Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Az első magyar szoknyarendelet

DélmagyArchív 1927: Klebelsberg Kuno utazásai során úgy találta, hogy az iskolás lányok szoknyája túlságosan rövid.
Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez nemcsak a szegedi Fogadalmi templom befejezése, a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok, a szabadtéri játékok, az egyetemi építkezések, a népiskolák és Szent-Györgyi Albert Szegedre hívása fűződik, hanem az első magyar szoknyarendelet is.

A szoknyák rövidsége szembetűnő és félő, hogy e divat még sok rendellenességet fog maga után vonni - így a rendelet.

Megérkezett a szegedi iskolákba a szoknyarendelet. Délmagyarország 1927. január 29.
Megérkezett a szegedi iskolákba a szoknyarendelet. Délmagyarország 1927. január 29.

A rendelet 1927. január végén érkezett meg a lányiskolák igazgatóihoz és a tanfelügyelethez. Kimondta, hogy:
  • Az iskolaköteles leánykák nem hordhatnak térden felüli szoknyát, hanem kötelesek a szoknyát térden alulira meghosszabbítani.
  • A növendékek még nyáron sem viselhetnek kivágott nyakú vagy ujjatlan felsőruhát.
Mindebben a tanárnőknek kellett élen járniuk, akik ugyancsak nem hordhattak rövid szoknyát és ujjatlan ruhát.

A Délmagyarország a híradás mellé megjegyezte, hogy a rendelet eléggé vegyes érzelmeket váltott ki a lányiskolák tanári szobáiban. El is határozták, hogy szülői értekezleteken fogják értelmezni a teendőket.

A rendelet nem előzmény nélküli a világban. 1926-ban a Délmagyarország arról írt, hogy XI. Piusz pápa a Vatikánban betiltotta a rövid szoknya viseletét. A rendelet kimondta, hogy pápai audenciára csak előírásszerű ruhában jelenhetnek meg.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Hűség kutya balladája

DelmagyArchív 1938: Torokszorító történet a tanyai kuvaszról, aki gazdájával fogházba ment, az… Tovább olvasom