Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Több száz hektár állt vízben Csongrádnál

Csongrád - Több száz hektár Csongrád környéki szántóról hetekig nem tudták elvezetni a belvizet, mert az árokrendszer vízügy által kezelt szakaszát évekig nem kotorták. Az igazgatóság a szükséges pénz ötödét kapja a főgyűjtők karbantartására.
- Négy hétig állt a víz a földemen, és ha nem javul a helyzet, 72 hektárt egyáltalán nem tudok bevetni – panaszolta lapunknak Koncz József. A csongrádi gazdálkodó nincs egyedül problémájával: a szentesi, a felgyői út és a Tisza háromszögében több száz hektárról nem tudták elvezetni a csapadékot, a művelésre előkészített föld vízi madarak paradicsomává vált. Az árkokat és műtárgyakat – ahogy azt korábban már megírtuk – három szervezet kezeli: a főműveket az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) tartja karban, a közcélúakat a vízgazdálkodási társulatok és az önkormányzatok. Az érintett földek gazdái vagy használói társulati hozzájárulást fizetnek, a vízelvezetés azonban csak részben megoldott. A szóban forgó szántókról ugyanis azért nem tudták elvezetni a vizet, mert a vízügy főgyűjtőjét sokáig nem kotorták, így a vízgazdálkodási társulat csatornáiból átemelt víz nem jutott el a Vidre-éri belvízátemelő szivattyútelephez, és onnan a Tiszába.

– Nagyon alacsony fenntartási kerete van a vízügyi igazgatóságnak – tudtuk meg a csongrádi szakaszmérnökségen. Biatovszki László úgy fogalmazott, kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, mint ami a csongrádi vízgazdálkodási társulathoz hozzájárulásként befolyik, miközben jóval hosszabb csatornaszakaszt kell kezelniük.

Deák Istvánnak a repceföldje, Koncz Józsefnek pedig 72 hektáros szántója bánta, hogy nem volt hova elvezetni a belvizet. A szerző felvétele
Deák Istvánnak a repceföldje, Koncz Józsefnek pedig 72 hektáros szántója bánta,
hogy nem volt hova elvezetni a belvizet. A szerző felvétele

– Mindenkinek karban kellene tartania a saját árkait, mert ha egy helyen nem végzik el rendesen a munkát, úszik minden, ahogy most is történt. Logikusabb lenne, ha egy kézbe kerülnének a csatornák – mondta Koncz József. A gazda annak sem örülne, ha a kormány – mint az egyik kisadót – megszüntetné a társulati hozzájárulást. Szerintük akkor tényleg gazdátlanná válna a teljes vízelvezető hálózat.

– Szinte csak katasztrófahelyzetben tud közbelépni a vízügyi igazgatóság, holott nem tűzoltóakciókra, hanem rendszeres karbantartásra lenne szükség – nyilatkozta lapunknak Jakus József. A Csongrádi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezetője szerint hiba lenne megszüntetni a társulati hozzájárulást, mert akkor közcélú munkákra, működtetésre, fejlesztésekre egyáltalán nem marad forrásuk.

Ötödét kapják annak, ami kellene

– A világon mindenütt ugyanilyen vagy hasonló megosztásban működtetik a vízelvezető rendszereket, vagyis attól nem jutna több pénz ezekre a feladatokra, ha egy kézbe kerülnének – nyilatkozta lapunknak Dobi László. Az Atikövizig igazgatója hozzátette: a vízügyi igazgatóság a szükséges összeg 20 százalékát kapja meg a főgyűjtők karbantartására. Ha vészhelyzet van, utalják a pénzt a belvíz elleni védekezésre, de azt a vízügynél is tudják, hogy ezek a gyors beavatkozások nem annyira hatékonyak, mint a megelőző munkák. Dobi László szerint csak akkor lehet megszüntetni a társulati hozzájárulást, ha a döntéssel párhuzamosan az állam központi forrásokat biztosít a közcélú csatornák kezelésére.

