Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Vincze László újból szót emel a vízlépcsőért

Csongrád - Felújítaná a csongrádi és a bökényi duzzasztó megépítésével kapcsolatos egyeztetést Vincze László országgyűlési képviselő. A kormánypárti politikus a zöldek aggodalmaira válaszul arra emlékeztet, a kiskörei duzzasztó és a Tisza-tó létrejötte sem vált kárára a természetnek és a magyar turizmusnak.
Az aszályos időszakra tekintettel a napokban kérdést intézett a kormányhoz Vincze László országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP). A politikus az iránt érdeklődik, van-e mód arra, hogy a csongrádi vízlépcső és a bökényi duzzasztó továbbépítéséről folytatódjon a félbeszakadt egyeztetés. Vincze emlékeztet, hogy idén nyáron ismét bebizonyosodott: a magyar mezőgazdaság öntözés nélkül nem lehet versenyképes. Ezt a lehetőséget pedig duzzasztással, az öntözővizet gravitációs úton kormányozva lehet megteremteni a leggazdaságosabban.

Ha lenne duzzasztó, könnyebb volna szabályozni a Tisza vízszintjét is. Fotó: Losonczi Erzsébet, Facebook
Ha lenne duzzasztó, könnyebb volna szabályozni a Tisza vízszintjét is. Fotó: Losonczi Erzsébet, Facebook


Korábban a vízlépcsőről

Széchenyi nagy álmát bírálják a környezetvédők

A képviselő évek óta a vízlépcső megépítéséhez gyűjti a támogatókat és az érveket, magáénak tudhatta a Csongrád megyei közgyűlés pénzbeli támogatását, amelyből tanulmány készült. Egyeztettek a természetvédőkkel is, ám e szervezetek többsége helyteleníti a terveket, félti a Tisza élővilágát a duzzasztással járó folyamatoktól. Az Orbán-kormány időközben kinyilatkoztatta, nem akar nagy duzzasztókat építeni a magyar folyókon. Idén februárban megírtuk, a Föld Barátai nevű nemzetközi szervezet a környezetre leginkább káros 33 európai nagyberuházás közé sorolta az egyelőre nem is tervezett csongrádi vízlépcsőt és a Duna–Tisza-csatornát. A természetvédők szakértői szerint a szárazságot nem a víz vezetésével, hanem a régi tómedrek rehabilitációjával kellene kezelni, az ésszerű tájgazdálkodás szerintük több munkahelyet teremtene, mint az „intenzív mezőgazdaság". Úgy számolnak, az öntözés és a Tisza hajózhatósága nem teremt annyi pluszmunkahelyet, lehetőséget a vállalkozásra, mint a folyó sértetlen természeti értékeire alapozó turizmus.

– Tény, hogy én nem vagyok szakértője a természetvédelemnek, viszont látom az itt élők gondjait, és fel tudom mérni, mivel tudnánk javítani a gazdálkodók helyzetén – mondja Vincze lapunknak. – A Tisza mostani vízállása miatt a régi kutak vízhozama is jelentősen csökkent. És lehet, hogy változna a környezet a vízlépcsővel, de nekem erről mindig a kiskörei példa jut eszembe: tessék már megnézni, a Tisza-tóval nyert vagy vesztett a természet és a hazai turizmus?

