Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 15°C Még több cikk.

Tukóval és tűvel dolgozik

Csak a mesteremberektől lehet elsajátítani a nádtetőépítés titkait, a kéve varrásának, verésének fortélyait. Tanonc korában Kiss Árpád is szanaszét vágta a kezét, ma meg már tőle tanulhatnák az ifjak, hogy hol terem a legjobb nád, és mire való a tukó.

– A nyolcvanas években még a nádazókra bízta a műemlékvédelem, hogy mikor és milyen mértékben kell felújítani egy védettség alatt álló nádtetős parasztház tetőszerkezetét, ma viszont a tulajdonos vagy vagyonkezelő önkormányzatoknak és gazdasági szervezeteknek kellene felmérni a helyzetet, és dönteni a felújításról, nekik azonban kisebb gondjuk is nagyobb ennél – érzékelteti a rendszer változását Kiss Árpád.

– Honnan is tudhatnák, mikor szorul javításra egy nádtető, ha ezt semmilyen iskolában sem tanítják? – teszi hozzá a szentesi nádazó, akinek keze munkáját dicséri a csongrádi belváros építészeti értékeinek megőrzése, huszonöt évvel ezelőtt ugyanis ő újította fel az egykori halászfalu házainak megrogyott nádtetőit. Akkoriban még a Felgyői Állami Gazdaság nádüzemének dolgozója volt, de a vezetők – a szocialista egyenlőség jegyében – egy veszteséges tevékenység finanszírozása érdekében feláldozták a jól menő ágazatot, ezért az üzem 1985-ben megszűnt.

– Akkoriban Bugactól Szentesig, Csongrádtól a Balatonig mindenütt népszerű volt a nádtető, mentünk sokfelé dolgozni, most viszont itt, az Alföldön, alig építünk, inkább felújításra kapunk megbízásokat – osztja meg tapasztalatait a hatvanéves mester, aki 1967-ben kóstolt bele először a kévefektetés világába. – Varga Péter bácsi tanított meg mindenre. Az első téeszek idején ő kezdte el szorgalmazni, hogy nádtetős istállókat, hodályokat kellene építeni a jószágoknak, mert ahhoz van elegendő és olcsó alapanyag. Kezdetben szanaszét vágtam a kezem, de az évek során beletanultam ebbe a porzabáló mesterségbe – mondja, majd fellelkesedve sorolni kezdi a nádtető előnyeit. Hasonlata szerint a nádtető olyan, mint egy porszívó. Körülötte tiszta a levegő, alatta nem megy tönkre a faszerkezet, sőt korhadt cserépléceken is időtálló marad egy új borítás, szakzsargonnal élve, a fejelés. Akkor válik leginkább elnyűhetetlenné, ha bemohásodik, mivel a párnás növények kitűnően hőszigetelnek, ráadásul a vizet is elvezetik. A kellő vastagság kapcsán megjegyzi: „ahány centi vastag a tető, annyi évig nem kell javítani."

Azt is elmagyarázza, hogy azért jobb a homokos és szikes földön termett nád, mint a vízparti, mert egyenesebb, erősebb, ezért könnyebb vele is, meg a verővel is dolgozni. Mármint a tukóval, a nádazók egyetlen szerszámával. – Sokan megkérdezték már, hol a gyalum és a fűrészem, de amikor mutattam, hogy nekem csak tukóm van, amivel verem, és tűm, amivel varrom a nádat, nem akartak hinni a szemüknek, a balgák – kuncog Kiss Árpád.

A mester szerint olcsóbb lehetne az összes tetőfedésnél a nádas megoldás, de mióta magánkézbe kerültek a nádasok, felment a kéve ára. Pedig három hét alatt 1200-1700 kéve nádból gyönyörű tetőt tudna varázsolni, meg most már a fia is, aki szintén porzabáló nádazó lett.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyakran hívták a mentőt a Torokba

Nagyságrendekkel többen szorultak egészségügyi ellátásra – az ital miatt – a… Tovább olvasom