Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Vincze a vízlépcsőről: folytatom, mint a buldog

Csongrád - Vizsgálja felül álláspontját a kormány a csongrádi vízlépcső ügyében: ezt akarja elérni Vincze László kormánypárti országgyűlési képviselő. A vidékfejlesztési miniszter nemrég határozottan nemet mondott neki, most a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult.
Az előző kormányok is elutasítók voltak, az Orbán-kabinet pedig először 2011 februárjában nyilvánította ki: nem támogatja, „hogy a hazai folyókon nagyméretű duzzasztók, vízlépcsők létesüljenek". Ez fájdalmasan érintette a csongrádi vízlépcső megépítéséért lobbizó Vincze Lászlót és a beruházásban fantáziát látó vízügyeseket, hiszen 2010-ben arra számítottak, hogy az évtizedes előkészítés, egyeztetés után most véghezvihetik az elképzelést.

Ilyenkor mások feladják, Vincze azonban idén szeptemberben azonnali kérdést intézett a kormányhoz és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, „A kormány mikorra tervezi a Csongrádi-duzzasztómű megépítését és a Bökényi-duzzasztómű ismételt üzembe helyezését?" címmel. A tárcavezető szeptember 20-án elutasító választ adott. Eszerint ha duzzasztanának, a mentett oldalon a talajvízszint 1-2 kilométeres sávban megemelkedne. Csapadékos időben több helyen alakulhatna ki belvíz, emiatt szivárgókat, elvezetőket kellene építeni, gyakrabban be kellene kapcsolni a belvízátemelő szivattyúkat, ami költséges. Tehát „tárcánk nem támogatja folyóinkon új duzzasztóművek építését".

Tájkép - vízlépcső előtt
Tájkép - vízlépcső előtt

Vincze László továbblépett. Múlt pénteken a csongrádi geotermikus kaszkádrendszer átadásán, a szünetben odalépett a kávézó Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez, és Ördögh József mérnök, közgazdász társaságában átadta a tárcavezetőnek a csongrádi K&K Mérnöki Iroda 15 oldalas, összefoglaló tanulmányát az ügyről. Idézi az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es jelentését, amely szerint a 21. század közepére csökken a vízkészlet Közép- és Kelet-Európában: az átlagos évi lefolyás 10-30 százalékkal lesz kevesebb. Csökken a Tisza vízhozama, és két-háromszor gyakrabban fordulnak elő a mostanihoz hasonló, erősen aszályos évek. Ezzel együtt megnő a vízigény, főként a mezőgazdaságban, és előtérbe kerülnek az energiatakarékos öntözési megoldások. A duzzasztott vízzel, gravitációs úton működő csatornákkal olcsón lehet locsolni.

A csongrádi politikus nem látja problémásnak, hogy kormánypárti honatyaként arról szeretné meggyőzni a minisztereket, téves a jelenlegi álláspont. Szerinte az a természetes, ha saját képviselői alakítják a kabinet véleményét.

Ördögh József, Vincze László és Németh Lászlóné a kávészünetben. Minisztertől miniszterig. Fotó: Palatinus Csaba
Ördögh József, Vincze László és Németh Lászlóné a kávészünetben. Minisztertől miniszterig.
Fotó: Palatinus Csaba

– Igen, folytatom, mint a buldog, ez a munka korábban sem volt fáklyásmenet – mondta lapunknak Vincze László. – Nemrég egy egyeztetésen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és két államtitkárjának fejtettem ki, miért lenne fontos átgondolni ezt a kérdést, nem csak a méregzöldek szemszögéből. Biztosan hasznosak lennének a tározók is – de mi történik, ha elmarad az árhullám, hogyan töltjük fel a tározókat, ha megint két egymást követő évben is aszály lesz? A szárazság a természeti értékeket, a holtágak, tavak élővilágát ugyanúgy veszélyezteti, ahogyan a mezőgazdaság érdekeit, az itt élő emberek megélhetését.

