Délmagyar logó

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 20°C Még több cikk.

Adynak adott igazat, kizárták az iskolából

DélmagyArchív 1926: A 16 éves diák a 20. század tüzes vasához nyúlt egy önképzőkörön. Nem kegyelmeztek neki a kegyesrendiek, nem kellett a jogi karra.
1926-ban a 16 éves Krausz János hetedikes diákot kizárták a szegedi piarista főgimnáziumból, egy évre rá pedig a szegedi egyetemről is. Bűne az volt, hogy a gimnázium irodalmi önképzőkörében kifejtette:
  • Gyóni Géza költő felületes pozőr Ady Endréhez képest.
  • Az idő Adyt igazolta, aki előre megjósolta, hogy a háború a magyarság katasztrófája lesz.
  • Gyóninak nem volt joga, hogy a harctérről az otthon maradottak halálát kívánja.

Diáktársai kiközösítették Krausz Jánost, mert Ady Endrének adott igazat. Délmagyarország 1926. március 5.
Diáktársai kiközösítették Krausz Jánost, mert Ady Endrének adott igazat. Délmagyarország 1926. március 5.

A vers a harctérre kívánta az otthon maradottakat

1926 márciusában a szegedi piarista főgimnázium egyik önképzőköri ülésén Gyóni Géza „Csak egy éjszakára küldjétek el őket!" című verse volt a téma. Gyónit az önképzőköri hivatalos bíráló, Reé Andor nyolcadikos tanuló "a nagy háború legigazabb szavú költőjének" nevezte.

Ezután azonban a hetedikes Krausz János különvéleményt jelentett be, és előadta, hogy Gyóni felfedezése "az öreg Rákosi Jenő helyrehozhatatlan ballépése volt, aki Ady növekvő népszerűsége ellen akarta az addig ismeretlen vidéki poétát kijátszani."

Nézetem szerint tehát Gyóni Géza tucatlírikus és szerencsétlen gondolatnak tartom az előbb elhangzott költeménynek már csak az elszavalását is. Mert én azt is kétségbe vonhatom, hogy ez a vers a lövészárokban íródott. Gyóni Géza írhatta azt egy meleg, borgőzös kantinban is, akkor pedig nem jogosult a Hinterlandban otthon maradottakat annyira elítélni, amint azt a „Csak egy éjszakára küldjétek el őket" költeményében tette. Gyóni a kantinban jól érezhette magát s azért nem volt semmi joga ahhoz, hogy az otthon maradottak halálát kívánja. Az idők különben azoknak adtak igazat, akik itthon maradtak...

Eddig tudta mondani, mert ezen a ponton Orbán Ferenc vezető tanár megvonta tőle a szót és megbélyegezte kijelentéseit.

Az önképzőköri tanulótársak pedig nem hagyták még egyszer szóhoz jutni, hanem rögtönítélő önképzőköri bírósággá alakultak és ott helyben örökre kizárták Krausz Jánost.

Az ifjak ezután íveket bocsátottak ki, amelyen az aláírók vállalták, hogy nem állnak szóba Krausszal.

Megtörten vallotta be, hogy szabad szellemű művek olvasása vezette őt tévútra. Délmagyarország 1926. március 7.
Megtörten vallotta be, hogy szabad szellemű művek olvasása vezette őt tévútra. Délmagyarország 1926. március 7.

Ezt az ívet az iskolában a zsidó vallású tanulókon kívül mindenki aláírta. A zsidó tanulók kijelentették, hogy elítélik Krausz meggondolatlan kijelentését, azonban a retorzióképpen kimondott túlságosan szigorú bojkottot nem írják alá.

A kétségbeesett 16 éves gyerek ezután sírva ment osztályfőnökéhez, Kiss István piarista tanárhoz. Bocsánatot kért elhamarkodott tettéért és azzal indokolta, hogy hitt a kritikai szabadságban. Osztályfőnöke megbocsátott neki, osztálytársai viszont külön padba ültették és azt tervezték, hogy a kultuszminisztertől kérik Krausz kizárását a gimnáziumból.

Lelkét megmérgezték a liberális és pacifista eszmék

Krausz Jánost behívatták, átadták neki indexét és közölték, hogy a továbbiakat otthon várja meg. Délmagyarország 1926. március 11.
Krausz Jánosnak átadták indexét, az iskolába már nem mehetett. Délmagyarország 1926. március 11.

Kérni sem nagyon kellett. Az iskolában tanári konferenciát hívtak össze, ahol a hetedikeseket egyenként hallgatták ki a tanárok. Másnap Krausz Jánost behívatták, átadták neki indexét és közölték, hogy a továbbiakat otthon várja meg – addig ne menjen iskolába. A döntést majd a felsőbb hatóságok, a tankerületi igazgató és a kultuszminiszter hozza meg.

