Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Puskatussal, lovasrohammal verték szét az asszonyokat

DélmagyArchív 1930: Szegedi munkanélküli asszonyok az utcán üldözték a nem szegedi munkásokat. Dorozsmán Kun Bélát éltette Godóné.
A gazdasági válság miatt 1930 áprilisának elején feszült jelenetek játszódtak le a szegedi utcákon a munkanélküliek és a hatóságok között.

Óh, vendégszeretet! Dühödten hajszolták a betolakodó munkásokat

A munkanélküliség feszültséget keltett a szegedi munkanélküliek és a máshonnan származó munkavállalók között. 1930. március 31-én a szegedi iparosotthon újraindult építkezésénél 100-150 szegedi munkanélküli jelent meg és hangosan tüntetve követelte az építésvezetőtől, hogy bocsássák el az idegen munkásokat, és alkalmazzanak helyettük szegedieket.

A főtéren kergették a munkásokat. Délmagyarország 1930. április 1.
A főtéren kergették a munkásokat. Délmagyarország 1930. április 1.

A tüntetés addig fajult, hogy a munkások és a munkanélküliek összeverekedtek, vad szitkozódások szálltak, pofonok csattantak, munkásasszonyok sikoltoztak.

A tüntetők nem akarták dolgozni hagyni a nem szegedieket (akik valószínűleg a környékbeli falvakból származtak), néhány tüntető asszony annyira fenyegetően lépett fel, hogy a nem szegediek jobbnak látták odébb állni.

Ezután a munkanélküliek utánuk eredtek, téglákat dobáltak, vad hajszába kezdtek a Rudolf téren (a mai Roosevelt tér) és a Széchenyi téren keresztül.

Utóbbi helyen a rendőrség vetett véget a dühkitörésnek, nagy nehézségek árán rendet tettek. Két asszony és két férfi ellen indítottak eljárást botrányokozás címén.

Godóné emlékszik Kun Bélára. Lovas csendőrattak az asszonyok ellen

A csendőrök lovasrohammal és puskatussal verték szét az asszonynépet. Délmagyarország 1930. április 4.
A csendőrök lovasrohammal és puskatussal verték szét az asszonynépet. Délmagyarország 1930. április 4.
Másnap Kiskundorozsmán a csendőrök lovasrohammal és puskatussal verték szét a dorozsmai asszonyok munkát követelő tüntetését.  A községben előzőleg élelmiszert osztottak a rászorulók között, de csak kis mennyiség jutott egy-egy családnak. Ezért az elöljáróság április 1-re ígért újabb élelmiszerosztást, a dorozsmaiak emiatt gyűltek össze a községháza előtt. Már sokan várakoztak, amikor a községi bíró kihirdette, hogy sem kenyér, sem munka nem lesz, menjenek haza.

A 300 fős, főleg asszonyokból álló csoport a főbírói hivatal elé ment, ahol már lovas csendőrök várták őket. Egy asszony bement, de eredmény nélkül, feldúltan kiabálva jött ki. A csendőrök, félreértve a fenyegetés mértékét, kivont karddal a tömegbe gázoltak több sebesülést okozva.

Godó Lajosné, aki férjével és 6 hónapos csecsemőjével együtt már 1929 októberétől éhezett, a hivatalból kijövet szinte önkívületi állapotban kiabálta:

Gyertek magyar anyák, kérjünk kenyeret! Azt mondják, hogy mi menthetjük meg Magyarországot!

Godónét délután előállították azzal, hogy a kommunizmust és Kun Bélát is éltette, lázította a tömeget és arra uszított, hogy a tömeg onnan szerezzen élelmet, ahol talál. Hiába mentek tisztázni őt a dorozsmaiak, a csendőrségen tovább folyt a kutatás más felbujtók ellen.

Egy bírói jótanács: Tűrni kell, asszony, nem beszélni!

1930. szeptember 25-én a Délmagyarország beszámolt Godóné peréről. Az asszonyt a fennálló rend elleni izgatással vádolták. Ő viszont előadta, hogy semmi ilyesmit nem tett, de amikor a főszolgabírói hivatalból üres kézzel jött ki, valóban kifakadt. Ezután a csendőrök megrohamozták az asszonynépet, akik pedig nem akartak mást, csak kenyeret.

Godóné pere a dorozsmai csendőrroham után. Délmagyarország 1930. szeptember 25.
Godóné pere a dorozsmai csendőrroham után. Délmagyarország 1930. szeptember 25.

A csendőr alhadnagy viszont hallotta, hogy Godóné ezt kiabálja:

Éljen a forradalom, le az urakkal! Éljen Kun Béla! Megyünk oda venni, ahol van!

Ezért a csendőr olyan veszélyesnek látta a helyzetet, hogy erősítést kért az asszonyok ellen, majd megrohamozta a népet, mert úgy látta, hogy az asszonyhad szét akarja rombolni a községházát. Ugyanezt vallotta még 3 csendőr, mire az asszony beismerte, hogy felindultságában elhangzottak a lázító szavak.

A bíróság ezután az enyhítő körülményeket figyelembe véve Godónét kéthónapi fogházra ítélte. A bírósági elnök búcsúzóul ezt mondta az asszonynak:

Mindenki nyomorult ma, az egész ország. Tűrni kell, asszony, nem szabad nyilatkozni!



hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2000 szegedi iskolást vittek Horthy Miklóshoz

DélmagyArchív 1938: Huszáros, rohamsisakos, árvalányhajas gyerekek, nyári díszmagyaros tanítónő. Egy… Tovább olvasom