Olvasóink írták

30 hozzászólás
12
  • 30. Norbi56 2012. október 27. 14:31
    „Ez az egész a szokásos korai hazai kampány, látszattevékenység része(de minek?), hiszen éppen tegnap este(10.26. , Állami Televízió 1 csatorna Híradó) Illés Zoltán államtitkár úr ismételten kifejtette , hogy nem támogat sem ő, sem a kormány semmiféle vízlépcső építést. A képviselő úr nem abban a frakcióban ül? Vagy máskor miért szavaz szolgai módon a frakcióval a választói érdekeivel ellentétesen ? Meggyőződésem, hogy ezt Ő is tudja nagyon jól, csak ez akkora ügy amivel nyugodtan lehet foglalkozni. A többség még a számok nagyságrendjét sem érti nem hogy ennek az egész ügynek a bonyolult ökológiai, ökonómiai összefüggéseit. Lehet a levegőbe beszélni nyugodtan!”
  • 29. keletaru 2012. október 23. 08:28
    „Én mindég borban az igazság , fejjel láttam !Itt meg vizet prédikál ....c.c.c.c el neki mi ??? KRESZ-ben nem kellene alkalmazni a mentelmi jogot a képviselőkre ! Aki tovább engedi azt is felelősségre vonnám ! Üdv Kuci”
  • 28. agyhalott 2012. október 20. 22:19
    „"Vincze a vízlépcsőről: folytatom, mint a buldog "

    Hány éve képviselő Vincze László?
    Mit ért el ezek alatt az évek alatt, ami Csongrádnak is hasznot hajtott?
    Mit mutathat fel Csongrád, amit neki köszönhet?

    Hülyeségeket írni meg mondani én is tudok - pedig nem is vagyok képviselő ;)”
  • 27. czindi 2012. október 17. 11:22
    „Nem vagyok fideszes, de ebben támogatnám a képviselő urat. A v.imrek miatt költöttünk 60 milliárdot ( nem tudom pontosan, de nem is az összeg a lényeg!) a Bős-Nagymarosi építkezésre, majd kb. ugyanannyit a lebontásra - a szlovákok meg röhögve termelik az áramot, kiszárítják a szigetközt, és ami a lényeg: megnyernek minden pört velünk szemben az Unióban. De Vincze Úr ne számítson semmi jóra, amíg Illés-félék ülnek a hatalomban....”
  • 26. v.imre 2012. október 17. 09:08
    „Jelenleg meglévő mesterséges gátjaink nem alkalmasak a duzzasztással tartós magas vízszint megtartására. Már a három hónapig tartó árszint tartásakor is átázások, buzgárok, veszélyes gátgyengülések következtek be. Duzzasztott szint esetén jövő, a Tiszára jellemző gyors vízszint emelkedés esetében súlyos, kezelhetetlen problémák merülnének fel. A mostanában készülő tározók kapu és zsilip rendszer műtárgyakkal kapcsolódnak a Tiszához annak vizét befogadva, illetve visszatöltve lehetőséggel. A tározók területén ugyanolyan üdülő körzetek alakíthatóak ki, mint a Tisza-tó környezetében. A lehetőség nem vész el. Tisztelt NP, a Tisza árvízi többlet vizét nem csak úgy kiengedik szikkasztásra a mezőre, hanem a kiépített mesterséges tároló éppen olyan funkciót lát el, mint a Tisza-tó. Sok dolgot kell figyelembe venni. Miért is kellene lennie az állandó duzzasztásnak, amikor az öntözés funkciókra csak az év bizonyos rövid időszakaiban van szükség? Az időszakosság tervezhető, kézzel irányítható az időjárásnak, az öntözés szükségletnek megfelelően.”
  • 25. GondaIstván 2012. október 17. 07:46
    „A Tisza-tó szerintem is teljesen bevált. Fantasztikus az élővilága, jól megy a turizmus, és még áramot is termel.”
  • 24. NP1 2012. október 17. 01:53
    „v.imre 2012.10.16. 21:

    "A víz kivezethető a duzzasztott folyóból és az árvízszint magasságáig feltöltődő tározóból is." - nem akarod érteni!
    Duzzasztásnál ez nagyjából ÁLLANDÓ vízszintet jelent az árvízszinti magasság pedig CSAK árvízkor áll elő, esetleg 5 évente kétszer. A vésztározókat nem a víz hosszú ideig történő tárolására méretezték. Akkor nem lesz benne víz amikor kellene: aszálykor. A duzzasztásnál pld. a párolgási, szivárgási veszteség jó része pótolható, a vésztározónál nem.”
  • 23. v.imre 2012. október 16. 21:27
    „21.NP1