A tankerületi igazgató hazafiatlan viselkedés miatt kizárásra ítélte a gyereket:

Krausz János VII. osztályú tanulónak hazafiatlan magatartása miatt, mely osztálytársaira káros és veszedelmes lehet, a szegedi kegyesrendi Dugonics András főgimnáziumból való kizárását szabom ki fegyelmi büntetésül.
Dr. Lippay György kir. tankerületi főigazgató.

Indoklás:

A kicsapatásra ítélt növendék önképzőköri felszólalásával arról tett tanúbizonyságot, hogy lelkét megmérgezték a liberális és pacifista eszmék. Téves uton haladó ideológiája veszélyes lehet tanulótársaira és így teljesen indokolt az a határozat, hogy az iskola kötelékében való tovább-tartozása káros az iskola hazafias szellemére.

Hazafiatlanságért kizárták a 16 éves gyereket. Délmagyarország 1926. március 16.
Hazafiatlanságért kizárták a 16 éves gyereket. Délmagyarország 1926. március 16.
Mi történt a kis Krausszal ezután?

Krausz János kicsapatása után elkeseredett. Később azonban elhatározta, hogy leérettségizik. Szülei nélkülözve, szegény sorban éltek, alig tudták támogatni, mégis belevágott.

Az addig nem különösebben jól tanuló diáknak szárnyat adott az elhatározás. Magántanulóként elvégezte a szegedi reálgimnáziumot, az érettségin pedig iskolájából egyedüliként végzett színjeles eredménnyel. Tanárai is elismeréssel emlékeznek meg teljesítményéről.
Egyik tanára mondotta:

Ha a magyar nyelvből és a történelemből külön lehetne jutalmazni a leérettségizett diákokat, Krausz János babérkoszorút érdemelne.

Krausz János babérkoszorút érdemelne. Délmagyarország 1927. június 19.
Krausz János babérkoszorút érdemelne. Délmagyarország 1927. június 19.

"Váratlan baj" az egyetemi felvétel körül

Ezzel azonban nem volt vége Krausz János történetének. 1927 szeptemberére kiderült, hogy a szegedi egyetem jogi kara, noha előzőleg felvette - nem kért Krauszból.

A fiatalembernek a többi jelentkezőhöz hasonlóan erkölcsi bizonyítványt kellett beszereznie a rendőrségről. Ez az okirat akkoriban azt igazolta, hogy az illető erkölcsi, „hazafias szempontból nem kifogásolható, politikailag megbízható, vagyis a proletárdiktatúra alatt nem követett el államellenes bűncselekményt".

A szegedi reálgimnázium igazgatója pedig azt igazolta, hogy Krausz János szorgalmas, jó magaviseletű tanuló. Minden együtt volt, hogy beadja kérelmét a jogi karra, amely fel is vette őt a hallgatók közé. Sőt, jó bizonyítványának és a család szegényes körülményeinek köszönhetően a tandíjmentességet is megkapta az egyetemen.

Krauszt felvették, majd kizárták. Délmagyarország 1927. szeptember 25.
Krauszt felvették, majd kizárták. Délmagyarország 1927. szeptember 25.

Amikor azonban a beiratkozásra jelentkezett, közölték vele, hogy felvétele körül váratlan bajok keletkeztek. A váratlan baj (állítólag) a szegedi joghallgatók Werbőczy bajtársi szövetségének feljelentése volt.

Dr. Menyhárt Gáspár dékán másnap már azt közölte vele, hogy a kari ülés megsemmisítette felvételét. Krausz János meghallgatását nem is tartották szükségesnek. Az indoklás ugyanaz volt, amit az egykori önképzőköri társak megfogalmaztak. Hiába volt a színjeles érettségi és az igazgatói ajánlás, a döntés jogerős lett.

A dékán később még azzal próbálta magyarázni a határozatot, hogy a hallgatót még fel sem vették, így nem is zárhatták ki.

A jogi kari dékán nyilatkozata. Délmagyarország 1927. szeptember 27.
A jogi kari dékán nyilatkozata. Délmagyarország 1927. szeptember 27.

Az esetről tovább cikkezett az újság, és a szegedi zsidó hitközösség elnöke is megszólalt - de semmi nem változott meg.

A már akkori szemmel is elképesztő határozatról Magyar László, a Délmagyarország újságírója így írt:

... a középszerűség, a féltékenység és a belőle származó, engesztelhetetlen gyűlölet mindent elkövet az Ady-rajongó, Ady-rajongása miatt most már másodszor kicsapott diák megriasztott életének tönkretétele érdekében. Krausz János nem tanulhat tovább, mert két évvel ezelőtt azt mondotta, hogy Adyt tartja az igazabb, a magyarabb költőnek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megbocsátással végződött a vitriolos dráma

DélmagyArchív 1925: Jolán, a Hági étterem idősödő kenyereslánya vitriollal öntött arcon egy férfit. Tovább olvasom