Tíz perc bálozásért kidobták a végzős növendéket

Egy szegedi kistisztviselő lányát az ötödik évfolyamról tanácsolták el a katolikus tanítónőképzőből, mert szilveszter éjszakáján a Tisza szálló báljában látták.

A Délmagyarország 1928. február 5-iki számában (itt folytatódik) Magyar László riportja ismertette meg az esetet a szegediekkel.

A bált a Tisza szálló nagytermében rendezték, a szálló éttermében pedig családok ültek az asztaloknál. Közöttük a tisztviselő családja is, akik házassági évfordulót ünnepeltek. A 18 éves lány nem mehetett bálba, mert a katolikus tanítóképző rendszabálya ezt még szilveszterkor sem engedte meg. Éjfél után nem sokkal a család tíz percre mégis átment a bálterembe, hogy megnézze egy rokon lány báli ruháját.

Eltelt a szilveszter, megkezdődött a tanítás. Január harmadik hetében a lány édesanyja idézést kapott a tanítónőképző igazgatónőjétől. Amikor személyesen megjelent, az apácatanárnők közölték vele, hogy lányát a bálban látták, ahol hajnalig táncolt. Ez főbenjáró bűn volt. Az igazgatónő azt kérte, hogy addig ne is engedjék iskolába a növendéket, amíg az egész ügy nem tisztázódik.

Képeslap a szegedi katolikus tanítónőképző középiskoláról. Fotó: Arcanum

A tisztviselő apa hét gyermeket nevelt, egyáltalán nem volt mindegy, hogy egyikük sorsa rendeződik-e. Magalázkodott, kapcsolatokat keresett, s a tekintélyelvű világban megpróbálta igazát bizonyítani. Tanúkat hozott, akik elmondhatták, hogy a lány csak néhány percre ment a bálba. Ezek közül azonban a katolikus intézetben nem hallgattak meg senkit, hiába szóltak a városházáról az idős tisztviselő érdekében.

A lány eközben otthon ült és emésztette magát. Üzent társainak, hogy látogassák meg, de ezt senki sem merte megtenni.

1928. február elején az iskola kimondta az utolsó éves növendék kizárását. A határozatot azonban Glattfelder Gyula megyés püspök nem hagyta jóvá, hanem elrendelte a tanúk meghallgatását. Az igazgatónő behívatta az apát és mindezt szóban közölte. Hozzátette azonban, hogy azt tanácsolja, az intézet békéje érdekében önként vegye ki lányát az iskolából, mert "az apácanővérek nagyon haragszanak rá".

Tíz perc bálozás sokba került. Délmagyarország 1928. február 5.

Ennek hatására az apa belátta, hogy a lánynak jobb lesz, ha nem kerül vissza ebbe a közegbe. Elvitte egy közeli város tanítóképzőjébe, ahol az apácanővérek nem látták akadályát a befogadásnak. A család pedig fizette a nagyobb költséget.

***

Az idők távolából teljes egészében már nem lehet pontosabban felidézni az esetet. Hogy mégis a valóság van a cikkben, arra Magyar László újságírói hitelessége a biztosíték.

De azok számára is van fogózkodó, akik a történetben a polgári liberális Délmagyarország áskálódását látják. Az iskolanővérek tanítónőképzője ugyanis hagyományosan a Szegedi Új Nemzedék című laphoz állt közel (ennek kiadóvállalata adta ki az éves értesítőit is). Az Új Nemzedék (a Délmagyarország szóhasználatában: "a fajvédelmi lap") az 1920-as években fajgyűlölő, később egyre mérsékeltebb katolikus tekintélyelvű újságja volt a két világháború közötti Szegednek.

Beszédes részlet a Délmagyarország 1927. június 29-iki számában megjelent riportból, amelyet az iskolanővérek alsós vizsgájáról írt Nagy Sándor:

A folyosón egyszerre az egyik virágokkal borított Mária-szobor mögül nehéz barnakámzsás barát toppan elő. Ijedten néz, arcán döbbenet ül. Suttogó hangon mondja a főbejárat elölt álló nővérnek:

— Ez a Délmagyarország munkatársa. Vigyázni kell rá. Kérdezzék meg, hogy mit akar itt...

A folyosókon percek alatt száguld végig a rémes hír. Már az emeletről is kíváncsi fejek tekintgetnek lefelé. (…)

Hosszabb szemlélődésre azonban már nincs idő. Szinte karonfogva, lekötelező udvariassággal vezetnek a kis tornaterem felé. Oly gyorsan történik minden, hogy meg sem lehet köszönni az előzékenységet.

A tornaterem, ahol a vizsga folyik, színpad illúzióját kelti. Rendes iskolaterem nagyságú. A háttérben apró iskolapadokban az első leányosztály. Az osztály előtt virágos emelvény. Kis asztal előtt ül a fajvédelmi lap főszerkesztője. Ő a vizsgaelnök.

Száguld a rémes hír... Délmagyarország 1927. június 29.