    A víz kivezethető a duzzasztott folyóból és az árvízszint magasságáig feltöltődő tározóból is. Banán mind a kettő.”
  • 22. Beroesz 2012. október 16. 21:24
    „"A Bökényi-duzzasztómű ismételt üzembe helyezése:"
    Aki látta a bökényi létesítményt, az pontosan tudja, hogy itt soha többé semmiféle üzembe helyezés nem lesz. Elavult, leromlott és ami a legfőbb: részben visszabontott torzó. Bökényben soha többé nem fog duzzadni semmi, kár is ezzel hergelni a népet.”
  • 21. NP1 2012. október 16. 20:58
    „v.imre 2012.10.16. 20:17
    Ezeket az információkat én is ismerem, de a körtét hasonlítgatjuk a banánhoz.
    1, Ezek VÉSZTÁROZÓK semmi másra nem használhatók, mint az árvíz legveszélyesebb időszakában a tetőzési magasság csökkentésére.
    2, Öntözés bázisaként nehezen működhetnek, mert esetleg évekig nem lesz bennük egy csepp víz sem.
    3, Ezek egyébként mezőgazdasági területek amikre veszély esetén rá lehet engedni a vizet.
    4, Egy vízlépcső és a mögötte lévő víztározó nagyságát, jellegét tekintve egyszerűen más kategória. Vess egy pillantást a Tisza-tóra és utána a tiszasülyi vésztározóra...
    5, Mindkét féle építményre nagyon nagy szükségünk lenne.”
  • 20. v.imre 2012. október 16. 20:17
    „Újabb fontos - Szegedet is említő részletek:

    Közel fél méterrel alacsonyabb szinten tetőzhetnek a nagy árvizek a közel 19 milliárd forintból megépült Hanyi-Tiszasülyi vésztározónak köszönhetően a létesítmény térségében, így Szolnoknál is - mondta Nagy Réka, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG) pr-referense
    A szakemberek - tette hozzá - az ezredfordulón levonult árhullámok tapasztalatai alapján dolgozták ki a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Programot. Ennek egyik elemeként az első ütemben 6 árvízszint-csökkentő tározót terveztek a folyó magyarországi szakasza mentén. Ezek közül 2008-ban adták át a Cigándi, 2009-ben pedig a Tiszaroffi tározót. Utóbbi megnyitására a rendkívüli árvízhelyzet miatt már a következő év nyarán sor került. A féltucat tervezett létesítmény legnagyobbjaként csütörtökön felavatott Hanyi-Tiszasülyi mellett idén befejeződik a Nagykunsági tározó kivitelezése is, míg a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi tározók építése hamarosan elkezdődik.
    A 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott beruházás csaknem 19 milliárd forintból, 43 hónap alatt valósult meg. A tározó területe a Velencei-tó duplája - 55,7 négyzetkilométer -, amely teljes feltöltése esetén 247 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Árapasztó hatása a 2000. évihez hasonló mértékű áradás esetén a szolnoki vízmércén mérve 40-50 centiméter lenne és még Szegednél is elérné a 15-20 centimétert. A létesítményt körülvevő gát hossza 31 kilométer, amelyből 25 kilométer újonnan épült, illetve áthelyezett töltés.”
  • 19. v.imre 2012. október 16. 19:58
    „Nos még egy, részletes hír a Kötivizig honlapjáról:

