Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

A Dömötör-torony alatt már Móra Ferenc régi sírokat sejtett

DélmagyArchív 1910-1925: A Szent Demeter-templom utolsó 15 éve. Szeged feláldozta a Fogadalmi templomért.
A Délmagyarország indulásakor, 1910-ben, majdnem a mai Fogadalmi templom helyén állt az öreg Szent Demeter-templom. A város tanácsa ekkorra már eldöntötte, hogy 

  • lebontják a régi templomot és a közelében építik fel a Fogadalmi templomot
  • a régi Templom teret négyszögletűre alakítják
  • az új templomot egyszerre építik fel, nem szakaszokban
  • a Szent Demeter-templomot nem bontják le teljesen, hanem a csonka templomban tartják a miséket az építkezés alatt.
A régi Szent Demeter-templom. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
A régi Szent Demeter-templom. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

A régi Szent Demeter templom belseje Keglovich Emil fotóján (1912 előtti felvétel). A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből
A régi Szent Demeter-templom belseje Keglovich Emil fotóján (1912 előtti felvétel).A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

Régi templom, régi csontok

A Fogadalmi templom terveit Schulek Frigyes készítette, de visszavonulása miatt utóda, Foerk Ernő kezdte meg a munkát.

Foerk 1913 márciusában kérte meg az építkezési engedélyt.  1913 júniusában árlejtést írtak ki földmunkákra és a régi templom bontására. 

A szegediek mintha csak ekkor kezdtek volna rájönni, hogy sajnálják a régi templomot.  
Még arra is született javaslat, hogy állítsanak emlékművet neki Újszegeden.

A Szent Demeter-templom 1913-ban, közvetlenül azelőtt, hogy hajóját elbontották. A Móra Ferenc Múzeum Fotógyűjteményéből.
A Szent Demeter-templom 1913-ban, közvetlenül azelőtt, hogy hajóját elbontották. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Végül Lázár György polgármester jelenlétében 1913. július 13-án egy utolsó istentisztelettel vettek búcsút az öreg templomtól.
 
1913. július 25-én a Délmagyarország arról írt, hogy a Szent Demeter-templom lebontása előtt még át kell temetni a kriptáiban évszázadok óta nyugvó halottakat. A templom keleti hajójának oltára alatti 3 kriptáról volt szó.

  • Az első kriptába a kórus alatti kőlapon át vezetett az út. Bajcich Ádám báró 1783-ban helyeztetett el kőlapot, amely szerint ott szülei és nagyszülei nyugszanak. A kriptában a 19. század végéig 24 forintért bárki vehetett magának sírhelyet.
  • A második kriptába a város neves polgárai tanácsbeliek, katonák, királyi tisztviselők nyugodtak, míg a harmadikba papokat temettek.
  • Az utóbbi két kriptáról azt beszélték, hogy ötszáz éves, vagyis 15. századi a csontok is találhatók bennük.
A csontokat 1913. november 17-én a belvárosi temetőben helyezték nyugalomra közös koporsóban.

Az alapkőletétel után egy héttel lelőtték a trónörököst


Cs. Sebestyén Károly cikke a Szent Demeter-templom történetéről, 1924. január 13.
Cs. Sebestyén Károly cikke a Szent Demeter-templom történetéről, 1924. január 13. + a folytatás
A templomot nem egyszerre bontották le, hanem először csak azt a részt, ahová az építkezés korlátozódott. A Szent Demeter-templom szentélye és tornya a tervek szerint egészen addig állt, amíg az új templom el nem készült. 

Az alapkőletétel tervét összekötötték a Széchenyi téri Széchenyi-szobor és Deák Ferenc-szobor felavatásával, ám utóbbi késése miatt 1913-ról 1914-re halasztották.

1913 szeptemberére lebontották a régi templom nagy részét, a szentélyt pedig befalazták. A csonka templomban még 10 évig miséztek.

Az alapkő letételéig több parázs vita is volt, amíg Foerk Ernő építésszel 1914. március 18-án megegyezett a szegedi városi tanács.