Olvasóink írták

52 hozzászólás
  • 52. haresz 2012. szeptember 02. 15:31
    „nádtető! Én is szégyellem, hogy nem tanultál meg rendesen gépelni! :D”
  • 51. nádtető 2012. szeptember 02. 13:48
    „Haresz.Szégyellem,hogy ilyen embereknek is adtak diplomát,főleg a vízgazdálkodás területéről.A diplomát nem mutogatni kell,hanem ami mögötte van azzal bizonyítani,nem szöveggel hanem tettekkel.”
  • 50. bisandor 2012. szeptember 01. 17:01
    „A képviselö Ur talán már a kampányolást kezdte meg a következö ciklusra.Akkor szokta a vizlépcsöt emlegetni.”
  • 49. czindi 2012. augusztus 31. 18:27
    „48. tótumfaktum , nálunk sehol nem vezetik a szennyvizet tisztítatlanul a folyókba. ( l. pl most épül Makón a tisztító, ami a környék ( Ap.falva, M.csanád, M. lele, stb ) összes szennyvizét befogadja és tisztítani fogja. A biztosítókról meg vagy jót, vagy semmit. Vagyis semmit, mert jót nem lehet. Mindenek megvan az ára, tehát: "szegény ember vízzel főz", a csöpögtető nálunk megfizethetetlen, és nincs is értelme a nagy táblákon. ( Az zöldségtermesztéshez való!)”
  • 48. tótumfaktum 2012. augusztus 31. 11:00
    „czindi! A leglényegesebb különbség mégis csak abban áll, hogy nálunk a szennyvizet vezetik a Tiszába ahelyett, hogy újrahasznosítanák és nem mérgeznék vele a környezetünket. Minden befektetésnek meg van a maga ára, de egy elavult és gazdaságtalan öntözési technológiába nem szabad befektetni. A gazdáknak olcsóbb sírni a kárenyhítő juttatások kifizetéséért, mintsem biztosítást fizetni, esetleg beruházni.”
  • 47. czindi 2012. augusztus 31. 10:18
    „46. tótumfaktum, igazad van. Azért elmondom Neked (is) mi a lényegi különbség Izrael és Magyarország között:
    Izraelbe a világ minden tájáról ömlik a pénz, Magyarországról a világ minden tájára lopják ki a pénzt!
    Ezért nem tudjuk megvalósítani a "csöpögtető öntözést"...mondjuk egy kukorica-táblán értelme se sok lenne...”
  • 46. tótumfaktum 2012. augusztus 30. 21:45
    „Vízlépcsőt????? A Tisza és mellékfolyói szennyezésének csökkentését kellene inkább szorgalmazni.
    Izraelben ahol köztudottan kevés a víz a tisztított szennyvizek 75%-át hasznosítják. Így oldják meg a legaszályosabb területeken is az öntözést.
    A hagyományos öntözési eljárásokkal a földekre kijuttatott víznek mindössze 40%-a éri el a növényeket. Erre fejlesztették ki a csepegtető öntözést. A vizet kis adagokban közvetlenül a növények gyökeréhez juttatják, így a víz 90-95%-át hasznosítják. A csepegtetéses öntözés nem csak hatásos, hatékony, de környezet- és forráskímélő is. Csökkenő vízkészletnél hosszútávon kifizetődő megoldás.
    "Az ombudsmanhelyettes hozzátette: a lemondásával rá szeretné irányítani a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben a környezetvédelem rendre háttérbe szorul. Önálló, a környezet védelmére szakosodott intézményekre van szükség ahhoz, hogy megtalálják a szembenálló érdekek között azokat a kompromisszumokat, amelyek még a jövő nemzedékek számára is elfogadhatók lesznek - írta."”
  • 45. papagalya 2012. augusztus 30. 18:31
    „Igaza van, mért csak nálunk károsak a vízi-erőművek?”
  • 44. haresz 2012. augusztus 30. 15:41
    „berkabela! Nem tudom, hogy te tanultál-e vízgazdálkodást, de én biztosan. Nekem totál mindegy mivel öntözik a import trágyáitokat, mert én saját magamnak megtermelem a zöldséget és gyümölcsöt. :D Jobb, ha ebben a témában csöndben maradsz ezentúl. :D Ha nagyon beszeretnél pampogni, akkor szívesen megmutatom az ez irányú diplomámat! :D”
  • 43. v.imre 2012. augusztus 30. 15:28
    „39.NP1

    A Tisza-tó szerencsés adottság a medret is magába foglaló elárasztott árterületével. Ugyanilyen a természeti adottság Csongrádnál is? Úgy tudom csak a töltés magasítással lehet kialakítani a szükséges tározó teret. És hova lenne az időszakos ártöbblet? Csongrád szintje felett.”
  • 42. apuka 2012. augusztus 30. 14:43
    „33. Bocs! A Balatonba semmilyen szennyvíz nem folyik! Ha igaz lenne amit írtál, akkor most nem a kiszáradás, hanem az árvíz ellen küzdenénk. A Balatonnak még úgy is kiváló a vízminősége, hogy jelentősen lecsökkent a víz mennyisége. Azért nálunk sem minden sz@r. Az utolsó mondatod teljesen igaz.”
  • 41. Robot555 2012. augusztus 30. 13:30
    „Kuci!
    Amit írtál az mind igaz. Tudod félidőhöz érkeztünk, kéne már valamit "dolgozni" a parl.képv. úrnak és ismét előhúzta a zsebből ezt a témát. Dehogy akar duzzasztót! Csak jól hangzik. A szondától tényleg írtózik!! De ki emlékszik már erre.

