Délmagyar logó

2018. 11. 21. szerda - Olivér 3°C | 7°C Még több cikk.

Véres képeslap a karácsonyfa alatt - Botosékkal szemben vesztésre áll a történelem

Csongrád - Nagyapa az első, apa a második világháborúban esett el, a fiút ötvenhat után agyba-főbe verték - de túlélte. Ma elismert közgazdász, tizenhárom unokája van, szőlőt művel Csongrádon. Egy-egy család sorsa keményebb, mint a történelem, ez derül ki Botos József és Katalin történetéből.
Papírra kívánkozó történetek

Botos Katalin könyve a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg a Féltett kishazák sorozat részeként. Csongrád mellett Debrecenről, Talliándörögdről, Somogyszilról, Hajdúszoboszlóról, Lepsényről, Visegrádról és a szegedi Rókus városrészről is olvashatnak azok, akik kíváncsiak az emberi történeteken keresztül bemutatott tájakra, „kishazákra".
– Hatvan éve vagyok csongrádi, a férjem révén. Ez egyetemista barátságból lett házasság – mondja Botos Katalin.

– Ezt a szőlőt a férjem nagyanyja művelte, aztán kiadtuk, majd a rendszerváltás után mi kezdtük művelni. Úgy gondoltuk, ha Franciaországban két hektár szőlőből megél egy család, mi is boldogulunk. Vásároltunk hozzá, van erdő, akác- és diófákkal, itt gyümölcsfák, pince, a tetején vendégházzal. A szőlő nagy részét eladjuk, terem alma, sárgabarack.

Személyes élményeken keresztül

Négyszáz üveg van a kompótosszekrényünkben, mind a tizenhárom unokának jut belőle. A gyerekek jönnek segíteni, de a gazdálkodás nagyrészt a férjem felelőssége.

Botos Katalin az Antall-kormány minisztere, majd a Bankfelügyelet elnöke volt. Férje, Botos József a Társadalombiztosítás egykori főigazgatója. A csongrádi Öregszőlők útjához közeli, kibővített házban élnek. Tavasztól őszig a gazdálkodás és olykor a tanítás, télen az írás tölti ki az idejüket. Katalin több könyvének kiadója, a Kairosz sorozatot indított Féltett kishazák címmel. Személyes történeteken keresztül mutatnak be egy-egy vidéket, hely- és családtörténeti érdekességekkel együtt. Ebbe a sorozatba írt Katalin Csongrád, a Körös-torok ősi városa címmel, mindenről, amit számára választott városa jelent. – Ezeréves település, már Árpád-kori emlékei vannak. Férjem nagyanyja még a tatárdúlás idejéből származó legendát is mesélt, és látott sárhajóval menni embereket Kiskunfélegyházára – mondja Katalin.
Botos József és Katalin a csongrádi kertben. Huszonhat év után. Fotó: Kuklis István
Botos József és Katalin a csongrádi kertben. Huszonhat év után. Fotó: Kuklis István

Özvegy sógornő, feleségül

– Ahogyan sok családban, ebben is jó néhány érdekes eset történt. Jóska dédszülei úgy kerültek össze, hogy a
fiúnak volt szeretője, de a szülei mást választottak neki feleségül. A templomból jövet odaállt elé a   volt szerető, ittak egymás egészségére, aztán ahogy visszaért a lakodalmas menet a házhoz, a vőlegény meghalt. Az újasszonyt nem küldték haza. Inkább hazahívták a másik fiút, hogy vegye feleségül özvegy sógornőjét. Én még öt testvért ismertem, akik ebből a házasságból születtek.

József nagymamája kubikoshoz ment férjhez, a család a munka miatt bejárta a régi Magyarországot. – Amikor én utaztam, és beszámoltam neki, épp merre jártam, gyakran kiderült, hogy ő is volt már ott – mondja Katalin a nagymamáról.
Botos Katalin négyszáz üvegnyi kompótot őriz. Fotó: Kuklis István
Botos Katalin négyszáz üvegnyi kompótot őriz. Fotó: Kuklis István

Kislány, két hold szőlővel

– Őrzünk egy kihajtható betlehemet, amely minden karácsonykor odakerül a fa alá. Ez régi képeslap, a nagyapa kapta, és nála volt, amikor mellkason lőtték az első világháborúban, ettől véres.

A nagymama fiatalon egyedül maradt egy fiúval és egy kislánnyal, aki 1919-ben éhen halt, mert annyira nem volt ennivaló, hogy nem tudta szoptatni. Férjhez ment egy idősebb özvegyemberhez, aki egy kislányt és két hold szőlőt hozott a házasságba. A fiút elküldték szakmát tanulni erdélyi rokonokhoz. Amikor a második férj meghalt, a fiú hazajött Erdélyből. – A mama egyszer csak azt vette észre, hogy a fiú kíséri a kishúgát – akivel semmilyen vér szerinti kapcsolatban nem volt – a bálba, és már a tizedik cipőt készíti neki... Összeházasodtak tehát. Ők lettek Jóska szülei.

Botos József apja is ott maradt a következő háborúban. Ami már József történetét, 1956-os esetét illeti, a csongrádiak ismerik, és nem csak a korabeliek.
A csongrádi Botos Katalin büszke a gyümölcsfáira. Fotó: Kuklis István
A csongrádi Botos Katalin büszke a gyümölcsfáira. Fotó: Kuklis István

„Én agyonvertem volna."

Két éve, az évfordulón Illés Péter A diákbiztos kálváriája címmel drámát írt belőle, a Csongrádi Színtársulat pedig előadta a Magyar Király dísztermében.

Botos József diákbiztost a forradalom után a rendőrségen megkínozták. Teherautón vitték, és ha kapaszkodni mert, puskatussal a kezére ütöttek, aztán majdnem agyonverték. Meggyógyult. Úgy volt, hogy nem mehet egyetemre, de végül édesanyja és nagyanyja beszélt a rokonokkal – akik között csepeli munkásmozgalmi emberek is voltak –, és sikerült kijárni, hogy legalább tanulhasson. Előmenetelét azonban korlátozták, és amikor ez ügyben érdeklődött munkahelye személyzetisénél, az a szemébe mondta, hogy a csongrádi rendőrök helyében ő agyonverte volna.

A tisztesség kiirthatatlan

Aztán jött a rendszerváltás, és az első szabadon választott kormányban József is, Katalin is tisztséget vállalt.

– A történet egyik tanulsága számomra az volt, hogy a rendszerszintű szörnyűségek közepette is mindig, mindenütt voltak rendes, tisztességes emberek, akik megvédték azt, akire a munkában lehetett számítani. Választott hivatásunk ellenére – Jóska nálam is jobb közgazdász – a money makinghez, a pénzcsináláshoz nem értettünk. És ez így van jól. A nagymama sokáig élt, velünk. Amikor a fiam született, egy darab kenyeret adott neki, azzal, „legyél olyan jó, mint a kenyér". Csodálkoztam, amikor a kislányom kezébe egy forintot helyezett: vajon mit akarhat vele? Azt mondta: „legyél olyan kapós, mint a pénz". Mindkét jókívánsága teljesült.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrádon is praxisközösséget hoznak létre a háziorvosok

A hiányszakmát tanulók után a középiskolás hátrányos vagy halmozottan hátrányos fiatalok számára kiírt pályázatra nem érkezett elég jelentkező, így pótpályázatot írnak ki, döntött csütörtöki ülésén a csongrádi képviselő-testület. Tovább olvasom