    Felavatták a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározót
    Ünnepélyes keretek között felavatták a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározót. A létesítmény a közel egy évtizede életre hívott Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése program lényeges eleme, a Tisza magyarországi szakasza mentén tervezett 6 tározó közül a Cigándi és a Tiszaroffi után a harmadik, egyben a legnagyobb árvízvédelmi létesítmény. Két újabb tározó, a Szamosi és a Beregi alapkövét a közelmúltban tették le és még ebben az évben elkészül a Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó is.
    ,,Ez a fejlesztés egy komplex rendszer része, hogyha még a hátralévő beruházások is elkészülnek, akkor mondhatjuk azt, hogy a Tisza mentén élőket megóvjuk, attól a félelemtől, ha azt hallják, tudják, hogy a víz érkezik, akkor akár az ő értékük is veszélybe kerülhet" - fogalmazott ünnepi beszédében Tállai András, a Belügyminisztérium Önkormányzatokért Felelős Államtitkára.
    ,,Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépést ért el a vízügyi szakma, példaértékű beruházások valósultak meg, és jelenleg is építkezünk, tervezünk annak érdekében, hogy növeljük a Tisza-völgyben élők és értékeik árvízi biztonságát" - mondta el köszöntőjében Molnár Béla, a beruházó Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Hozzátette, a beruházás nemcsak az árvízi biztonságot növeli az érintett települések, Tiszasüly, Jászkisér és Pély, illetve a Közép-Tisza térségében, hanem megteremti az alternatív tájgazdálkodás feltételeit is.
    A csaknem 19 milliárd forintos, 43 hónapig tartó beruházás során elkészült létesítmény területe 55,7 km2, amely teljes feltöltése esetén 247 millió m3 víz befogadására alkalmas. A két Velencei-tó nagyságú létesítmény árapasztó hatása a 2000. évihez hasonló mértékű áradás esetén Szegednél is érzékelhető lenne. A tározót övező töltés hossza 31 kilométer, amelyből 25 kilométer újonnan épült, illetve áthelyezett töltés. A legnagyobb műtárgy a négy, egyenként 8 méteres nyílású, kettős szegmenstáblával ellátott töltő-leeresztő zsilip a Tiszasülyi szivattyútelep közelében, de ritka műszaki megoldásként a műtárgy és a tározó tér alatt bujtatták át a Jászsági-öntöző főcsatornát és a Sajfoki-belvízfőcsatornát is. A beruházás részeként elkészült 10 kiszsilipes műtárgy, 4 szivattyúállás és 2 vízkivételi zsilip is. A kivitelező konzorcium nevében Madar Gyula, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója adta át a létesítményt, amelynek üzemeltetője a továbbiakban a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
    Az ünnepélyes átadáson a KÖTIVIZIG kezdeményezésére felavatták a létesítmény legnagyobb műtárgyának, a töltő-ürítő zsilipnek nevet adó Barócs János emléktábláját.
    Barócs János vízmérnök a Jászkiséri Vízitársulat vezetőjeként 1853-tól 41 éven keresztül irányította ennek a területnek az ár- és belvízvédelmi munkálatait. Az Ő irányítása alatt épült meg a jelenlegi létesítmény közelében az első Sajfoki zsilip 1862-ben. Az emléktábla a történelmi Magyarország első belvízvédelmi szivattyútelepe, az 1878-ban épült a Sajfoki szivattyútelep egykori csapóajtaján kapott elhelyezést így itt a múlt, jelen jövő is szervesen összekapcsolódott - tette hozzá Lovas Attila a KÖTIVIZIG igazgatója.

    Szolnok, 2012. október 5.”
  • 18. v.imre 2012. október 16. 19:45
    „16. NP1

    Egy hírt találtam, a részletek az idézetben szereplő honlapon olvashatók.

    Befejezés előtt az árvízi tározók építése
    2012 szeptember 19
    A kivitelező az utolsó simításokat végzi a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében kiépítendő tározórendszer harmadik elemén.
    A kivitelező az utolsó simításokat végzi a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében kiépítendő tározórendszer harmadik elemén. Az 55,7 négyzetkilométer kiterjedésű, 247 millió köbméternyi víz befogadását lehetővé tevő Hanyi-Tiszasülyi tározó a mértékadó árvízszintet egy méterrel meghaladó árhullámot a vízbeeresztés szelvényében 47 cm-rel csökkenti. Ugyancsak finiséhez érkezett a folyó bal partján a 40 négyzetkilométer területű, 99 millió köbméter kapacitású Nagykunsági-tározó építése - írta a Kötivízig.hu.”
  • 17. v.imre 2012. október 16. 19:16
    „16.NP1 2012.10.16. 18:56

