Szeged - delmagyar.hu

„Vizes mérnöki" szemmel vizsgálta a csongrádi várak történetét Hajdú Dezső, aki szerint ideje lenne néhány, az erődítményekkel kapcsolatos nosztalgikus gondolattal leszámolni Csongrádon. A hobbikutató szakmájának megfelelően vízügyi és talajtani kutakodások eredményeként fogalmazta meg a maga teóriáját, amelynek legfőbb eleme, hogy a helyi emlékezet kissé eltúlozza a török kori vár méretét. Másik elmélete, hogy jóval a honfoglalás előtt már kezdetleges erőd állhatott a mai halászfalu helyén.

A helytörténeti írásokban megemlítik az Alföldet, így Csongrádot és Szegedet is sújtó 1444-es földrengést, melynek nyomán egyesek szerint a Tiszához épült vár egy része becsúszott a folyóba, illetve az is elfogadott vélemény, hogy a Tisza áradásai rendre pusztították a földből emelt erődítmény északi felét. Hajdú Dezső szerint viszont a szőke folyó árhullámai a szabályozásig egyáltalán nem fenyegették az agyagtalajra épült várost. Ezt a véleményét arra alapozza, hogy csak a 19. századi gátépítések után ágyazódott be a Tisza medre, előtte vándorolt, a Körösnek pedig több torkolati ága volt, melyek együttesen nem jelentettek olyan pusztító erőt, amit egyébként nekik tulajdonítottak. Ezt az elméletet alátámasztja az is, hogy egykoron több mint 300 gabonaverem volt Csongrád területén, márpedig ha a vízbetörés ismétlődő fenyegetettséget jelentett, az itt élők sem tárolták volna ily módon élelmüket.

Hajdú Dezső szerint a csongrádi várköznél már a honfoglalás előtt 2500 évvel átvághatták a löszmagaslatot. Fotó: Tésik Attila

Hajdú Dezső úgy véli, az eddig becsült időszaknál jóval korábban, már a honfoglalás előtt 2500 évvel is állhatott erődítmény a Tisza és a Körös találkozásánál. Erre a következtetésre azután jutott, hogy megvizsgálta a tiszaalpári, bronzkori vár kutatási eredményeit, s olyan hasonlóságot talált, amely szerinte nem lehet a véletlen műve. Alpárnál egy átvágással igyekeztek csökkenteni a védendő területet, így a Tisza fölé emelkedő magas parton mély árkot vájtak, s így jött létre a ma már templomdombként és várdombként emlegetett két magaslat. Hajdú hasonló átvágásnak a nyomát találta meg a csongrádi belváros várközként emlegetett részén, a mai buszfordulónál, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy már a bronzkorban is erőd állhatott Csongrádnál. Az 1964 óta a városban élő hobbikutató szerint az is vitatható, hogy a török kori várnak öt tornya és két bejárata volt. Lapunknak azt mondta Hajdú Dezső,  teóriája arra mindenképp jó, hogy felkavarja a helyi mendemondák körüli állóvizet.

Két vár

Csongrádon két vár állt a helytörténeti kutatások szerint. Az egyik, a mai halászfalu helyén húzódó, gyűrű alakú, a honfoglalás korában épült földvár, az „öregvár", a másik pedig ettől nyugatra, a mai buszforduló és a kerekárok között elterülő török kori erődítmény, ami valójában palánkvár volt, amelynek anyagában volt kő és föld, de túlnyomórészt gerendákból és deszkákból állt. Feltehetően 1686 októberében, a törökök kivonulásakor fellángolt tűzvész pusztította el a két várra épülő települést, az erődítmények maradványai pedig a 19. század első felében tűntek el végleg.