Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Az utca, amit lanttal épített Arany János

DélmagyArchív 1936: A költő 1880-ban jókívánságait küldte a róla elnevezett utcának. De a rabvallatóból csak később lett modern belvárosi utca.

Szeged Arany János utcájának történetéhez tartozik egy levél – Arany Jánostól. Az utca az 1879-es nagy árvizet követő újjáépítésnél kapta meg a Toldi költőjének nevét. 1880. augusztus 8-án a szegedi közgyűlés határozatban mondta ki, hogy a víz előtti Tükör utcának az akkor 64 éves Arany János nevét adja.

Reizner János korabeli főjegyző (a Somogyi-könyvtár és a szegedi múzeum első igazgatója, Szeged történetírója) 1880. augusztus 19-én meg is fogalmazta a levelet, amit Pálfy Ferenc polgármester nevében a város írt a költőnek. A levél szövegét Sz. Szigethy Vilmos szegedi főlevéltáros, újságíró, a Délmagyarország tárcaírója (Bob álnéven remek tárcákat publikált a lapban) idézte fel 1936-ban:
 

Sz. Szigethy Vilmos az Arany János utca történetéről. Délmagyarország 1936. október 11.
Sz. Szigethy Vilmos az Arany János utca történetéről. Délmagyarország 1936. október 11.

 

Újonnan rendezett városunk uccái s tereinek uj elnevezése iránt megejtett tárgyalások alkalmából megemlékezvén azon hazafiúi s irodalmi érdemekről, melyeket Nagyságod szerzett s amelyek iránt mi véghetetlen tisztelettel viseltetünk s hálával vagyunk, - az e fölötti háláink és kegyeletes érzelmeinknek maradandó megörökítése céljából tehát elhatároztuk, miszerint városunk egyik előkelő pontját Nagyságod nevéről Arany János-uccának nevezzük el. Amidőn is erről hazafiúi tiszteletünk nyilvánítása mellett értesíteni van szerencsénk, változatlan érzelmekkel vagyunk... stb."

A hivatali nyelv anyaga semmit nem változott az idők során. Már akkor is tilthatta valami szabály, hogy a hivatalnok közvetlen szavakba öntse mondandóját. Főleg, ha összehasonlítjuk a válasszal:
 

Arany János levele Pálfy Ferenc szegedi polgármesterhez. Délmagyarország 1940. június 14.
Arany János levele Pálfy Ferenc szegedi polgármesterhez (1880. szeptember 5.). Délmagyarország 1940. június 14.

Igen tisztelt Polgármester Ur
Becses soraiból értesültem, hogy Szeged szab. kir. városa Tanácsa a város uj utczái rendezése alkalmával azok egyikét nevemről méltóztatott elnevezni.
A görög hitrege beszél egy Amphionról, ki lantja pengetésével várost épített: vajha ezt tehetném én legalább a nevemet viselő utcával. De se Amphion lantja nem enyém, se a regék korát nem éljük: s én csak óhajtásomat fejezhetem ki, hogy - mint phoenixmadár a tűzből, ugy Szeged városa a vizből, mennél előbb megifjodva, megszépülve keljen elő.
Tisztelettel maradván
alázatos szolgája:
Arany János

Juhász Gyula: Ének Arany Jánosról. Szeged, 1920. december 5.
Juhász Gyula: Ének Arany Jánosról. Szeged, 1920. december 5.

Pedig egy Amphionra és egy lantra még sokáig szüksége lett volna az Arany János utcának. Kövezete ugyanis annyira hepehupás volt, hogy a szegedi humor elnevezte rabvallató utcának, mivel a szekéren végigvitt vizsgálati fogoly az utca végére mindent bevallott a sok hánykolódástól.

Sz. Szigethy Vilmos 1936. október 11-én érezte aktuálisnak a témát, amikor az Arany János utca 1913-ban eltervezett rendezése 20 év után végre elkészült.

Szeged főlevéltárosánál a legjobb kézben volt a téma. A cikkben végigsorolja az utca építésének történetét az öreg Nyilassy Pál tuskulánumától, amelyhez lépcsőkön kellett lemenni, mert az utca még nem volt feltöltve, egészen a körút sarkán álló Gróf palota építéséig.

Jellemző, hogy 1883-ban valóságos esemény volt, amikor a szegedi Arany János utcában megépült az első emeletes épület, Kreutzberger Ferenc szitásmester háza, az új utca első kiemelkedő pontja.

Megtudjuk még, hogy az 1913-ban a palota befejezése előtt a város már elrendelte volna az utca rendezését, de a két építkezés zavarta volna egymást, így az aszfaltozást elhalasztották. A háború, Trianon és a mindig más feladatok 1935-ig késleltették a munkát, amikor Pálfy József polgármester végre véghez vitte az aszfaltozást.

Arany Jánost egy másik „árvízi" kézirat is Szegedhez köti. 1880-ban a Kisfaludy Társaság a szegedi árvízkárosultak javára indított gyűjtéshez kötetet adott ki tagjainak írásaiból. A kéziratokat a szerkesztő, Szász Károly Szeged városának ajándékozta. Ezek között őrzi mai napig nagy becsben a Somogyi-könyvtár Arany János Tengeri-hántás című balladájának a költő által kézzel írott, letisztázott lapját.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vigyázzon, amikor rendőrt rángat ki a kéményből!

DélmagyArchív 1931: Ha pedig ön a rendőr, fontolja meg, kitől kérdezi, hogy előjöhet-e! Tovább olvasom