Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Vizesednek a falak a Belvárosban

Folyik a Tisza a töltésből Csongrád ősi városrészében, a Belvárosban. Az edzettebb lakók nem félnek, biztonságban érzik magukat. Egyelőre azoknak a régi házaknak a sorsa kérdéses, amelyek alapját nem szigetelték, és az agyagból készült falak fölszívják az igen magas talajvizet.
Belvárosi helyzetkép: víz és homokzsák az Öregvár utcai buszfordulónál. Fotó: Bálint Gyula György
Nagy kérdés most a csongrádi Belvárosban, kibírják-e az öreg házak a talajvizet, amely a gát közelében igencsak megemelkedett. Ráadásul a töltésen át is folyamatosan szivárog a Tisza. A Szent Rókus téren vagy százan – önkéntesek, civilek – töltik a zsákokat, mintha mindig ezt csinálták volna. A város nyugdíjas polgármesterének, Molnár Józsefnek mindene a Tisza. Az ő háza is a gát mellett áll, mégsem fél attól, hogy az öreg városrészben nagy baj történhet. Szomszédja, Tóth Béla szobrászművész már óvatosabban fogalmaz. Őt nyugtalanítja a magas talajvíz, de ettől függetlenül ragaszkodik ehhez a városrészhez.

A Belváros „kapujánál" lakó nyugdíjas vízügyes, Hajdú Dezső az 1970-es és a 2000-es árvízhelyzetről regényt tudna mesélni. Vele a csongrádi védelmi központban a dolgok mostani állásáról váltottunk szót. Szerinte attól nem kell félni, hogy a belvárosi gátakból folyik a víz, ez természetes, ennek nagy részét a Szent Rókus térnél „visszaküldik" a Tiszába. Hajdú Dezső naponta terepszemlét tart. Az emberek nyugtalansága természetes, mondja, életük munkája válhat semmivé, ezért aggódnak.

2000-ben sok házat le kellett bontani, mert az árvízi védekezés útjában volt. Akkor szivárgók épültek a töltésbe, ehhez öt szivattyúállást telepítettek, ezek másodpercenként 40-50 liter vizet juttatnak a Tiszába. Ma is vannak rossz alapozású házak, amelyekben már feltört a víz a padozaton keresztül. A vendégházak, a védett építészeti együttes talán átvészeli a bajt, de az átázott altalaj minden házat megvisel.
Arra a kérdésre, hogy ha a víz egy részét tározókba engedték volna ki, könnyebb lett volna-e a védekezés, azt válaszolta Hajdú Dezső: az Alsó-Tisza helyzetén nem sokat könnyítene egy tározó. A jóslások se érnek sokat, mondta. Egyik tapasztalt és igen képzett kollégájától hallotta: olyan nem fordulhat elő, hogy a vízszint Tiszaugnál 9 méter fölé megy.

Mégis megtörtént. A szakaszmérnökség egykori vezetője vallja: ekkora árhullámra nem lehet tervezni. Az 1970-es vízszinthez képest biztonságosak a gátak, tette hozzá, más kérdés, idővel a töltések is öregszenek, de nem egyformán. A célszerű megoldásról azt mondja: fel kellene gyorsítani a lefolyást. A baj nem csupán a magasság, hanem a lassú apadás, ami eláztatja a töltéseket. Ez most a fő gond.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igazi könyvtárra cserélik a barakkot

A régi álom valóra válik Felgyőn: az egykori téesz-iroda „romjain" e századi igényeket… Tovább olvasom