Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Tóth védte a téglagátat

Helyi védettség alá helyezte volna az utolsó tiszai téglagátat Tóth Béla csongrádi szobrászművész, és fel akarta emelni szavát a betonjárdák ellen – de nem tudta elmondani érveit a képviselő-testület előtt. A grémium ugyanis levette napirendjéről az épített örökség védelméről szóló rendelettervezetet.
A szobrász szerint esztétikai bűncselekmény a folyamatban lévő csongrádi gátrekonstrukció. Fotó: Bíró Dániel
A műemléki védettségre javasolt 34 építmény mellett további száztíz épülettel és műtárggyal számol az épített örökség helyi védelméről szóló csongrádi rendelettervezet. Első olvasatát pénteki ülésén tárgyalta volna meg a képviselő-testület. Az előterjesztésbe a népi építészet belvárosi emlékein kívül számos, a városban épült lakóház, intézmény, ipari épület, homlokzat, műalkotás, kapu és kerítés is bekerült. Mivel előkészítés alatt álló szabályozásról volt szó, és a ciklus utolsó ülésén került napirendre, a testület többsége úgy döntött, az új önkormányzatra hagyja a téma megvitatását.

Nem örült ennek a döntésnek Tóth Béla szobrászművész, aki szerette volna kifejteni aggályait a képviselők előtt. Mint később lapunknak elmondta, a több mint százéves tiszai töltésfal védetté nyilvánítása és az esztétikai értékek védelme érdekében szólalt volna föl. – Jó, hogy lajstromozták az épületeket, de elkeserítő, hogy az utolsó tiszai téglagátat nem védik meg. Pénzben nem mérhető az értéke, és a városkép szerves része – mondta a Városszépészeti Bizottmányt is vezető művész. – Le kellene állítani a gátrekonstrukciós beruházást, az egy esztétikai bűncselekmény – fogalmazott szigorúan.

A mérnök szerint szükséges a beruházás

Mindenképpen szükség van a gátrekonstrukcióra – hangsúlyozta lapunknak Ördögh József, a csongrádi vízügyi szakaszmérnökség vezetője. A vízügyi dokumentumok szerint már közvetlenül megépítése után cserélni kellett a gát téglaburkolatát, és már 1948-ban szó volt róla, hogy új köntöst kap a védmű, aminek elhasználódását legutóbb a sárkányfarki zsilip átszakadása is jelezte. A bontott anyag felhasználása kapcsán a szakember hozzátette: a fagyásteszten megbukott, ezért nem építik be sehová. A hétezer köbméternyi tégla a Tiszába fog kerülni, mert – bár elvihetné, aki akarja – eddig senkinek sem kellett.

A képzőművész szerint a megújult töltéskorona mint egy odavetett kerítés, piros határvonalat húz az eddig együtt zöldellő gátoldal és a túlparti ártér közé. Azzal kapcsolatban, hogy miért csak most teszi szóvá kritikai észrevételeit, Tóth Béla leszögezte: ő már a tervezéskor is jelezte véleményét az illetékesek felé, akik némi módosítást végre is hajtottak, de szerinte ettől egyáltalán nem javult az összkép. Hozzátette: az árvíz idején szerzett tapasztalatai arról tanúskodtak, hogy védelmi szempontból sem igazolható a milliárdos partfalépítés.

Amikor végleg eldőlt, hogy a munkák elkezdődnek, Tóth Béla arra tett javaslatot, hogy a kibontott téglákat építsék be a Nagyboldogasszony-templomot övező tér burkolatába, vagy a belváros járdáit kövezzék ki velük, de megint elutasították.

– Mivel a mindenkori városvezetés mindig fütyült ránk, nem számítok semmire, de az egyáltalán nem normális, hogy az esztétika Csongrádon mit sem ér. A kritikákat pedig, melyek kinyilvánítása számomra sem kényelmes dolog, segítségként kell felfogni – zárta mondandóját a szobrászművész, aki hamarosan újjá szeretné szervezni a helyi szépészeti bizottmányt, amelynek több tagja elhunyt az utóbbi években.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új kukásautók Csongrádon

Megérkeztek Csongrádra az új hulladékgyűjtő járművek és tárolóedények, amelyek a jövőre beinduló… Tovább olvasom