    Üdv.: Robot”
  • 40. deszkás 2012. augusztus 30. 13:00
    „DEMOS! (25 hsz) Pedig egyszerű a kérdés. Hogy én tüntettem? Barátom rosszul vagy te összerakva. Ennyit olvastál ki a 15 hsz-ből? Részvétem.”
  • 39. NP1 2012. augusztus 30. 12:29
    „v.imre

    A műszaki részéről úgy is hiába papolnék, kérlek ne a szerb honlapokat nézd, hanem a Tisza-tó környéki településekét.
    Szerinted közülük hányan sírják vissza az "eredeti" állapotot?”
  • 38. v.imre 2012. augusztus 30. 10:40
    „kontrapista

    Érdemes keresgélni, olvasgatni a vajdasági, szerb honlapokat is, ahol olvasni lehet ezekről a tényleges dolgokról. Hogy mit volt érdemes és mit nem megépíteni. És miért álltak el például az erőművi rész megépítésétől. Mert ami energia kinyerhető lett volna, az csak álom volt, papíron. Mert, hogy álom alatti a vízhozam. Meg hogyan iszaposodott el a mellékvíz csatorna. Álmodni szabad, de tisztában kell lenni az üzemeltetés realitásaival, a hordalék felgyülemlésével, a lőszös homokágy időtálló tárolás alkalmatlanságával. Továbbá azzal a hazai problémával, hogy a gátak közé szorított ártereken egyre magasodik a kiöntések által lerakott hordalék miatti szintmagasság, ami miatt egyre magasítani kellene a gátakat. Gátak között akarnánk üzemvíz csatornát kiépíteni?”
  • 37. czindi 2012. augusztus 30. 10:30
    „29. kacagtató, voltak öntözőrendszerek, de az emberi kapzsiság és butaság egy részét betemette ( mint ahogy kivágta az erdősávokat is, tüzelőnek.) Ezek visszaállítása is emberi munkával történhetne meg, és akkor megint lenne foglalkoztatottság, ésszerű munkára. ( l. kubikosok, normális fizetésért.)”
  • 36. czindi 2012. augusztus 30. 10:27
    „27. haresz, ha felhúzod a rolót, mindjárt világosabb lesz(el). A víz öntisztulása ökológiai rendszerű, a beengedett szennyvizek pár km után már nem mutathatók ki...de ezt szemléletesebben leírták Neked berkabelaék. Egyébként javaslom ne egyél (és főleg ne beszélj!) zöldségeket, meg epret, stb. mert képzeld: tömény szarral locsolják, trágyázzák! ( bocsi a vulgaritásért!
    Igen, 28. keletaru , ez az a Vincze, és én sem vagyok fideszes, de TÁMOGATOK MINDEN JÓ GONDOLATOT, ÖTLETET, akár honnan és akár kitől jön. És ezt a "balkánra tett félázsiai magyarságomban" így gondolom helyesnek.”
  • 35. Power 2012. augusztus 30. 10:26
    „Hatékonyságból és öntözéstanból lenne mit tanulnunk az araboktól, akik még a sivatagban is zöldségeket termelnek.”
  • 34. NP1 2012. augusztus 30. 10:11
    „berkabela

    Köszönöm!
    Kb. ilyeneket szerettem volna írni én is - de ez jobb!”
  • 33. berkabela 2012. augusztus 30. 08:57
    „27.haresz
    Leborulok az ökológiai szaktudásod előtt,de még biztosan nem hallottálróla,hogy a Balatonba a Zala vizhozamának sokszorosa folyik be szennyvizként.Az ukránok sem vodkát engednek le a Tiszán,és a Rába sem a sörtől habzik.Arról pedig fogalmad sincs,hogy az import holland zöldségeket trágyalével öntözik.A Kecskemét mellett termetteket pedig a város szennyvizével,csak előtte vizinövényzettel szűrték. A biológiai öntisztulásról pedig pláne nem hallottál.A természetes viztározókat nem kell épiteni, ezek készen vannak, és a 70-es években gazdaságosan és biztonságosan használtuk. A szentesi termál tavat pl.azért kellett megépiteni,hogy az ásványi sókkal telitett viz nehogy a Tiszába kerüljön az öntözési idény alatt.A vizgazdálkodást pedig tanulni is kell, nemcsak beszélni róla ...zöldeket.”
52 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrád: fürdőt építenének

Egymilliárd forintos fürdőfejlesztésre pályázott a csongrádi önkormányzat. A konkrét elképzelésekről nem sokat tudni. Tovább olvasom