Olvasóink írták

  • 5. izek 2010. június 23. 08:03
    „amikor nagy a víz, akkor mindig eszébe jut mindenkinek, hogy de jó lett volna, ha megcsináljuk a munkát, ilyenkor meg mindenki panaszkodik. szánalmas...”
  • 4. spagetti 2010. június 23. 06:31
    „Sajnos az én szomszédom nem is csinál semmit hogy a víz elmenjen a földjéröl!! Pedig ott van melette az árok és a csatorna,Meg kapja a támogatást és sz.... az egészre! Nekem a tanyám volt veszélyben miatta!!”
  • 3. 48fremail 2010. június 22. 15:23
    „MIT CSINÁLTAK MIKOR ASZÁLY VOLT
    http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500057.TV”
  • 2. Őreghal 2010. június 22. 12:33
    „Egyetértek azzal a megállapítással, hogy mindenkinek karban kellene tartani a saját árkait, de még így sem lesz hatékony ország vízgazdálkodása. Egyetértek azzal is, hogy a területi vízgazdálkodási célokat szolgáló vízelvezető rendszereknek a egy kézben kellene lenni.
    A területi vízgazdálkodás több, mint ötven éve kialakított állami, társulat és üzemi kategóriára tagolt szerkezete nem sokat változott az elmúlt húsz évben. Az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények egy részét az állami költségvetésből gazdálkodó vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságok, más részét - és egyes önkormányzati csatornákat- döntően a társulati tagok hozzájárulásából a vízitársulatok üzemeltetik, tartják karban. De van mintegy 50 000 km. üzemi ( volt Tsz és állami gazdasági) csatorna, amelyeket a döntéshozók az amúgy is forráshiánnyal küszködő önkormányzatok tulajdonába adtak. Ezeknek a csatornáknak lenne az a feladata, hogy a termelők tábláitól a társulatok vagy az állam által üzemeltetett csatornákba juttassák el a többlet káros vizeket.
    Megoldás lenne, ha ezeket az üzemi műveket a víztársulatok üzemeltetnék, tartanák fent a tagok által befizetett társulati hozzájárulásból. Ehhez természetesen az kell, hogy a társulatok által üzemeltetett állami tulajdonú művek üzemeltetésének, karbantartásának költségeit a vízitársulatokról szóló törvény adta lehetőség szerint a központi költségvetés biztosítsa.
    Sajnos a 200 éves múlttal rendelkező és a szolidaritás elvén működő vízitársulatokat számos támadás éri napjainkban. Legtöbbször azok támadják a vízitársulatokat, akik évek óta jogellenes magatartást tanúsítanak, mert nem fizetik a helyi közösség, a társulatok tagjai által megállapított és a törvény szerint kötelezően fizetendő hozzájárulást. Ellenzik a szolidaritás elvét de elvárják, hogy helyettük is a jogkövető többség pénzéből - vagy mindannyiunk, tehát az állami költségvetésből - történjen meg a területi vízgazdálkodási problémák megoldása. Sajnos egyes politikusok hozzá nem értésből, egyéni érdekből vagy az olcsó népszerűség elérése érdekében támogatják a demagóg érveket ahelyett, hogy a közgazdasági-, mezőgazdasági- és vízügyi szakma érveit is meghallgatva alakítanák ki véleményüket a területi vízgazdálkodás érintettjei, a mezőgazdasági termelők és az önkormányzatok érdekében.
    Ha ellehetetlenülnek a vízitársulatok, úgy nem csak 50 000 km. üzemi csatorna, hanem további 35 000 km. vízitársulatok által üzemeltetett vízgazdálkodási mű lesz gazda nélkül, mert annak a lehetősége, hogy az állami költségvetés az állam által üzemeltetett vízilétesítmények mellé fel tudna vállalni közel 85 000 km. csatorna és vízfolyás üzemeltetését, fenntartását, az ismert gazdasági helyzetünkben nem tartozik a realitások körébe.”
  • 1. csucsu2 2010. június 22. 10:58
    „Szerintem pénzelünk az adónkból egy-két lóba... nagydarab munkabírónak látszó embert, azokat meg lehetne kérni a segély fejében, hogy tegyenek is valami hasznosat, pl. ároktisztítást.
    Tudom a kúltúrájukba nem nagyon fér bele a kétkezi munka, de hát minden változik, hátha ...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két kilométer hiányzik az útból

Felgyő, Tömörkény - Hosszú ideig reménykedtek abban a Tömörkényen és Felgyőn élők, hogy végig… Tovább olvasom