2015.01.09. 13:12
Várjatok, burzsujok, letűnik a csillagotok!
DélmagyArchív 1930: Az ember ittasan mindenfélét énekel. De az Internacionálét így sem volt ajánlott kocsmában nótázni.
1929 januárjában Gulyás János és Kisák József földműves-napszámos legények a magyarbánhegyesi Hangya szövetkezet kocsmájában mulattak.
Ilyen kezdet után a hír legtöbbször bicskázásról szólt az újságban. A mi legényeinknek azonban csak jókedvük volt és énekeltek. Már jól belemelegedtek, amikor Gulyás József „mindenki megdöbbenésére" rágyújtott az Internacionáléra, korabeli szóhasználattal a „kommunista indulóra".
Csak kilenc év telt el a tanácskormány óta, a kurzus érzékeny volt a témára, és mégiscsak a Szovjetunió akkori himnuszáról volt szó. Gulyás azonban csak fújta, hogy ez a harc lesz a végső. Hiába csitítgatták, s Kisák ráadásul így szólt hozzá:
- Hallgass, ezt még nem szabad most énekelni... Majd 1932-ben, jaj lesz akkor minden burzsujnak...
Gulyás a nótázás után a kővetkezőket kiabálta:
- Várjatok ti burzsujok, 1932-ben letűnik a ti csillagotok!
(1932-ben, túl azon, hogy megszületett Horn Gyula, egy tapodtat sem jutott előrébb a magyar kommunizmus ügye. Sőt, Gömbös Gyula miniszterelnök lett.)
A két mozgalmárt persze feljelentették a jelenlévők. Az ügyészség állami és társadalmi rend felforgatására, megsemmisítésének kísérlete vétségével tett bűnvádi feljelentést ellenük. Gulyás hiába tagadott, egy-egy hónapot kaptak.
1933-ban kiderült, hogy a Marseilles-t is csak úgy ajánlott énekelni, ha nem emlékszünk jól a szövegére. Öt dobozi szocdem földművest jelentettek fel, mert a Bajky-féle kiskocsmában a Marseilles-t énekelték. Az indulót É. Szabó Zoltán rendelte meg a cigánynál, és a banda tudta is játszani. A nótázásra megjelent a kocsmáros, aki rögtön leintette a cigányokat. Feljelentés azonban így is lett, mivel, úgymond a Marseilles a II. Internacionálé indulója volt (A II. Internacionálé még az első világháború alatt feloszlott).
A bíróság felmentette a vádlottakat, de indoklásában nem az szerepelt, hogy a Marseilles-t szabad énekelni, hanem az, hogy a földművesek csak az első szakaszát énekelték, amiben nincs felforgató jelleg.
A szóbeszéd, hogy Magyarországon szervezkednek és visszatérnek a kommunisták, szívósan kitartott Szegeden is. 1928. április 27-én pattant ki a hír, hogy Bécsben elfogták Kun Bélát, a magyar tanácskormány külügyi és hadügyi népbiztosát. Kun Bélát Magyarországon a népbiztosper elsőrendű vádlottjaként több mint 100 rendbeli gyilkosság, pénzhamisítás, lázítás, izgatás és még egy sor bűntett elkövetésével vádolták.
Állítólag megkerült egy titkos akta, amely a Szovjetunió által Magyarországra küldött ügynökök névsorát tartalmazta. A bécsi rendőrség megállapította, hogy Kun Béla Magyarországra és Ausztriára irányuló kommunista akciót készített elő, az agitáció fellendítésére.
Végül 3 hónapra ítélte a bécsi bíróság és 1928 augusztusában már Moszkvában, az Internacionálé kongresszusán volt. Magyarország hiába kérte kiadatását, a nemzetközi baloldal nyomására ezt Ausztria megtagadta. (Kun Bélát 1937-ben Moszkvában trockizmus vádjával elítélték és a börtönben halt meg, más változat szerint kivégezték).
Kun Béla egy 1919-es filmhíradóban. Forrás: Filmhiradokonline.hu
