Délmagyar logó

2018. 04. 19. csütörtök - Emma 11°C | 23°C Még több cikk.

Polgármester Úr, most vegyen múmiát!

DélmagyArchív 1927: Különben elmegy a város a szerencséje mellett és 87 évig várhat, amíg múmia téved a múzeumba.

1927. augusztus 11-én a szegedi tanácsülés végén Somogyi Szilveszter polgármester felvetette: nem vesz-e a város múmiát? Nem mondta teljesen komolyan, de eléggé ahhoz, hogy a tanácstagok visszaforduljanak az ajtóból. Az alkalmi vételt Gerő Dezső újságíró ajánlotta fel, aki éppen Egyiptomban járt.  Egy faluban ókori ásatás közben jó állapotban lévő múmiákat találtak, s Gerő kinézett egyet közülük – és lekötötte Szeged részére. Az ajánlat komoly volt, hiszen az újságíró más, hitelesített egyiptomi régiséget is küldött a városnak.


A múmia ára 800-900 pengő volt, igazán nem drága; az akkori 200 pengő fix ma kb. 300 000 forintot érne (igaz, 200 pengő is lehetett sok – „s még havi kétszáz sose telt" – írta József Attila). Ebben a múmiában azonban nem király vagy fáraó nyugodhatott, hogy drága legyen. Az üzlet mellett szólt az is, hogy utólag lehetett fizetni, és a tulaj adott volna mellé egy igazi őskrokodilbőrt!

Uraim, vegyünk-e múmiát? Délmagyarország 1927. augusztus 12.
Uraim, vegyünk-e múmiát? Délmagyarország 1927. augusztus 12.

Fel volt adva a lecke a tanácstagoknak. Sajnos, ők élcelődni kezdtek. Gaál Endre tanácsnok szerint a múmia egy végelgyengülésben kiszenvedett egyiptomi hordár lesz. Pálfy József polgármester-helyettes elsütötte az év poénját, miszerint meg kell venni, ha hamisítvány is, "egy múmiával legalább több lesz a torony alatt".

Ki akar baglyot vinni Athénbe? Délmagyarország 1927. augusztus 13.
Ki akar baglyot vinni Athénbe? Délmagyarország 1927. augusztus 13.

Röpködtek az ötletek, kiszámolták, hogy egy év alatt megtérülne az ára, főleg, ha Alsótanyán is kiállítanák. Az ellenző Fodor Jenő tanácsnok viszont attól félt, hogy az őskrokodilbőr is egy egyiptomi szamártól származik.

Végül a polgármester mégiscsak úgy zárta le a diskurzust, hogy vegyék meg a múmiát, hiszen ilyen nem volt még Szegeden sosem. A szavazás alkalmával csak ketten gondolták úgy, hogy okosabbra kellene költeni a város pénzért, így a múmiaügy nyerésre állt.

A következő napon természetesen a Délmagyarország teljes rosszmájúsággal foglalkozott a múmiával vezércikkében. 

Ki az, aki baglyot akar bevinni Athénbe, hagymát Makóra, kocsonyát Miskolcra, barackot Kecskemétre, gólyát Tápéra és miért kell múmiát szállítani Szegedre a torony alá?

- tette fel a kérdést a lap, utalva arra, hogy a törvényhatósági bizottságokban lévő virilista tagok listája nemigen változik az idők során. (A virilizmus azt jelentette, hogy a vagyonos és legtöbbet adózó polgárok kiemelt képviseleti jogokat élveztek a városban. E bizottsági tagok jogállását még egy 1870-es törvény vezette be és Szegeden csak 1945 után szüntették meg a státust.)

Mégsem vett Szeged múmiát. Délmagyarország 1927. augusztus 17.
Mégsem vett Szeged múmiát. Délmagyarország 1927. augusztus 17.

A múmiaügyben végül 1927. augusztus 16-án a szegedi múzeum vezetősége kereken kimondta: nincsen szükség ilyen múmiára. A legnagyobbak is tévedhetnek. Móra Ferenc biztosan nagyot nézett volna a 87 évvel később kiállított múmia sikerén, pedig az tán a hordárságig sem vitte. Viszont, volt hozzá balzsamozott őskrokodil!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

10 fordulat egy lánykérésben

DélmagyArchív 1931: A kemény fejű apa mindent bevetett a szerelmes ifjú távoltartásáért. Örülhet a… Tovább olvasom