Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza -2°C | 8°C Még több cikk.

Ki fizesse a primadonna ruhaszámláit?

DélmagyArchív 1925: Kovács Kató az új ruháktól meggondolatlan lett. Truccból otthagyta a színházat, majd gyorsan visszatért, de a közönség szerette.
Ki fizesse? Délmagyarország 1925. augusztus 7.
Ki fizesse? Délmagyarország 1925. augusztus 7.

1925 augusztusában a Délmagyarország arról adott hírt, hogy a szegedi színtársulat jeles primadonnája, Kovács Kató perbe fogott egy hódmezővásárhelyi fiatalembert, mert az nem volt hajlandó kifizetni a színésznő ruhaszámláit. A férfi a színház hódmezővásárhelyi nyári vendégjátéka idején ígért ruhákat a művésznőnek, aki pedig eme ígéret hatására elkészíttette azokat a szabónál.

Az eset az 1925. augusztus 20-i újság szerint úgy történt, hogy a primadonna Vásárhelyre érkezve barátságot kötött a jó megjelenésű fiatalemberrel, aki megígérte, hogy bizonyos ruhaszámlákat kiegyenlít neki. Ez így is történt; a fiatalember fizetett, amíg egyéb okból össze nem különböztek. Azután már nem volt több fizetés, viszont még voltak számlák.

A bíróság előtt felmerült, nincs-e ellentétben a jó erkölcsökkel, ha úriember színésznőnek ruhát vesz. De, mielőtt erre valaki válaszolt volna, a fiatalember békekövetei megjelentek a primadonnánál, és megegyeztek, hogy fele-fele arányban fizetik ki a számlákat. 

Fele-fele fizették a ruhaszámlákat. Délmagyarország 1925. augusztus 20.
Fele-fele fizették a ruhaszámlákat. Délmagyarország 1925. augusztus 20.


Blau Ignác úriszabósága. Délmagyarország 1926. szeptember 8.
Blau Ignác úriszabósága. Délmagyarország 1926. szeptember 8.
Kovács Katónak ruhaszámla-ügyben addigra már Szegeden is híre volt. A 20 éves színésznőt 1925. márciusában egy 20 millió koronát érő bunda miatt perelte be a szegedi Kelemen utcában működő Blau Ignác-féle szabócég. A történet szerint egy sikeres előadás utáni estén a Kis-Kass mulatóhelyen Kovács Kató megrendelt egy oposszumgalléros fekete csikóbőr bundát a Blautól. Hamarosan el is készült a mű, amit elküldtek Kovács Kató Kass szállóbeli lakására a számlával együtt. A színésznő azonban kijelentette, hogy ő nem rendelt semmiféle bundát, nincs is pénze rá, vigyék vissza és majd ha pénze lesz és megtetszik neki, talán megveszi.

Fekete csikóbőr bunda hermelinprémmel...? Nos? Délmagyarország 1925. március 21.
Fekete csikóbőr bunda hermelinprémmel...? Nos? Délmagyarország 1925. március 21.


A színésznő képviseletében a bíróság előtt Lugosi Döme szegedi ügyvéd és színházi szerző jelent meg és tanúként azt vallotta, hogy csak „szó volt" a bundáról, azonban az „emelkedett" hangulatú estén konkrét megrendelés nem hangzott el.

Hamarosan hír jelent meg a lapban arról, hogy Kovács Kató mégis az üzletben rendelte meg a bundát, de az ügyet békésen fogják elrendezni.

Minden rosszra fordult. Délmagyarország 1925. május 23.
Minden rosszra fordult. Délmagyarország 1925. május 23.

Ez nem sikerült. A Délmagyarország május 23-án arról írt, hogy Kovács Kató elvesztette a bundapert. A színésznő elmondta, hogy az emelkedett beszélgetés után bement a Kelemen utcai üzletbe is és ott megrendelte a fekete csikóbőr bundát. A bíróság ezért a bunda átvételére és a költségek megfizetésére ítélte.

Fizetni azonban nem fizetett. 1925 nyarán a társulat átment Hódmezővásárhelyre, a végrehajtó pedig Kovács Kató ruhái, ékszerei helyett csak üres lakását találta a Kassban. De még Vásárhelyen is hiába keresték, mivel a primadonna időközben összekülönbözött a szegedi színidirektorral, és visszautazott Nagyváradra, ahonnan 1924-ben szerződtették.

De a Blau szabócég nem tágított. A román bíróságtól kérték, hogy Nagyváradon foganatosítsák Kovács Katóval szemben a végrehajtást.

Sőt, még rosszabbra fordult minden. Délmagyarország 1925. szeptember 6.
Sőt, még rosszabbra fordult minden. Délmagyarország 1925. szeptember 6.


Az 1925. november 28-i Délmagyarországból úgy tűnt, a 20 éves üdvöske a nagyváradi színháznál is kiviselte magát. Az ottani direktor bűnvádi feljelentést tett ellene, mert megszegte szerződését: alig néhány estén lépett fel a városban, viszont 47 000 lejt felvett, majd távozott. A korabeli operettkedvelők örömére Szegedre jött vissza.

Itt a lapnak elmondta, hogy Szegedről csak „truccból" szerződött el, mert nem kapta meg a kért gázsit Andor Zsigmond direktortól. Nagyváradon pedig csak 20 000 lejt vett fel (bizonyára kellett a bundára), s egyébként régi álma a mozi, amely talán nem annyira küzdelmes, mint a színház.

És még tudott tovább romlani a helyzet. Délmagyarország 1925. november 18.
És még tudott tovább romlani a helyzet. Délmagyarország 1925. november 18.


Kovács Katót kedvelte a szegedi közönség, 1925. március 12-én például telt ház előtt mutatkozott be a Marica grófnő címszerepében. (Az évadról többet: Sándor János A szegedi színjátszás krónikája című monográfiájában.)

A Délmagyarország 1925-ös karácsonyi számában a társulat többi tagjával együtt ő is válaszolt arra a beugratós kérdésre, hogy szereti-e a kritikát.

Kovács Kató: Nem tartom szükségesnek a kritikát, különösen akkor, ha rosszat írnak. A szegedi kritikáról muszáj jó véleménnyel lennem. Fenyvest ne is kérdezzék, mert neki is ugyanez a véleménye.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Táltosom te vagy, faló / Kék ló, tiszta ló!

DélmagyArchív 1927: Juhász Gyula verses humora. Babits, Karinthy, Kassák, Kosztolányi, Szép Ernő,… Tovább olvasom