Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 17°C | 27°C Még több cikk.

Botrány és négy lövés. A golyónyomok még láthatók a Parlamentben

DélmagyArchív, 1912: Tisza Istvánra háromszor lőtt az ellenzéki képviselő, majd fejbe lőtte magát. Mindenki megúszta.
1912. június 7-i Délmagyarország különkiadás-lap
1912. június 7-i Délmagyarország különkiadás-lap
1912 május-júniusában tudott akkora botrány lenni a magyar parlamentben, hogy a Délmagyarország június 7-én és 8-án 3 rendkívüli kiadású lappal jelenjék meg.

A sztori azzal kezdődött, hogy 1912. június 4-én Tisza István házelnök addig példátlan módon rendőrökkel vezettette ki az autokratikus módszerek miatt dühös ellenzéki képviselőket a parlamenti ülésről.

Tisza ellen már májusi parlamenti elnöki megválasztása után százezres tömeg tüntetett Pesten. Módszerei miatt a baloldali ellenzék a demokrácia sárba tiprójának tartotta.

1912. június 7-én az ellenzék képviselői fülsiketítő hangoskodással gátolták az ülést, mire Tisza ismét kivezettette őket. Egyikük, Kovács Gyula betört az ellenzék nélkül ülésező terembe, és többször rálőtt a házelnök Tisza Istvánra, majd negyedik golyóját saját fejébe röpítette.
 
A harmadik rendkívüli kiadás 1912. június 7-én. Kattintson a lapszámért!
A harmadik rendkívüli kiadás 1912. június 7-én.
Kattintson az oldalért!

A Tisza Istvánra lőtt golyók csak horzsolták a konzervatív politikust, nyomuk ma, a felújított országgyűlési faburkolaton is látszik a szónoki emelvény mögött.

Kovács Gyula szintén megúszta: az öngyilkossági kísérletet túlélte, a bíróság előtt pedig sikeresen védekezett "mélyebb öntudatzavarra" hivatkozva.

Ugyanezt a Kovács Gyulát 1912. május 28-án, azon az ülésen, ahol parlamenti elnöknek választották Tiszát, a kormánypárti képviselők teperték a földre és hagyták helyben, mert az urnát tüntetőleg a földre dobta.

A merénylet után két nappal jelent meg Ady Endre Rohanunk a forradalomba című verse, amely Tisza Istvánt a „geszti bolondnak" nevezi.

Tisza István egy év múlva másodjára is miniszterelnök lett, még további 3 merényletet követtek el ellene, az utolsón 1918. október 31-én, az amúgy vértelen őszirózsás forradalom utolsó napján katonák agyonlőtték.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan kerülhetett a vak igazgató holtteste a szegedi iskolaudvarra?

DélmagyArchív 1928: Zárt kapukon kellett, hogy bejusson egyedül, és zárt ablakon kellett, hogy… Tovább olvasom