőként. De nemcsak termel, hanem vitatkozik is: főleg azokkal, akik azt állítják, a biogazda nem csinál mást, csupán méreg nélkül termel.
Lakatos Jenő nyugodt szívvel ajánlja biomézét, a minőség ellenőrzött. Fotó: Bálint Gyula György
Sokakat megtévesztenek azok, akik a piacon, vagy bárhol azt mondják, ez az alma azért kukacos, mert nem kapott egy csepp mérget sem, vagyis a gazda valamilyen megfontolásból nem permetezte. Lakatos Jenő nem vitatja, hogy – mint lapunkban olvasta – a helybeli kertbarátok egyike nagyméretű kaliforniai paprikát termelt, méghozzá méreg, azaz permetszer nélkül. De nem biztos, hogy azonnal biokertész az, aki méreg nélkül termel. Valamint az sem igaz, hogy Csongrádon és térségében nincsenek meg a feltételei a természet károsítása nélküli mezőgazdasági termelésnek.

Arra a kérdésre, hogy melyek ezek a területek, a következőket válaszolta a csongrádi biogazda: a város közelében lévő nemzeti parkok – a kiskunsági, a Körös-Maros és a hortobágyi – föltétlenül jó lehetőséget kínálnak a biogazdálkodásra, a Tisza jobb és bal partja, Kónyaszék, a Bokrossal határos alpári övezet, a holtágak környezete is ilyen. Azt sem lehet elégszer ismertetni és tudatosítani, hogy 1992 óta ennek kereteit a természetvédelmi törvény kijelölte. Miniszteri rendeletekben is meghatározták a környezetvédő agrárgazdálkodás lehetséges formáit.

Csongrádon eddig 17 gazda pályázott sikerrel a biogazda gazdálkodási formára, mely sok kötelezettséggel jár. Ellenőrzik a tevékenységet: tehát nem írhatja rá senki minősítés nélkül, hogy a méze, bora, gyümölcse vagy zöldsége biotermék. Ön azt állítja, tévedés azt hinni, hogy a bioméhei a csongrádi kalifornai paprikát porozva gyűjtenék a nektárt.

Mivel indokolja ezt? Lakatos Jenő azt mondja, az összefüggő méhlegelőket legfőképp a nemzeti parkokban, a Tisza-Körös szögben, Bokros, Alpár, Lakitelek, Tőserdő környékén, a holtágak mentén, Bugacon találjuk meg.

Lakatos gazda tanáros alapossággal arról is szólt, hogy a hagyományos gazdálkodással se keverjük össze az ökológiai gazdálkodást. Nem célja termésrekordok elérése, sokkal inkább a föld, a víz, a levegő, vagyis a természet kímélése. Nem jön létre a természetre káros melléktermék, mert nem használ fel műtrágyát, szintetikus szereket, hormonkészítményeket vagy antibiotikumokat. A biogazdálkodásban génmanipulált növény vagy állat nem kap szerepet.

Viszont ez a tevékenység több embernek adhat értelmes munkát, melynek lényege: megőrizni a természet egyensúlyát. Ez új szemlélet elfogadásával és egészségesebb életmóddal párosul – mondta a csongrádi Kétágú utcai családi ház teraszán, kezében biomézes üvegekkel Lakatos Jenő, aki hisz a bioméz egészségmegőrző és gyógyító erejében, amit lassan a biopiacon kialakuló magasabb árak is megerősítenek. Az unióban van kereslet a biotermékek iránt, s a javuló életkörülményekkel, a fizetőképes kereslet élénkülésével együtt idehaza is teret hódítanak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Verekedés a csanyteleki iskola előtt

Verekedésbe torkollott két roma család vitája tegnap reggel Csanyteleken, az általános iskola előtt.… Tovább olvasom