DélmagyArchív

2015.01.21. 16:30

Nem voltál ünnepségen? Egynapi böjt!

DélmagyArchív 1931: A szebb jövő érdekében zsúfoltak vasrács mögé 68 tizenévest egy hivatali sufniban. Leventesors.

Panek Sándor

Egy városházi dolgozó hívására a Délmagyarország újságírója 1931. június 6-án éktelen kiabálásra lett figyelmes a polgármesteri hivatal (akkor: városi bérház) udvarának sarkából. A vasráccsal elzárt kis teremben 68 fiatalembert tartottak bezárva. Az összezsúfolt 16-18 éves suhancok a fülledtség miatt félmeztelenre vetkőztek és kiabáltak az arra járóknak. Az abszurd jelenet nem a szabadtéri passióelőadás próbája volt, hanem a valóság.

 

Leventéket zártak be a szegedi városi hivatalban. Délmagyarország 1931. június 6.


Kiderült, hogy az ifjak büntetésben lévő leventék, akiket azért záratott be Szeged városa, mert nem vettek részt a május 31-iki hősök napi megemlékezésen. A fiatalemberek reggel 7-től este 7-ig böjtölve töltötték elzárásukat a levegőtlen helyiségben. A nevelő jellegű intézkedés során elvették a náluk talált élelmet és csak vizet kaptak.

Az első pillanatban mindenkit, aki benézett ebbe a kamrába, zsibbasztó borzalom fogott el, mert elképzelhetetlennek tartotta, hogy a rács mögé hatósági intézkedések alapján kerültek azok az állandóan kiáltozó fiatalemberek, hogy ezt a vasketrecet Krisztus születése után 1931-ben találta fel a közigazgatási leleményesség. 

Rendelet a leventék büntetéséről. Délmagyarország 1927. szeptember 23.

 


Pedig így volt, csak egy kicsit korábban. 1927. szeptember 22-én lépett életbe Klebelsberg kultuszminiszter rendelete, amely büntetést helyezett kilátásba, ha a testgyakorlásra kötelezett ifjak nem jelennek meg a leventeoktatás programjain. Először is lakóhelyükön a községi elöljáróságnál kellett megjelenniük, hogy ott illedelmesen viselkedve, az oktatók iránt illő tiszteletet tanúsítva – összeírják őket.

Csoportkép egy tápéi leventeünnepélyről 1927 nyarán. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

Csoportkép egy tápéi leventeünnepélyről 1927 nyarán. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

Bezárták a kereskedőinast. Délmagyarország  1932. március 11.

Ha nem jártak oktatásra, következett a büntetés:

  • megintés, 
  • a szülő írásbéli értesítése,
  • a járási főszolgabíró elé való idézés megfeddés végett, 
  • a bezárás, amely reggel nyolctól este nyolcig és három órától 12 óráig alkalmazható, 
  • mindez pedig böjttel súlyosbítva.
  • A leventeoktatás névleg az államilag elrendelt kötelező testnevelés oktatás volt azok számára, akik nem jártak iskolába. Valójában a leventeszervezeteket azért hozták létre, hogy a trianoni katonai korlátozások ellenére is katonás kiképzésben részesítsék a 12-21 éves korosztályt, akiket az iskolában nem tudtak ellenőrizni. Az oktatók katonatisztek voltak és gondolkodás nélküli fegyelmet követeltek. A neveléshez hozzátartozott az is, hogy a leventeköteles fiataloknak kötelező volt vallásfelekezetük istentiszteletén részt venni.

    Hivatalos köszöntésük így szólt: „Szebb jövőt", a válasz pedig „Adjon az Isten". A szebb jövő azonban egyre komorodott, míg 1944-ben a nyilasok már gyermek leventéket is a háborúba hurcoltak.

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!