Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Egy pojáca szervezte a szegedi fasiszta pártot

DélmagyArchív 1928: Fekete ingről, menetoszlopokról álmodott és otthon méltóságosnak szólíttatta magát. Az első fasiszta próbálkozások.
  • A fasizmus tekintélyelvű ideológia, amely a nemzet radikális egységesítését tűzte ki. Központjában a vezér és a totális államot megtestesítő párt, az élcsapat állt.
  • Olaszországban a fasiszták 1922-ben szereztek hatalmat Benito Mussolini vezetésével.
  • Magyarországon az 1920-as évek második felében több fasiszta párt is alakult, de nem szereztek befolyást. Ideológiájuk az 1930-as években a kormányzó párt politikájában jelent meg.
  • Szegeden 1928 decemberében történt próbálkozás fasiszta szervezet alakítására, de 1929 márciusában a rendőrség betiltotta azt.
  • A szegedi csoport alapítóját anyagi érdekek vezették. Groteszk személyi kultuszában kezdettől fogva Mussolinit utánozta.
A Magyar Fasiszta Párt 1927 júliusában már megpróbálkozott azzal Szegeden, hogy a felbomló Ébredő Magyarok Egyesület tagjai közül követőket toborozzon. Állítólag 3-4 ezer tagot szereztek (ez nem volt igaz), és a legelszántabb tagokat halállégiókba osztották be - ez azonban rövid életű kísérlet volt.

1928 decemberében a Petőfi sugárúti Varga-féle kisvendéglőben mintegy 20 ember részvételével megalakult a Magyar Fasiszta Párt szegedi csoportja. A tisztikar pozícióit szétosztották egymás között, és levelet is fogalmaztak Mussolininek.

A csoport elnöke Lipthay Árpád nyugalmazott címzetes határrendőr főfelügyelő lett, a követendő példa pedig Törökország vezetője, Kemal pasa (sikeres modellje „csodákat tett"), valamint az olaszországi fasizmust vezető Mussolini volt.

Megalakult a szegedi fasiszta csoport. Délmagyarország 1928. december 25.
Megalakult a szegedi fasiszta csoport. Délmagyarország 1928. december 25.
 
Fasiszta gyűlés a kifőzdében. Délmagyarország 1928. december 25.
Fasiszta gyűlés a kifőzdében. Délmagyarország 1928. december 25.

A főhadiszállásul szolgáló szegedi vendéglőben nem volt nagy élet, a fasiszták csak vasárnap délutánonként tartottak fogadóórát.

A vezérkar 1928. december 23-án a Vidra utcai kifőzdében gyűlt össze, és a korábban kapott kitüntető titkári címekről mindenkit előléptettek főtitkárrá, Kecskéssy Tivadar ny. állampénztári tanácsos pedig körzeti főtitkár lett.

Az új főtitkár katonásan felugrott a helyéről, jobb kezét fasiszta módra felemelte és úgy fogadta a gratulációkat. Mondott is utána olyan szép beszédet hogy a bajtársak belekönnyeztek.

A pártalapítás előtt Lipthay Budapesten Bartha Albert ügyvezető elnöktől (egykori hadügyminisztertől) kapott egy halom röplapot. A teendőkről így nyilatkozott:

A tagok maguktól jönnek... Mert a fasizmus eszméje olyan, mint a láz. Mindenki inklinál [hajlik] rá. Aki csak egy röpiratot olvasott, az már jön hozzánk.

1928. november 13-án a belügyminisztérium felmérte a korabeli fasiszta pártokat:
  • Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártja, elnök dr. Szemere Béla magyar királyi igazságügyi főtanácsos.
  • Magyar Fasiszta Párt, elnök Bartha Albert volt hadügyminiszter, ügyvezető elnök: dr. Szentgyörgyi Ernő nyugalmazott minisztertanácsos.
  • Magyar Munkások Nemzeti Szervezete (Magyarországi Fasiszta Munkások Pártja révén is), elnök: Scheyer József.
  • Magyar Munkások Szövetsége, a Fasiszta Liga, a Magyar Munkások Egyesülete, a Munkások és Polgárok "Szociális" Pártja, Nemzeti Szocialista Párt.

Tagság még nem volt, de vita már igen. A szegedi csoport vezetője máris kikelt a többi fasiszta csoport, például a Magyar Fasiszta Munkások Pártja ellen.

