Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Az újság, amit kétszer látott a Halley-üstökös

DélmagyArchív 1910: A lapindítás éppen egybeesett a világvégével, de a régi kollégák megoldották.
1910 májusában, amikor a Délmagyarország első megjelenését készítették elő a szerkesztők, talán megfordult a fejükben, hogy a lap nem sokáig él majd. Nem a versenytársak meg a gazdasági helyzet miatt. A csillagászok épp az indulás hetére, 1910. május 18-19-re jelezték, hogy a Föld áthalad a Halley-üstökös csóváján. Más szavakkal - milyen balszerencse -, a lap előkészítése éppen egybeesett a világvégével.
Híradás a Halley üstökös áthaladásáról. Délmagyarország 1910. május 22.
Híradás a Halley üstökös áthaladásáról. Délmagyarország 1910. május 22.

A Halley-üstökös El Pasóban 1910 májusában.
A Halley-üstökös El Pasóban 1910 májusában.

A 76 évenként visszatérő üstökös érkezésére 1910-ben a szokásos babonák mellett tudományos katasztrófaelméletek is születtek, ezért a világvége hihetőbb volt, mint például a 2012-es maja naptár jóslatában.

1910 áprilisára várták, hogy a Halley elhaladjon a Nap mellett, május 18-19-én pedig a Föld kellett, hogy átkeljen az ellenkező irányba rohanó üstökös 25 millió kilométer hosszú csóváján. Erről a csóváról Camille Flammarion népszerű francia csillagász úgy gondolta, hogy mérges gázokból áll, s az áthaladó Földön kipusztíthat minden életet.

Ez a kilátás már így sem hangzott jól, és 1910 februárjában a The New York Times még össze is foglalta az elméletet, majd a londoni The Times állt elő azzal, hogy a Halley-üstökös ciángázt tartalmaz. A csillagászok cáfoltak és a lapok közölték is a cáfolatot: a Halley csóvája rendkívül kis súlyú, és nem tud behatolni a Föld nehezebb légkörébe. Az eredeti változat azonban ezzel együtt is terjedt, s a nép nyelvére lefordítva azt jelentette: mind meghalunk, de a lapok nem akarják kimondani az igazságot.
 
Hírösszefoglaló bökvers a Halley-üstökösről. Délmagyarország 1910. május 24.
Hírösszefoglaló bökvers a Halley-üstökösről. Délmagyarország 1910. május 24.

Landgraf Ildikó néprajzos tanulmányából kiderül, hogy Magyarországon 1910 májusában, a Halley-vel való találkozás napjaiban még a politikai lapok is foglalkoztak a témával. Természetesen cáfolták a világvége hírét, de a külföldi hírügynökségek meghökkentő hírei bizonytalanná is tették az olvasókat. Egy chicagói hír például arról szólt, hogy a lakosok a mérges gáz ellen védekezve betapasztották ajtóikat, ablakaikat. Más hírek szerint az emberek templomokba és mulatókba vonultak (New York-ban “üstökös-koktél" készült, Párizsban “üstökös-partikat" hirdettek), bőven fogytak a világvégét ábrázoló képeslapok és kifejlesztették az üstökös elleni tablettát is. 
 
A népszerű Tolnai világlapja 1910. május 8-iki száma a veszedelmet feltűnően sokat emlegetve cáfolta a katasztrófát (“1 540 170 000 ember sorsa felett abban az órában csak az isteni gondviselés őrködik"). Az akkori MTI pedig összefogott, érdekes anyagot adott ki az elméletről és a cáfolatról.
 
A Délmagyarország első lapszámának szerkesztőségi ülésén is biztosan téma volt a Halley érkezése. Szerencsére 1910. május 21-én, a másnapi lap szerkesztőjének már könnyű dolga volt: a Föld addigra  áthaladt a csóván és nem történt semmi különös. Még a távírók sem bolondultak meg, pedig az nem volt kizárható, és elég nagy bosszúságot okozott volna a frissen induló lapnak.
 
A méregfogát vesztett Halley ezért a Délmagyarország első számának csak a 19. oldalára került. Ekkor már nemcsak az volt a hír, hogy az üstökös áthaladt, hanem az is, hogy áthaladás után egy időre eltűnt. Egy rövid hírfej azért említést tett a veszélyről is; heidelbergi ballonok az üstökösből származó kénsavat találtak “óriási magasságban".
 
Szalay László, a meteorológiai intézet adjunktusa állandó szereplő lett a lapban. Május 22-én elmondta, hogy az előző napokban a Föld csakugyan áthaladt az üstökös csóváján, mivel ekkortól a Halley már nem a keleti, hanem a nyugati égbolton látszott. Szegedről a felhős idő miatt csak igen rövid ideig lehetett az üstököst látni, de a lapból kiderült, hogy a német uralkodócsalád sem járt több szerencsével.
 
Szegeden is látható volt a Halley-üstökös. Délmagyarország 1910. május 25.
Szegeden is látható volt a Halley-üstökös. Délmagyarország 1910. május 25.

Szegeden is tudták persze, hogy a Halley még meg fog jelenni. A május 23-ra tervezett Széchenyi téri gyermeknapi ünnepségre külön sátorba hirdették meg az üstökös távcsöves megfigyelését. (Az ünnepségnek egy másik sztárvendége is volt, a Szegeden fellépő Blaha Lujza színésznő.)
 
Az első lapszámba még egy humoreszk (nem különösebben humoros) is belefért, melyben a szerző az eltűnt Halley-t kereste, többek között Felhő Rózsi színésznő szoknyája mögött. 
 
A második lapszámban ismét nyilatkozott a meteorológus, s elmondta, mit is kell látni, amikor az ember az üstököst keresi az égen. A szegedi nép is kereste az üstököst, de nemigen tudta, milyennek kell látnia, ezért különféle jelenségeket véltek üstökösnek. Írta a lap, hogy a felhők miatt csökkent a Halley népszerűsége, ahhoz azonban elég népszerű maradt, hogy az újság hírösszefoglaló bökversében szerepeljen. A humorból mintha egy kis megkönnyebbülés is kihallatszott volna.
 
Mozihirdetés az üstökösről szóló némafilmmel. Délmagyarország 1910. szeptember 10.
Mozihirdetés az üstökösről szóló némafilmmel. Délmagyarország 1910. szeptember 10.

Szegeden május 24-én és május 27-én tisztán látható volt a Halley-üstökös. Az újság még egy utolsó, valamivel jobban sikerült humoreszket is utána eresztett, ami arra kereste a választ, hogy Mit csináljunk a koporsókkal a Halley áthaladása után. 
 
Még 1910 szeptemberében a szegedi mozikba is eljutott egy némafilm, amelyet a műsorplakát “tanulságos" jelzővel látott el. A 11 perces amerikai film arról szólt, hogy mi is történt volna, ha a mérges gázok mégis ellepik a földet, vagyis eljön a világvége. Talán ez volt az első katasztrófafilm a szegedi mozikban.

Az első Délmagyarország szerkesztői pedig gondolták vagy nem, 76 év múlva, 1986-ban a Halley még Szegeden találta a Délmagyarországot.
 
A következő érkezése 2061-ben lesz.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igenis, Kegyelmes Úr, lebontjuk a Palánkot!

Igenis, Kegyelmes Úr, lebontjuk a Palánkot!
DélmagyArchív 1926: Sétáljanak el a sebészeti klinikához, ott született Juhász Gyula költő... Tovább olvasom