2015.02.22. 22:15
Az utca, amit lanttal épített Arany János
DélmagyArchív 1936: A költő 1880-ban jókívánságait küldte a róla elnevezett utcának. De a rabvallatóból csak később lett modern belvárosi utca.
Szeged Arany János utcájának történetéhez tartozik egy levél – Arany Jánostól. Az utca az 1879-es nagy árvizet követő újjáépítésnél kapta meg a Toldi költőjének nevét. 1880. augusztus 8-án a szegedi közgyűlés határozatban mondta ki, hogy a víz előtti Tükör utcának az akkor 64 éves Arany János nevét adja.
Reizner János korabeli főjegyző (a Somogyi-könyvtár és a szegedi múzeum első igazgatója, Szeged történetírója) 1880. augusztus 19-én meg is fogalmazta a levelet, amit Pálfy Ferenc polgármester nevében a város írt a költőnek. A levél szövegét Sz. Szigethy Vilmos szegedi főlevéltáros, újságíró, a Délmagyarország tárcaírója (Bob álnéven remek tárcákat publikált a lapban) idézte fel 1936-ban:
Újonnan rendezett városunk uccái s tereinek uj elnevezése iránt megejtett tárgyalások alkalmából megemlékezvén azon hazafiúi s irodalmi érdemekről, melyeket Nagyságod szerzett s amelyek iránt mi véghetetlen tisztelettel viseltetünk s hálával vagyunk, - az e fölötti háláink és kegyeletes érzelmeinknek maradandó megörökítése céljából tehát elhatároztuk, miszerint városunk egyik előkelő pontját Nagyságod nevéről Arany János-uccának nevezzük el. Amidőn is erről hazafiúi tiszteletünk nyilvánítása mellett értesíteni van szerencsénk, változatlan érzelmekkel vagyunk... stb."
A hivatali nyelv anyaga semmit nem változott az idők során. Már akkor is tilthatta valami szabály, hogy a hivatalnok közvetlen szavakba öntse mondandóját. Főleg, ha összehasonlítjuk a válasszal:
Igen tisztelt Polgármester Ur
Becses soraiból értesültem, hogy Szeged szab. kir. városa Tanácsa a város uj utczái rendezése alkalmával azok egyikét nevemről méltóztatott elnevezni.
A görög hitrege beszél egy Amphionról, ki lantja pengetésével várost épített: vajha ezt tehetném én legalább a nevemet viselő utcával. De se Amphion lantja nem enyém, se a regék korát nem éljük: s én csak óhajtásomat fejezhetem ki, hogy - mint phoenixmadár a tűzből, ugy Szeged városa a vizből, mennél előbb megifjodva, megszépülve keljen elő.
Tisztelettel maradván
alázatos szolgája:
Arany János
Pedig egy Amphionra és egy lantra még sokáig szüksége lett volna az Arany János utcának. Kövezete ugyanis annyira hepehupás volt, hogy a szegedi humor elnevezte rabvallató utcának, mivel a szekéren végigvitt vizsgálati fogoly az utca végére mindent bevallott a sok hánykolódástól.
Sz. Szigethy Vilmos 1936. október 11-én érezte aktuálisnak a témát, amikor az Arany János utca 1913-ban eltervezett rendezése 20 év után végre elkészült.
Szeged főlevéltárosánál a legjobb kézben volt a téma. A cikkben végigsorolja az utca építésének történetét az öreg Nyilassy Pál tuskulánumától, amelyhez lépcsőkön kellett lemenni, mert az utca még nem volt feltöltve, egészen a körút sarkán álló Gróf palota építéséig.
Jellemző, hogy 1883-ban valóságos esemény volt, amikor a szegedi Arany János utcában megépült az első emeletes épület, Kreutzberger Ferenc szitásmester háza, az új utca első kiemelkedő pontja.
Megtudjuk még, hogy az 1913-ban a palota befejezése előtt a város már elrendelte volna az utca rendezését, de a két építkezés zavarta volna egymást, így az aszfaltozást elhalasztották. A háború, Trianon és a mindig más feladatok 1935-ig késleltették a munkát, amikor Pálfy József polgármester végre véghez vitte az aszfaltozást.
Arany Jánost egy másik „árvízi" kézirat is Szegedhez köti. 1880-ban a Kisfaludy Társaság a szegedi árvízkárosultak javára indított gyűjtéshez kötetet adott ki tagjainak írásaiból. A kéziratokat a szerkesztő, Szász Károly Szeged városának ajándékozta. Ezek között őrzi mai napig nagy becsben a Somogyi-könyvtár Arany János Tengeri-hántás című balladájának a költő által kézzel írott, letisztázott lapját.
