Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Kinyitni! Könyvrazzia!

DélmagyArchív 1945-1947: Listán kellett benyújtani az otthoni könyvek címét. Bizottságok jártak házról házra a szegedi könyvrazzián. És a házmester is figyelt.

1945 és 1947 között három könyvrazziát tartottak Szegeden a fasisztának bélyegzett könyvek, újságok begyűjtésére. Az akcióra a háborút lezáró szovjet-magyar „egyezmény" kötelezte Magyarországot, Szegeden azonban külön lista is készült a szegedi „fasiszta" könyvekről. A razziák alkalmával ellenőrző bizottságok járták a közkönyvtárakat és az otthoni könyveket is ellenőrizték.
 

A szovjet városparancsnokság bejárata Szegeden 1945-ben. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
A szovjet városparancsnokság bejárata Szegeden 1945-ben. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.


A fasiszta könyvek szegedi jegyzéke 1945. július 8-án jelent meg. 632 szerző 894 könyvét tartalmazta, kis brossúrában nyomtatták és a helyi könyvesboltokban árucikként lehetett kapni. 

A listán voltak valóban náci szellemű könyvek, a háború előtti korra jellemző tekintélyelvű könyvek és voltak olyanok is, amelyek csak nem tetszettek a kommunistáknak.
 

632 szerzőt tiltottak be. Délmagyarország 1945. július 8.
632 szerzőt tiltottak be. Délmagyarország 1945. július 8.


Néhány, a korabeli újság által említett példa:

  • Árucikk let a tiltott könyvek indexe. Délmagyarország 1945. augusztus 19.
    Árucikk lett a tiltott könyvek indexe. Délmagyarország 1945. augusztus 19.
    Buócz Elemér könyve a német gyarmati követelésekről
  • Csikós-Nagy Béla könyve „A faj és a gazdaság viszonya az uj német gazdaságelméleti irodalomban" címmel.
  • Kelemen Béla „Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány működéséről" című könyve.
  • Mérey László volt szegedi altábornagy-hadtestparancsnok „Katonanemzet vagyunk" című könyve.
  • Padányi Viktor „Vörös vihar" című könyve
  • Scherer Péter Pál (a Pallavicini-uradalom jószágigazgatója volt) „A nagybirtok" című tanulmánya
  • Oncza László volt szegedi egyetemi tanár „A német nemzeti szocializmus nemzetközi jogi felfogása" című munkája.
  • Panait Istrati román költő Oroszországról szóló német nyelvű könyve.
  • Nagybaconi Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszter megemlékezése a Románia elleni 1916-17-es hadjáratról.
  • Nyírő József Jézusfaragó ember című regénye

A Szegeden működő bizottság tagjai között ismert nevek is voltak a szegedi egyetemről és a helyi pártszervezetekből, többen valószínűleg nem önkéntesen kerültek a listára. A tagok: dr. Bálint Sándor, dr. Csillik Bertalan, dr. Donászy Kálmán, Kárász László, Krompaszky Ede, dr. Láng György, Mahtényi Béla, Pikler György, Szabó Lóránd, dr. Tóth László és Zámbó Károly.  
 

Az első szegedi könyvrazzia. Délmagyarország 1945. augusztus 11.
Az első szegedi könyvrazzia. Délmagyarország 1945. augusztus 11.


1945. augusztus 11-én 300 rendőr, pártmegbízott és városházi tisztviselő razziázott a szegedi könyvtárakban. A „rohammunkában" résztvevőket hármas csoportokba osztották. Mindegyik csoportban volt ideológiailag képzettebb tag (rendőr, tisztviselő, pártkiküldött). A „szép számmal megjelent" tanárok a könyvtárakban kaptak szerepet.

Másnap az újság arról írt, hogy Szegeden 8000 könyvet szolgáltattak be, a többi begyűjtését pedig a „házmegbízottak" ellenőrizték. Akik a beszolgáltatásnak nem tesznek eleget, azokat internálják – jelezte a hír.

Később kiderült, hogy összesen csak 7000 fasiszta könyv jött össze. Emiatt a rendőrség egybehívatta a könyvkereskedőket, nézzék megint át a raktárakat, mert ez kevés lesz. 

Nem ússza meg senki! Délmagyarország 1946. május 17.
Nem ússza meg senki! Délmagyarország 1946. május 17.

1946. május 1-jén újból lendületet vett a fasiszta könyvek gyűjtési akciója. A szegedi szovjet városparancsnokság elrendelte a bizottságok újbóli felállítását, a könyveket pedig ideiglenesen a múzeumba kellett szállítani. 

Dr. Pálfy György kommunista főispán ekkor bejelentette, hogy kommunista ifjúsági, nőszövetségi és egyéb felvilágosult csoportok mennek a könyvtárakba ellenőrizni, és ez vár a lakosokra is. 

Néhány nappal későbbi hír, miszerint egy szegedi iskolaigazgatónál fegyvereket és fasiszta könyveket talált a politikai rendőrség. A fegyverek helye egy boroshordóban volt, a fasiszta könyvek pedig a férfi tanyáján egy rőzserakás alatt voltak elásva egy faládában. (Éppen csak nem ürgebőrben.) 

 

És ürgebőrben álcázták. Délmagyarország 1946. július 20.
És ürgebőrben álcázták. Délmagyarország 1946. július 20.

1947. január 17-én még mindig nem jött össze elég fasiszta könyv, ezért Glibin szovjet őrnagynak kellett Szegedre jönnie. Glibinék az újra megszervezett bizottságok élén házról-házra járva ellenőrizték a szegedi magánkönyvtárakat. A lakosokat előtte felszólították, hogy foglalják jegyzékbe otthoni könyveiket, és küldjék be, hogy megállapíthassák, van-e fasiszta könyvük. Ha valakinek túl sok könyve volt, annak nem kellett jegyzéket írni, mert a bizottság házhoz ment, hogy helyben válogasson.

Hirdetmény is jelent meg a könyvösszeíró akcióról. Az egyes városrészek számára iskolákat jelöltek ki, ahol a bizottság várta a listákat. Minden könyvről fel kellett tüntetni a szerzőt és a kiadás évét, a folyóiratokat pedig kilóra kellett bejelenteni. Ha nem így történne, „a legkíméletlenebb büntetőeljárás lett folyamatba téve" és az államrendőrség házkutatásokkal ellenőrizni fogja - szólt a hirdetmény. 1947. január 22-én meg is kezdődött a könyvrazzia. A Délmagyarország híre szerint a „tantestületek segédletével" könyvellenőrző csoportok jártak lakásról-lakásra a belvárosban.
 

Újra házról-házra. Délmagyarország 1947. január 22.
Újra házról-házra. Délmagyarország 1947. január 22.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A háborúban felejtett katona

DélmagyArchív 1927: Pár hét volt még a háborúból, amikor Aracsi János a lövészárokban azt hallotta,… Tovább olvasom