Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

Szebb himnuszt a magyar rögről nem írtak

DélmagyArchív 1930: Song of the Wheatfields, vagyis Ének a búzamezőkről. Móra Ferenc gyönyörű regénye, amit értett a New York Times is.
New Yorkban kiadják Móra Ferenc Ének a búzamezőkről regényét. Délmagyarország 1929. november 3.
New Yorkban kiadják Móra Ferenc Ének a búzamezőkről regényét. Délmagyarország 1929. november 3.

1930-ban az Egyesült Államokban angol nyelvre fordítva adták ki Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényét. Talán azt a művét, amelyről legkevésbé gondolnánk, hogy az amerikai közönség megérti. Két héttel a megjelenés után a New York Times Nobel-díjas szerzőkhöz hasonlította Mórát.

Móra Ferenc könyvei között. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Móra Ferenc könyvei között. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményéből.
Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye 1927-ben jelent meg. Szegedi könyv: a nehéz sorsú alsótanyai faluról szól, de olyan lírai finomsággal és olyan megértő módban ábrázolva az emberi gyengeséget, amit az amerikaiaknak aligha volt mihez hasonlítaniuk.

A Délmagyarország 1929-ben adta hírül az amerikai magyar sajtóra hivatkozva, hogy Mórának e legnagyobb sikerű könyvében „a szegedi búzamezők illatát viszi át a szél az Óceánon túlra".

Móra Ferenc a lapnak elmondta, hogy a regényt két amerikai magyar író fordítja; egyikük nevét még nem is tudta kívülről. Utolérhetetlenül mórásan így nyilatkozott lapjának:

Sajnálom szegényeket, valószínűleg sok bajuk lesz az alsótanyai nyelvvel, de hát legalább újra megtanulnak munka közben magyarul káromkodni, ha már odakint elfelejtették volna.

Elkészült az angol fordítás. Délmagyarország 1930. április 24.
Elkészült az angol fordítás. Délmagyarország 1930. április 24.

Jugoszláviában gyorsan betiltották. Délmagyarország 1929. október 2.
Jugoszláviából gyorsan kitiltották: sértette az állam érdekeit. Délmagyarország 1929. október 2.
A fordítás 1930 áprilisára elkészült, s a kiadó az őszi könyvszezonra készítette elő. A regény a magyar könyvpiacon is számos kiadást megért, és, ahogyan az újság mondja, nem volt szüksége „politikai segítségre, kormánypárti vízumra".

Móra Ferenc elmondta: arról értesítették, hogy a kiadó igazgatója döntött az őszi megjelentetésről, mert megtetszett neki a regény, és az amerikai piacon a jelenős műveket ősszel adták ki. A Vanity Fair magazin már fotót is kért Móra Ferenctől, hogy ismertetőt írjon a megjelenés alkalmára. Ő azonban kételkedett a sikerben:

Az igazat megvallva, az Éneket nem tartom igen alkalmasnak az amerikai közönség számára, mert hangulata az amerikai mentalitáshoz viszonyítva túlságosan pesszimisztikus. Ez a pesszimizmus ugyan a magyar miljőben felolvad kissé, mert még a halál, az öngyilkosság is szelid, magyaros derűvel keveredik, de nem tudom, hogy ezt a miliőt hogyan lehet az angol fordításban érzékeltetni.

A könyv 300 oldalon, elegáns barna vászonkötésben jelent meg. Belső oldalán nyárfákkal szegett búzamezőt ábrázoló képpel és Móra Ferenc életrajzával, melyben az írót a szegedi múzeum igazgatójaként, régészként, liberális gondolkodóként és népszerű magyar íróként mutatták be.
 

A New York Times Móra Ferencről. Délmagyarország 1930. december 7.
A New York Times Móra Ferencről. Délmagyarország 1930. december 7.

Móra Ferenc: Song of the Wheatfields. A korabeli amerikai könyv az Amazon.com-on.
Móra Ferenc: Song of the Wheatfields. A korabeli amerikai könyv az Amazon.com-on.

1930. november 15-én, megjelenése után 2 héttel a New York Times is írt Móra Ferenc regényéről, olyan terjedelemben, amilyent csak a legnagyobb művek kaptak. A lap a regényt két Nobel-díjas parasztregénnyel sorolta együvé. Pedig az író nem várt jó fogadtatást, „mert a regényben minden jószándék rossz véget ér s a legbecsületesebb emberek pusztulnak el s ez aligha az amerikaiak szájaíze szerint való heppyend".

A cikkből mégis az derült ki, hogy az amerikai kritikus értette Móra Ferencet! Felemlítette megértő humorát, felfedezte, hogy a Móra stílusában bemutatott szegedi paraszt legfeljebb agyafúrt bizalmatlanságában hasonlít Knut Hamsun norvégjához. Mert Móra Ferenc a legőszintébb rokonszenvvel rajzolta meg portréjukat, s az ő parasztjainak kifejezetten egyéni jelleme van.

A könyvet 1931-re már Londonban is kiadták, és éppen készült a német fordítás, majd 1933-ban a holland is. 1934-ben a Nemzeti Színház készített darabot Móra Ferenc művéből, s az előadást az ország számos színházában, köztük Szegeden és Makón is bemutatták. A regényből Szőts István gyönyörű filmet készített 1947-ben. Móra Ferenc 1934. február 8-án hunyt el. A Délmagyarország másnapi lapszáma 5 oldalt szentelt legnevesebb munkatársa búcsúztatására (1., 2., 3., 4., 5.)

Előadás készül a Nemzeti Színházban. Délmagyarország 1933. december 24.
Előadás készül a Nemzeti Színházban. Délmagyarország 1933. december 24.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem voltál ünnepségen? Egynapi böjt!

DélmagyArchív 1931: A szebb jövő érdekében zsúfoltak vasrács mögé 68 tizenévest egy hivatali… Tovább olvasom