Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

A legaljasabb távirat, amit titkosszolgálat küldhet

DélmagyArchív 1928: Ezzel próbálta hazacsalni a román államvédelem a Szegeden tanuló erdélyi hallgatókat.

1928 januárjában a Románia azzal vádolta meg a Szegeden tanuló erdélyi hallgatókat, hogy az egyetemen hűségesküt tettek és katonai célú „kémszervezetet" alakítottak.

Rövidesen kiderült: a román titkosszolgálat összefogdosta azokat a magyar egyetemi hallgatókat, akik látogatóba hazamentek Romániába. Galád álhírrel Szegedről is megpróbálta hazacsalni az egyetemistákat.

1928. január 25-én a Délmagyarország G. Endre orvoshallgató kalandjáról írt beszámolót, aki egy napon táviratot kapott a következő szöveggel:

Apád haldoklik, jöjj azonnal! Anyád.

Az aggódó fiú Budapestre utazott vízumért a román követségre, de szerencséjére nővére is Budapesten lakott. Bement hozzá a hírrel, a nővér azonban semmit sem tudott az apa betegségéről. Felhívták a harmadik testvért is Bácsalmáson, de ő sem tudott semmit.
 

Hamis távirattal csalták volna haza az erdélyi hallgatót. Délmagyarország 1928. január 25.
Hamis távirattal csalták volna haza az erdélyi hallgatót. Délmagyarország 1928. január 25.

 

G. Endre ezután egyik erdélyi rokonának táviratozott. Jellemző az elővigyázatosság: nem mert közvetlenül családjához táviratozni, nehogy baja essék szüleinek. Mivel a válasz késett, aggodalmai közepette mégis nekiindult Biharkeresztesnek.

A vonaton azonban azt olvasta a lapokban, hogy a románok valami kémkedési ügyben nyomoznak a magyar hallgatók körében Erdélyben. Ezért – ismét csak jellemző – rossz előérzete támadt, és leszállt a vonatról.

Nővére már a választávirattal fogadta, hogy édesapjának semmi baja. Csakhogy, eközben a szintén aggódó báty is elindult Erdélybe, így táviraton értesítették a biharkeresztesi magyar állomást, hogy okvetlenül szállítsák le a vonatról.

Utólag kiderült, a román titkosszolgálat hasonló aljas levelet küldött több szegedi egyetemi hallgatónak is.

A szegedi egyetem rektora abban az időben az erdélyi származású Issekutz Béla gyógyszerészprofesszor volt, egyike a Kolozsvárról érkező alapító tanároknak. A Délmagyarországnak elmondta, hogy a román história csak kitalálás, a szegedi egyetemen működő diákszervezetek semmiféle katonai célt nem szolgálnak.
 

A román titkosszolgálat szerint a szegedi egyetemen tettek hűségesküt. Délmagyarország 1928. január 20.
A román titkosszolgálat szerint a szegedi egyetemen tettek hűségesküt. Délmagyarország 1928. január 20.

 

A román akció valószínűleg a kisantant egységét megbontani hivatott magyar-olasz békeszerződés következménye volt, miután 1928. január 2-án a szentgotthárdi állomáson öt vagonnyi „gépalkatrésznek" feltüntetett gépfegyvert találtak. A trianoni paktum által tiltott fegyverszállításról Bethlen István Mussolininál tett 1927 áprilisi látogatásán egyeztek meg.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szegedi macskák legsötétebb napjai

DélmagyArchív 1928: Macskanyúzó telepet üzemeltetett egy vállalkozó. Ne is olvassa el, hogyan… Tovább olvasom