Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Dr. II Vilmos, a szegedi egyetem díszdoktora

DélmagyArchív 1938: A büszke bajszú Hohenzollernt a kolozsvári egyetemtől örököltük mint matematikust.

II. Vilmos 1905-ben. Vikimedia.
II. Vilmos 1905-ben. Wikimedia.
Nem tévedés, Viktória királynő unokája, II. Vilmos német császár a szegedi egyetem díszdoktora. A Délmagyarország 1938-ban halászta elő a sztorit, miszerint őfelsége az egyetem kolozsvári elődjétől elfogadta a diplomát.

II. Vilmost a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem természettudományi és matematikai fakultása jelölte díszdoktornak 1910. október 17-i kari ülésén. Indoklásul az szolgált, hogy Vilmos 1910 szeptemberében, a berlini egyetem fennállásának 100. évfordulóján 10 millió márkás alapítványt hozott létre a kutatások finanszírozására.

Könnyű sejteni, hogy a kari ülés Vilmosban a bőkezű egyetemi mecénást látta meg, vagyis, a kor viszonyai között megpróbált egy kis kutatás-fejlesztés pénzhez jutni.
 

II. Vilmos 28 évvel korábban a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora lett. Délmagyarország 1938. február 2.
II. Vilmos 28 évvel korábban a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora lett. Délmagyarország 1938. február 2.


A jelölés kissé váratlanul jött, ezért az egyetemi tanács puhatolózni kezdett a kultusztárcánál, hogy vajon:

  • Számíthat-e a felajánlás Ferenc József támogatásra?
  • Vilmos szívesen fogadná-e a díszdiplomát?

Az első pontra gróf Zichy János kultuszminiszter  gyorsan igennel reagált, a másodikkal azonban kis híján baj lett, mivel a prágai német egyetem orvoskara megelőzte a kolozsváriakat. Miközben II. Vilmos kolozsvári válasza egyre késett, a császár 1910 novemberében elfogadta a prágai diplomát.

1910. december elején végre megjött a válasz: Vilmos szívesen fogadta az erdélyi díszdoktorságot is. A kolozsvári egyetemi tanács ekkor sietve határozatot hozott, ami előbb a kultusztárcához, majd Bécsbe jutott, ahol december 22-én Ferenc József is aláírta. Távirat ment Kolozsvárra, ahol másnap Szádeczky-Kardoss Lajos rektor kihirdette a döntést.

Az ellenzéki sajtó persze politikai hajbókolást látott a díszoklevélben, amelyet a rektor így indokolt:

- Hitünk és meggyőződésünk, hogy nemcsak politikai okok, hanem az általános emberszeretet és humanizmus sugallati vezérelte őt (II. Vilmost) akkor is, amikor két évvel ezelőtt egy véres háború borzalmait segített elhárítani határaink körül. Az is köztudomású, tény, hogy II. Vilmos császár Magyarországnak és nemzetünknek jóakarója, sőt jól esik hinnünk, hogy lelkes barátja. (...). Végül a régi Erdély fővárosában virágzó egyetem lehet legilletékesebb arra, hogy felújítsa emlékét annak a történelmi összeköttetésnek, melyben 306 évvel ezelőtt a Hohenzollern-ház: az erdélyi fejedelemséggel állott, midőn az erdélyi egyetem alapítását törvénybe iktató Bethlen Gábor fejedelem felesége Brandenburgi Katalin volt.

(Szádeczky-Kardoss Lajos későbbi kiváló szegedi egyetemi tanár Erdély-történeti munkái ellenére sem sejthette 1910-ben, hogy Trianon után egy másik Hohenzollernnek, I Ferdinánd román királynak is köze lesz Erdélyhez.)

II. Vilmos és felesége 1898-ban. Wikimedia
II. Vilmos és felesége 1898-ban. Wikimedia


Az elfoglalt II. Vilmosnak nem volt ideje a kolozsvári egyetem diplomaátadó küldöttségét fogadni. Az oklevelet 1911-ben kapta kézhez, és legszívélyesebb köszönetét tolmácsoltatta. Valószínűleg az egyetem vezetői is érezték: a pályázatírás nem lett sikeres.

II. Vilmos ezután 1914-ben háborúba vitte Németországot, 1918-ben a vereség hatására lemondott trónjáról. Mivel a diplomájáról nem mondott le,  jogfolytonosan a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem díszdoktorává vált. 1937-ben, 79 évesen már ő lehetett büszke rá, hogy Nobel-díjas professzor egyetemén szerzett diplomát.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Várjatok, burzsujok, letűnik a csillagotok!

DélmagyArchív 1930: Az ember ittasan mindenfélét énekel. De az Internacionálét így sem volt ajánlott… Tovább olvasom