    Ha figyeled a híreket, éppen a napokban adtak át egy árvíz többlet tárolót a felső-Tiszán (itt a DM onlinen is lehetett olvasni róla) ami által Szolnoknál adott vészes esetben a korábbi árvízszintnél 20-30 cm-rel alacsonyabban tetőzhet a Tisza. Sőt december végéig átadnak még egy mesterséges tárolót, amely az eddigi tároló kapacitást megduplázza. A maximum árvízszint további 10-20 -30 centikkel lehet még alacsonyabb. Mindez duzzasztók nélkül. A víz ezekből a szükség tározókból éppúgy elvezethető öntözéshez, mint a duzzasztandó folyómederből. Meg is keresem ezt a cikket és bemásolom ide.”
  • 16. NP1 2012. október 16. 18:56
    „v.imre 2012.10.16. 17:41
    "Maximum kb. 3 méterrel magasabban lehetne visszaduzzasztva tartani a vizet az átlagszinthez képest. Már ez is magasabb felület lenne, mint a duzzasztás alatt lévő Csongrád város tengerszint feletti magassága."
    A Tisza rendszeresen magasabb vízszintet produkál, mint Szeged "átlagmagassága".

    A lényeg (szerintem) a következő:
    a sok és a kevés vízzel is csinálnunk kell valamit, mert néhány évtizeden belül itt találjuk magunkat egy félsivatagos zónában, ahol nem leszünk képesek megtermelni az élelmiszerünket, vagy olyan drága lesz, hogy alig tudjuk megfizetni.
    Ehhez műtárgyak kellenek - mert ezek nélkül nem megy. Ennyi.”
  • 15. keletaru 2012. október 16. 18:20
    „szatyi ):- Most jött meg lehet a kép és hang ! Üdv Kuci”
  • 14. v.imre 2012. október 16. 17:41
    „9.NP1 2012.10.16. 14:58

    Tévesen idézel. Éppen az ellenkezőt írtam. Nincs természetes tároló fal egy lényegesebb duzzasztáshoz. Maximum kb. 3 méterrel magasabban lehetne visszaduzzasztva tartani a vizet az átlagszinthez képest. Már ez is magasabb felület lenne, mint a duzzasztás alatt lévő Csongrád város tengerszint feletti magassága.”
  • 13. NP1 2012. október 16. 17:07
    „klj-54 2012.10.16. 15:30
    Mert teljesen más vízjárású (a többi paraméterről és éghajlati tényezőről nem is beszélve..) folyóról van szó.
    Szegednél a Tisza 90 és 4700m3/s vízhozamokat is képes produkálni.
    A franciák ettől önként feküdnének a giotin alá.”
  • 12. Power 2012. október 16. 16:26
    „A környezeti károk - mint az emberi fejlődés elkerülhetetlen következménye - manapság teljesen elfogadhatatlanok. Elismert tény, hogy a folyamatos környezetkárosítást nem szabad fenntartani.
    Egy vízlépcső által okozott környezeti változások mennyiségben és fontosságuk mértékében különbözőek. Nehéz előre meghatározni a pozitív és negatív hatásokat, azokat legfeljebb csak megbecsülni lehet külön-külön, egy-egy konkrét vízlépcső (duzzasztógát, víztározó) esetében. Hamis felfogás e hatásokat teljesen negatívként beállítani. Éppen az a fontos, hogy kik végzik el ezeket a vizsgálatokat és milyen szempontok alapján. Nem mindegy, hogy halászok, iparosok, vagy gazdálkodók értékelésén alapulnak. Mindaddig nem mindegy, hogy kik hoznak meg egy határozatot, vagy kiknek a döntése áll a középpontban, ameddig a teljes környezeti hatások és azok fontossági szintjei nincsenek teljes mértékben tisztázva.
    Érthetetlen, hogy a képviselő úr tanár emberként miért nem szeret találkozni a nyugdíjas volt tanítványaival.”
  • 11. szatyi 2012. október 16. 15:56
    „Ahhoz képest, hogy milyen régóta ül a Parlamentben, elég későn jutott eszébe, hogy csinálnia kellene már valamit!”
30 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szedik a zöldségeket Csanyteleken

A csanyteleki Start kertészeti programban a közelmúltban betakarították a burgonyát, a jövő évi vetőburgonyát, illetve a karalábét. Tovább olvasom