2015.04.22. 18:39
Ki tud rólatok, Kollégák!?
DélmagyArchív 1944: Az újraindult újság az újságban keresteti az internáló táborokba hurcolt munkatársait.
Az 1944. november 19-én újrainduló Délmagyarország Ki tud róla? rovatát a lap eltűnt munkatársainak keresésével kezdte el.
A maga valójában torokszorító volt ez az egyszerű hír. A tájékoztatás akkori egyetlen helyi fóruma kereste a hír nélkül eltűnt kollégákat:
A Délmagyarország újraindulás előtti utolsó lapszáma 1944. április 16-án jelent meg, közel egy hónappal azután, hogy a németek megszállták Magyarországot. A lapszám 3. oldalán mindössze egy MTI-hír számolt be arról, hogy „Beszüntettek több napilapot és folyóiratot", de a szerkesztők, ha még szabadlábon voltak is, már nem voltak abban a helyzetben, hogy kommentálják is.
Berey Géza, a lap utolsó felelős kiadója még az impresszumban szerepelt, de a Gestapo addigra, 1944. április 15-én már elhurcolta. Néhány nap alatt szinte a teljes Délmagyarországot internálták. Az említetteken kívül Csányi Piroska és Tölgyes Gyula újságírókat, Róna István és Vér György kiadóban dolgozó feleségét, Ligeti Jenő újságírót, egykori kiadóvezetőt, Rostás Ignácot, Grósz Lajost, Schwarcz Máriát és Schwarcz Borbálát a kiadói hirdetési részleg alkalmazottait.
Róna Istvánt, Berey Gézát és Dettre Jánost Bácskatopolyára hurcolták. Dettre János itt 57 éves korában megmérgezte magát. Ma utca viseli nevét Szegeden. Bereyt Dachauba, Rónát Auschwitzba vitték. Berey Gézának sikerült visszatérnie, 1979-ben emlékeiből Hitler Allee címmel könyvet adott ki.
Hartmann Mihály újságírót a német megszállás után, 1944. április 4-én letartóztatták, és a garanyi táborba, majd Auschwitzba vitték; ott halt meg.
Vér György újságírót 1942 májusában munkaszolgálatosnak hívták be, századát a doni harcokhoz vezényelték, ahol 1943 januárjában a szovjet áttörésnél súlyos betegen fogságba esett. A morsanszki fogolytáborban tífusz végzett vele 1943. március 14-én. Feleségét és lányát Szegedről a halálba deportálták 1944 nyarán. Vér György az 1920-as évek közepétől a Délmagyarország fiatal riportírójaként lett ismert. Számos rázós politikai élű riport szerzője volt a lapban. Egyikben, az „ébredők" által elkövetett csongrádi bombamerénylet ügyében olyan részleteket tárt fel, amelyek miatt később egy hónapra börtönbe is került. Apró Ferenc írt róla emlékezést a Délmagyarország 1980. augusztus 10-i számában.
Szegedet 1944. október 11-én hajnalban foglalták a szovjetek. A várost a hátramaradt dr. Pálfy György tanácsnok adta át a szovjet tiszteknek. Rövidesen Valentiny Ágoston szociáldemokrata ügyvéd lett Szeged polgármestere. November elején a Moszkvából hazatérő Révai József is Szegedre érkezett, s a kommunisták november 5-én létrehozták a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségét.
November 19-én ismét megjelent a Délmagyarország. Kiadását a Balogh István kisgazdapárti, Erdei Ferenc parasztpárti és Révai József kommunista párti összetételű szerkesztőbizottság kezdte meg.