Az alapítólevél szövegét is közölte a Délmagyarország (itt folytatódik).

A csonka templom 1916-ban. Szentélyét és tornyát megőrizték, amíg a Fogadalmi Templom épült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
A csonka templom 1916-ban. Szentélyét és tornyát megőrizték, amíg a Fogadalmi templom épült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
1914. június 21-én, vasárnap végre letették a Fogadalmi templom alapkövét. (folytatás)

Pontosan egy hétre rá, a következő vasárnapon Szarajevóban lelőtték az osztrák-magyar trónörököst és kitört a háború.

Mi lehet Szent Demeter temploma alatt?

A szegedi Templom téren 8 évig állt egymás mellett a csonka Szent Demeter-templom, ahol miséket tartottak, és a csonka Fogadalmi templom, amelynek folytatására a városnak nem maradt pénze.

Az építés 1923-ban indult újra. A híradás a lapban "A romtemplom továbbépítése" címet viseli, és a cím magán hordozza az elmúlt évek összes kiábrándultságát.

A régi templomtorony, benne a még kibontatlan Dömötör-toronnyal. A kép a készülő Fogadalmi Templom állványzatáról készült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
A régi templomtorony, amelyről már hiányzik a fémkupola. Benne a még kibontatlan Dömötör-torony. A kép a készülő Fogadalmi templom állványzatáról készült. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

1924-ben Cs. Sebestyén Károly, a múzeum munkatársa kétrészes cikket  (első rész, második rész) jelentetett meg a Szent Demeter-templom történetéről.

  • A Demeter névből ítélve lehetett egy korai, görög rítusú templom valahol Szegeden, de a Szent Demeter-templom legkorábbi elődje nem ez volt, hanem egy román stílusú Árpád-kori templom.
  • Ezt a templomot valószínűleg 1242-ben a tatárok dúlták fel.
  • Ezután 150 évig romosan állhatott, amíg a 15. század elején gótikus stílusú templom épült rá. Ezt látogatta meg 1465-ban Mátyás, amikor Szegeden országgyűlést tartott.
  • A törökök a gótikus templomot pusztították el valamikor Mohács után, és ezután a Szent Demeter-templom további 200 évig romosan állott.
  • A törökök a templom köveit beépíthették a megerősített szegedi várba, amelynek elbontása után számos kő a múzeum lapidáriumába került.
  • Amikor a török 1686-ban elment, a helyükbe érkező németek építettek templomköveket a várba. A Szent Demeter-templomot raktárnak használták.
  • A templom felújítását 1725 májusában kezdték el az akkor már újra szabad királyi városi rangú Szegeden. 1749-ig tartott, osztrák barokk stílusban építették újjá.
  • Cs. Sebestyén megjegyzi, hogy addigra annyira kevés magyar maradt a Palánkon, hogy 100 évig németül prédikáltak a piaristák a templomban. Továbbá, hogy a barokk építés éppen a szegedi boszorkányperek idejére esett (1728 – 1744).

1924. december 13-án, vasárnap tartották az utolsó misét a csonkán álló Szent Demeter-templomban.

A barokk csonka templom tornya ekkor még magában rejtette a középkori Dömötör-tornyot. A bontás előtt Móra Ferenc, számítva a régi leletekre, beadványt intézett a városhoz, hogy az öreg templom bontásánál állandóan jelen lehessen a múzeum szakértő képviselője. Később ezért a tanácsnokok kissé meg is bántódtak.

Bontási fotó 1925. április 8-án a Szent Demeter Templom belsejéről. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Bontási fotó 1925. április 8-án a Szent Demeter-templom belsejéről.A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.

Móra Ferenc így nyilatkozott a lapnak:
- A Szent Demeter-templom egyébként a közhit szerint a XV. századból, a Hunyadiak századából való. A közhitnek pedig az az alapja, hogy ebben a században épült fel az alsóvárosi Mátyás templom, a tápéi templom és minden valószínűség szerint az öttömösi templom is, amelynek fundamentumát húsz évvel ezelőtt találtam meg. Ebben az időben Szeged határában a Hunyadiak voltak a földesurak, helyesebben Szilágyi Mihály és Szilágyi Erzsébet, és korukban olyan gazdasági fellendülés volt a környéken, amelynek nyomai még ma is felbukkannak néha. A tömeges templomépítés is ennek a gazdasági fellendülésnek volt a következménye.

