Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

Lesz maga juszt is az enyém!

DélmagyArchív 1927: Bukarestben leleplezték irredenta csodafegyverünket, Eisemann Mihály tangóját.

Amikor 1927-ben Harmath Imre szövegére Eisemann Mihály megírta a „Lesz maga juszt is az enyém" kezdetű örökbecsű tangót, még nem tudhatta, hogy a dalra történelmi küldetés vár.

 
Kazal László és Lorán Lenke előadása az 1960-as évekből.

Ezt ugyanis a Cuvintul (A szó) című bukaresti lap fedezte fel. 1927 szeptemberében a román újság leleplező cikket közölt arról, hogy a pikáns tangó valójában irredenta nóta. Le is fordították a román közönség számára, és bizony, a „Nincs egyebem, csak a remény" sor egészen ráillett Erdélyre.
 

Rájöttek. Délmagyarország 1927. szeptember 17.
Rájöttek. Délmagyarország 1927. szeptember 17.
 
Brit lapok élcelődtek a témán. Délmagyarország 1927. szeptember 30.
Brit lapok élcelődtek a témán. Délmagyarország 1927. szeptember 30.

Ezért a lap kezdeményezte, hogy a román állam indítson eljárást azok ellen, akik ezt éneklik, és tiltsa be a művet.

Az eset Nagy-Britanniába is eljutott, ahol az Observer és a Manchester Guardian is kiszúrta a hírt. Utóbbi szerint rendkívül jellemző volt a dél-európai kormányok idegállapotára, hogy a román kormányt kétségbe tudta ejteni egy ártalmatlan tangó.

A „Lesz maga juszt is az enyém" természetesen Szegeden is nagy siker volt. A Korzó moziban hónapokon belül megjelent egy énekes-táncos filmszkeccs (a korabeli Nyugat így ír a műfajról), amelyen a szerző Eisemann Mihály személyesen is fellépett.

Eisemann Mihály moziszkeccse a Korzó moziban. Délmagyarország 1927. június 22.
Eisemann Mihály moziszkeccse a Korzó moziban. Délmagyarország 1927. június 22.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy évszázados szerelem története

DélmagyArchív 1929: Az első Miss Universe szegedi zsidó gyökerei. A világszép Lisl Bécsből Szegedre… Tovább olvasom