2015.04.26. 22:55
Lesz maga juszt is az enyém!
DélmagyArchív 1927: Bukarestben leleplezték irredenta csodafegyverünket, Eisemann Mihály tangóját.
Amikor 1927-ben Harmath Imre szövegére Eisemann Mihály megírta a „Lesz maga juszt is az enyém" kezdetű örökbecsű tangót, még nem tudhatta, hogy a dalra történelmi küldetés vár.
Kazal László és Lorán Lenke előadása az 1960-as évekből.
Ezt ugyanis a Cuvintul (A szó) című bukaresti lap fedezte fel. 1927 szeptemberében a román újság leleplező cikket közölt arról, hogy a pikáns tangó valójában irredenta nóta. Le is fordították a román közönség számára, és bizony, a „Nincs egyebem, csak a remény" sor egészen ráillett Erdélyre.
Ezért a lap kezdeményezte, hogy a román állam indítson eljárást azok ellen, akik ezt éneklik, és tiltsa be a művet.
Az eset Nagy-Britanniába is eljutott, ahol az Observer és a Manchester Guardian is kiszúrta a hírt. Utóbbi szerint rendkívül jellemző volt a dél-európai kormányok idegállapotára, hogy a román kormányt kétségbe tudta ejteni egy ártalmatlan tangó.
A „Lesz maga juszt is az enyém" természetesen Szegeden is nagy siker volt. A Korzó moziban hónapokon belül megjelent egy énekes-táncos filmszkeccs (a korabeli Nyugat így ír a műfajról), amelyen a szerző Eisemann Mihály személyesen is fellépett.
