Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Merre dőlnek a Fogadalmi templom tornyai?

DelmagyArchív 1926: Pisának csak egy ferde tornya van, de mi megmutatjuk neki! Teóriák és a valóság a tornyok elhajlásáról.
Nem is Szegeden lennénk, ha a Fogadalmi templom építése közben nem terjedt volna el, hogy ferdülnek a tornyai. Még épült a templom, és már úgy tűnt, Pisa elbújhat mögöttünk az egyetlen ferde tornyával.

Elhajlottak a szegedi dóm tornyai. Délmagyarország 1925. december 25.
Elhajlottak a szegedi dóm tornyai? Délmagyarország 1925. december 25.

A Délmagyarország ugyanis 1925. december 25-i, karácsonyi számában megírta, hogy nyilvánvaló a tornyok elhajlása és a templomi főhajó vasbeton boltozatán is hosszú repedés jelent meg.
Broda Sándor felvétele 1923-ban a Fogadalmi templom épülő tornyairól. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.
Broda Sándor felvétele 1923-ban a Fogadalmi templom épülő tornyairól. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.

És még az a repedés is!


Jókora izgalom lett Szegeden, és hamar megszülettek a katasztrófaelméletek.

Foerk Ernő építesz, a Fogadalmi templom végső alakjának tervezője viszonylag békén tűrte a dolgot, közölte, hogy a tornyok súlypontja annyira lent van, hogy elhajlások esetén sem fognak összedőlni. Ettől azonban még jobban beindultak a teóriák.

Az újság megszólaltatta Tóbiás László szegedi műépítészt, aki már 1914-ben megsértődött, és kilépett az építkezést ellenőrző városi bizottságból, mert nem követték alapozással kapcsolatos elgondolásait. Tóbiás a Délmagyarországnak arra a kérdésére, hogy lehet-e komoly következménye az elhajlásnak, úgy válaszolt, hogy azt biztosan állíthatja: a tornyok elhajlottak. Ebből csak akkor lesz összedőlés, ha az elhajló tornyok a főhajó falait is magukkal viszik.

Foerk Ernő: csak optikai csalódás. Délmagyarország 1926. január 3.
Foerk Ernő: csak optikai csalódás. Délmagyarország 1926. január 3.

A cikkre Foerk Ernő reagált az 1926-os első lapszámban, és leszögezte: a tornyok elhajlása egyszerű optikai csalódás.

Mivel a templom hosszú ideig épült, a hatalmas tömegek alatt a talajnak volt ideje leülepednie. Az építkezést különben is úgy ütemezték, hogy a tornyokhoz kapcsolódó főhomlokzatot hagyták legkésőbbre, nehogy a tornyok süllyedése lehúzza az építményt - nyilatkozta a tervező.

Foerk Ernőt egyébként 1934-ben a szegedi Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra - teljesen megérdemelten.

Az épülő Fogadalmi Templom - még tornyok nélkül. Liebmann Béla fotója 1925 körül. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.
Az épülő Fogadalmi templom - még tornyok nélkül. Liebmann Béla fotója 1925 körül. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.

Jó, de merre is dőlnek?

Remek humoreszk a Délmagyarország 1925. augusztus 30-i számában.
Remek humoreszk a Délmagyarország 1925. augusztus 30-i számában.

A tornyok elhajlásának elmélete még az építkezés alatt megjelent a szegediek körében. 1925. augusztusában már 50 méteres magasságig jutottak az építkezéssel, és a tornyok már így is Szeged legmagasabb építményei voltak.

1925. augusztus 30-án a Délmagyarország remek humoreszkben szúrta ki, hogy az egyre magasabbra épülő tornyokat ki-ki arra látja elhajolni, amerről nézi.

A már kész szerkezetű Fogadalmi templom 1927-ben a Gizella térről nézve. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.
A már kész szerkezetű Fogadalmi templom 1927-ben a Gizella térről nézve. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.

Nem mellesleg, e cikkben a szerző, Sz. Szigethy Vilmos (Tom álnéven) megrajzolta a Mindenbe Beleszóló És Közéletileg Igen Elkötelezett Férfiú figuráját, amely Szegednek velejárója azóta is.

Így az első Közéleti férfiú:

Akinek van szeme és érzéke, az az első pillantásra észreveheti, hogy ferdén építették a tornyokat. Mindkettő a Gizella tér felé  [ma: Aradi vértanúk tere] hajlik. Eddig azért nem dőltek el, mert súlypontjuk még belül van az alap kerületén, de ha tíz méterrel magasabb lesz a fal, akkor bekövetkezik a rettenetes katasztrófa.

Majd a másik:

Nézze szerkesztő úr - mondta komoran - a Fogadalmi templom tornyai egy szép napon eldőlnek a Tisza felé. Innen, a hídról jól látható, hogy milyen ferdék. Mindennap eljövök ide, hogy innen, biztos távolságból figyeljem a fejleményeket, mert hiába szóltam illetékes helyen. Kinevettek.

A hivatal végül megnyugtatóan közölte, hogy rendszeresen mérik a tornyok helyzetét, elhajlásról szó sincsen, csak optikai csalódás az egész. A magyarázatot persze mindenki kincstári szövegnek vette és folytatódtak a teóriák.

Akkor, nézzük, merre is dőlnek

Végül, 1927 márciusában, amikor a templom már felépült, a város Vass Károly műszaki tanácsost bízta meg, hogy 400 pengő ellenében állapítsa meg, mi a helyzet a tornyokkal.

Vass Károly vizsgálatai a dőlésről. Délmagyarország 1927. április 17.
Vass Károly vizsgálatai a dőlésről. Délmagyarország 1927. április 17.

Megállapításait a Délmagyarországban is közölte. Mindenekelőtt kijelentette, hogy nincs baj, az eset szabványszerű. Baj nem volt, de elhajlást mégis lehetett mérni:

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs elhajlás. Van, csakhogy ez a kimozdulása a torony csúcsának a 70 méter magassága mellett olyan csekélység, ami majdnem minden toronnyal megesik; de szabad szemmel már csak akkor vesszük észre, ha valaki a figyelmünket rá felhívta.
Tehát pontosan, számszerűleg:
Ha a templom főhomlokzatával szembeállunk, balkéz felé esik a nyugati, jobbkéz felé esik a keleti torony. A nyugati torony keresztjének legmagasabb pontja a függőleges irányból 30 centimétert mozdult ki balra, a keleti torony legmagasabb pontja pedig 27,6 centimétert jobbra. Az a szög, amelyet a tornyok tengelye ezen elferdült helyzetben a tényleges függőlegessel képez, nem több, mint egy foknak az ötödrésze.

A két torony tehát némileg kifelé hajlik, szinte egyformán, szimmetrikusan. Ez azonban nem az az elhajlás, amit a derék szegediek szabad szemmel is láthattak.

Az optikai csalódás azért lehetséges, mert a tornyok keresztmetszete lent nagyobb, mint fentebb. Ha olyan helyzetből nézzük, ahol a két torony éle alulról összeér, akkor a tornyok éle felfelé valóban V alakot mutat – állapította meg Vass Károly.

Szegedi látkép 1936-ból. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.
Szegedi látkép 1936-ból. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből.

Hát így. Érdekesebb lett volna, ha tényleg van két ferde tornyunk, és lepipáljuk Pisát. Magunk között azonban lássuk be: furán nézne ki éppen a Fogadalmi templom két széttartó toronnyal.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem kellett New York-ban a szegedi papucs

DelmagyArchív 1931: Szeged papucsoffenzívája a nemzetközi piacon. Itthon még tetszett a… Tovább olvasom