A leendő tagoknak egyenruhát is ígértek: khaki színű sportruhát, fekete inget és fekete Bocskay süveget, árvalányhajjal (mivel a konkurens csapatnak nem volt árvalányhaja!).

A csoport politikai hitvallása: a fennálló társadalmi rendszert akarták megdönteni, de eközben hűek akartak maradni a kormányon lévő egységes párthoz.

Rövidesen kiderült, hogy a szegedi fasiszta csoport vezetője saját zsebre dolgozott: nem számolt el a tagdíjakkal. Lipthay magát diktátornak nevezte ki, sőt a pártszervezetbe belépő tagokat a vele szembeni feltétlen engedelmességre eskette meg. A szervezet taglétszáma 80 főig emelkedett, a tagok jobbára régi frontharcosokból és iparosokból kerültek ki. Lipthay azt ígérte nekik: később hatósági funkciókat fognak ellátni, és ők fogják ellenőrizni város és a rendőrség tevékenységét. 

A szegedi fasiszták elhatározták, hogy e célból milíciákat alakítanak. ("Remegjen meg a város, ha a fasiszta oszlopok végigvonulnak.") Ezen a ponton dr. Buócz Béla szegedi rendőrfőkapitány-helyettes 1929. március 19-én feloszlatta a szegedi pártszervezetet, Lipthayt pedig felügyelet alá helyezte, hogy a további propagandát megakadályozza.

1930. január 14-én a Délmagyarország arról adott hírt, hogy Lipthay Árpád pert indított Osváth Tibor Ottó újságíró, a Szegedi Napló munkatársa ellen, aki a diktátor viselt dolgairól és a pártalapítás üzleti oldaláról írt cikket.

 
A diktátor beperelte az újságírót. Délmagyarország 1930. január 14.
A diktátor beperelte az újságírót. Délmagyarország 1930. január 14.

Kiderült, hogy a "vezér" nem is nevezhette volna magát rendőrtisztnek (le is festtette magát ezredesi ruhában), mert a rendőrség államosításakor csak tisztviselőnek osztották be a segédhivatalba. Ennek ellenére a családtagjai méltóságos úrnak szólították.

Mire a szervezetet betiltották, a mintegy 70 tagú csoportban 27 büntetett előéletű ember vett részt. Emiatt a nemzeti érzésből csatlakozottak közül sokan távoztak. A körzeti főtitkár Kecskéssy is így tett, sőt, később ő is tanúskodott az újságíró mellett.

Osváth Tibor hírlapírót később az ítélőtábla is felmentette.

Olasz avantgardisták bevonulása Budapestre, balatoni nyaralásuk után. Forrás: Filmhiradokonline.hu

Az olasz típusú fasizmus nem terjedt tovább a térségben. Egyes céljait a kormányon lévő egységes párt képviselte, vezetőiről pedig kiderült, hogy korruptak. Beszédes sorok egy 1929. április 7-i szegedi rendőrségi jelentésből:

Hódmezővásárhelyen a fasiszta szervezkedés folyó év [1929] március hó végével kapcsolatosan a szegedi fasiszta párt működésének megtiltásával megszűnt, és a hódmezővásárhelyi fasiszta párt csendesen feloszlott. Az ottani rendőrkapitányság értesülése szerint a hódmezővásárhelyi ipari és földmunkásság egy tekintélyes része valamely hazafias nemzeti irányú szervezetbe való tömörülést egyenesen áhít, azonban ez ideig ilyen irányban csak a fasiszta párt kísérletezett. Eltekintve attól, hogy a fasiszta pártokról megállapítást nyert, hogy a hirdetett magasztos céloktól eltérően önző magánérdekek szolgálatába szegődtek, a hasonló kísérletezések alkalmasak arra, hogy a nemzeti irányú szervezkedéseket a munkásság előtt diszkreditálják, miért is ajánlatos volna a nemzeti irányú szervezkedést a központból kiküldött megbízható egyének által irányítani. Miáltal a munkásság hazafias érzésű részét, egy hazafias szervezkedésbe könnyűszerrel lehetne belevinni. Amennyiben ezt elmulasztanánk a munkásság előbb utóbb a szociáldemokraták karjaiba fogja magát vetni, és nemzetközi szociáldemokrata alapon fog szervezkedni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mákfőzet miatt butultak a tanyai gyerekek

DélmagyArchív 1930: Bedrogozták a csecsemőt, hogy ne sírjon. Tanfelügyelőségi jelentés volt róla. Tovább olvasom