Igaz, hogy a Demeter-templomot körülbelül kétszáz évvel ezelőtt, Mária Terézia korában újjáépítették, de az alapot meggyőződésem szerint nem bolygatták meg. Éppen ezért hiszem, hogy a templom alatt régi kriptákat, sírokat is találunk, mert minden jel arra mutat, hogy a régi szegedi előkelőségeknek itt volt a temetkező helye. A sírokból ebben az esetben feltétlenül előkerülnek olyan régi műtárgyak, gombok, boglárok, fegyverek, amelyekből kétségtelenül meg lehet állapítani a templomépítés pontos idejét - mondta Móra Ferenc múzeumigazgató.

Móra Ferenc nyilatkozata a Szent Demeter-templom alatt várható leletekről, 1924. december 24.
Móra Ferenc nyilatkozata a a Szent Demeter templom alatt várható leletekről, 1924. december 24.

Árpád-kori emlék rejtőzik a barokk templomtoronyban

1925 januárjában megkezdődött a régi templom megmaradt részének bontása. Ennek alkalmával a múzeum által kiküldött Cs. Sebestyén Károlyt szólaltatta meg az újság.

- Legfontosabb lesz e tekintetben az alapfalak feltárása és esetleges kiásása. Nagy reményt fűztünk ezért a kripta feltárásába. Sajnos, egyelőre csalódást okozott ez, mert a péntek délutáni hivatalos felbontás alkalmával kitűnt, hogy a várt középkori altemplom helyeit csak az utolsó átépítés korából, tehát a XVIII. századból való egyszerű sírboltokat találtunk. Feltűnő, hogy ezekben szerteszét heverő sok embert csonton kívül még egy koporsórészletet sem, egy szeget, egy betűnyi írást, semmit, de semmit sem találtunk. Olyan ez a kripta, mintha valamikor kifosztották volna, de akkor is alapos munkát végeztek. Pedig oda nem szegény embereket temettek, tehát volt bizonyosan sírmelléklet is bőven - nyilatkozta Cs. Sebestyén Károly.

1925. március 1-jén jelent meg a lapban az a cikk, amelyik először vetette fel, hogy a régi templom tornyában egy még régebbi torony rejtőzik - ez a mai Dömötör-torony. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Már ekkor jelezte, hogy ha feltevése bebizonyosodik, a torony nemcsak Szegednek, de az egész magyar építéstörténetnek értékes alkotása lesz, amit meg kell óvni. Arra is figyelmeztetett, hogy a tornyot nem szabad tovább bontani.

Cs. Sebestyén Károly régész álnéven írott cikke a Dömötör-torony felbukkanásáról. 1925. március 1.
Cs. Sebestyén Károly régész álnéven írott cikke a Dömötör-torony felbukkanásáról. 1925. március 1.

A Dömötör-torony megtalálása több hírlapi kacsát is eredményezett, amelyekre Kőmives Kelemen válaszolt a lapban.

Az egyik szerint Árpád-kori miniatűröket találtak a toronyban, de azokat a munkások elbontották. A másik szerint a Dömötör-torony török minaretnek épült.

A Szent Demeter-templom a Gizella térről nézve (ma Aradi vértanúk tere). A kép 1913 előtt készült. A Somogyi-könybvtár képgyűjteményéből.
A régi Szent Demeter-templom a Gizella térről nézve (ma Aradi vértanúk tere). A kép 1913 előtt készült. A Somogyi-könyvtár képgyűjteményéből.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Volt-e a hölgy fürdőszoknyája alatt még valami?

DélmagyArchív 1925: Mindenki erre volt kíváncsi, de másról beszéltek. Rendőr ellenőrizte az… Tovább olvasom