Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

80 éves találkozás a 80 éves Ilia Mihállyal

DélmagyArchív 1935: Tápai beszélgetés a kislibák mellett a fiatal édesanyával, aki a 8 hónapos Mihálykát tartja karján.
Vásárhelyi Júlia író, újságíró riportja. Délmagyarország 1935. július 14.
Vásárhelyi Júlia író, újságíró riportja. Délmagyarország 1935. július 14.

Ez a történet egy megsárgult újságlapon volt eltéve egy tápai asszony konyhájában, s olyanformán lapult a ketté hajtható nyújtódeszka rejtekében, mint a ritka kódexlapok szoktak egy könyvfedélbe kötve várni.

Vásárhelyi Júlia újságíró 1935. július 14-én riportot közölt a Délmagyarországban Nyári vasárnap délután - Tápén címmel. Célja az volt, hogy megmutassa a nagyváros mellett paraszti jellegét őrző Tápét. Az írást önmagáért is érdemes elolvasni, szép faluképet fest és megidézi a tápai ember kis-nagy világát.

Találkozás Ilia Mihályné Bodó Erzsébettel. Délmagyarország 1935. július 14.
Találkozás Ilia Mihályné Bodó Erzsébettel és az ifjú Ilia Mihállyal. Délmagyarország 1935. július 14.
De emellett tartalmaz egy spontán beszélgetést is egy fiatalasszonnyal, aki karján kisgyermekével azon a 80 évvel ezelőtti délutánon éppen kislibákat legeltetett a tápai töltés oldalában.

A fiatalasszony a riportban névtelen maradt, mint aki egész Tápét képviseli, a gyermeket pedig Mihálykának szólította, s az újságíró ezt leírta, mert a komoly becézéssel a tápai anya gyöngéd embertiszteletét jellemezte.

Mihályka, a "gyerök"  - Ilia Mihály volt. Későbbi Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a szegedi egyetem tanára, Szeged díszpolgára. Vásárhelyi Júlia a békés tápai vasárnapon a kislibák mellett a magyar irodalmi közélet egyik leghitelesebb tanár és szerkesztő egyéniségének édesanyját szólította meg találomra.

Ilia Mihály. Fotó: Karnok Csaba.
Ilia Mihály. Fotó: Karnok Csaba.

A Délmagyarország archívumát annak csodálata hatja át, hogy nincsenek lezárt idők, bennük lezárt életekkel. Ki-ki nyomot hagyott maga után, s mi e nyomok között élünk.

Ilia Mihály írja erről a cikkről: "(...) nem szabad azt hinni, hogy a névtelen milliók névtelenül is, hír nélkül tűnnek el az időben. A véletlen gyakran sodorja őket olyan nyilvánosságra, ahol életük megörökítődik újságban, képben, még irodalmi műben is".

Az újságíró persze, titokban úgy érzi, egy kicsit mégsem véletlen ez. Vásárhelyi Júlia azért járt Tápéra, mert a falu valóját kereste és kíváncsi volt lakóira. És az újság szerkesztőjét sem a szolgabíró érdekelte, hanem a tápai nép. Innen már egy lépés volt a találkozás. A lap pedig büszke lehet, ha hasábjain ekkora véletlen nem teljesen véletlenül következik be.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A valóság párnáján álmodott regény

DélmagyArchív 1927: Király Antal visszatért férjezett feleségéhez. Móra regénysztorija a hírekben… Tovább olvasom