Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Szegedi rizs: nem termett jól, de acélos volt

DélmagyArchív 1930-1955: Nem pipáltuk le Kínát, de az urak kalapján rizskalász volt. És itt volt nekünk a Dózsa mgtsz. Videókkal.
A régi újságírói anekdota szerint Ujlaki Antal szerkesztőt az 1920-as években azzal az álhírrel ugratták társai, hogy Szegeden olyan rizstermelésbe fogott egy gazda, hogy rövidesen lepipáljuk Kínát.
1930 márciusában minisztériumi szakértő érkezett Szegedre, hogy a rizstermelési lehetőségeket tanulmányozza. Egy zacskóban szikes magyar földön termett rizsmagot hozott magával, mivelhogy ez az igazi. A legjobb rizs a sziktelenített szikes talajon terem. Nekünk pedig itt volt az egész Fehértó.
 
Rizsültetvények terve Fehértón. Délmagyarország 1930. március 15.
Rizsültetvények terve Fehértón. Délmagyarország 1930. március 15.

Három nappal később már arról adott hírt az újság, hogy a Fehértón megkezdődtek az előmunkák. Ha sikerül a kísérlet, kettéosztják a szikes tófeneket és egymás mellett létesül halgazdaság és rizsfarm.

Novemberben úgy összegezték: a rizskísérlet kudarcot vallott. Hiába nem volt válogatós a talajban, a víz csak kellett volna a rizsnek. Az elvetett rizs nem kelt ki, mert a nagy szárazság közepette nem volt elegendő víz a terület elárasztásához. Ekkor, a Körös-folyók vidékén végzett rizstermelés sikerén felbuzdulva a mezőgazdasági kamara következett a kísérletezésben; új földeket kért és kapott a várostól.

Filmhíradó részlet 1931 júliusából a Szeged környéki rizstermelésről. Forrás: filmhiradokonline.hu

1931 áprilisában ismét komolyra fordult a dolog. Két, Kisázsiát megjárt úr jelent meg a városházán. Olyan rizsfajtát hoztak, amelyek éppen az alföldi viszonyoknak feleltek meg. Csak a makacs vízhiányt kellett legyőzni. A városi mérnökség számításai szerint 3 darab éjjel-nappal működő artézi kút 80 nap alatt árasztaná el a kellő mélységben a rizsföldet.
 
Újabb rizstermelési kísérlet. Délmagyarország 1931. április 9.
Újabb rizstermelési kísérlet. Délmagyarország 1931. április 9.

A város belement a kísérletbe és vállalta 3 kút fúratását. A cikkben az alföldkutató társaság is megszólalt, és félig-meddig kimondta, hogy az egész inkább a kísérletezésre jó. 1931 májusában mégis 80 holdon vetették el a rizst. A csírázás jól haladt, a szakértők holdanként 5-6 mázsa rizstermelést számítottak. A rizs azonban csak nem akart meghonosodni. Hiába hozott kalászt, megállt a fejlődésben és elsárgult. A kísérletnek "voltak eredményei", a vállalkozók azonban feladták.
 
Kudarc 1931-ben. Délmagyarország 1931. augusztus 2.
Kudarc 1931-ben. Délmagyarország 1931. augusztus 2.

Két év telt el, hogy újra reménykeltő vállalkozásnak tűnjön rizst ültetni a Szeged-környéki szikes földbe. Ezúttal a földművelési miniszter emelte magasba a zászlót, de nemcsak Szegeden, hanem szerte az országban. A szegedi növénytermesztési állomás százféle rizsfajtából egy turkesztánit választott ki. Egy Algyő felé elterülő földdarabot szemeltek ki hozzá, mert ezen a helyen már 1931-ben jobb volt a termés, de az is kiderült, hogy az így kapott gabona drágább volt, mintha Ázsiából hozták volna be.

Júliusra a magyar rizs megint megmakacsolta magát, a kilátások gyengék voltak.
 
Sikeres rizstermés a Maros-parton. Délmagyarország 1934. szeptember 18.
Sikeres rizstermés a Maros-parton. Délmagyarország 1934. szeptember 18.

A hosszú, harcos évek végül 1934-ben némi sikert hoztak. De milyen riport készült róla! Szeptember 18-án az újság a deszki határból embermagasságú rizskalászokról írt, amelyek 40 holdon ringatóztak a szélben. A vizet a Marosból szivattyúzták, a magot pedig Turkesztánból hozták. Mindenki bizakodott, az acélos magyar rizs, mondták a szakértők, főzéskor háromszorosára duzzadt meg, nem úgy, mint az olasz, amely csak kétszeres lett.

Az eseményre sajtóbemutatót szerveztek, ezután pedig bankett volt pohárköszöntőkkel, csirkepaprikással, hűvös kadarkával. Hazamenet a férfiak kalapján rizskalász volt, a hölgyek pedig rizskoszorút fontak, és a következő évre 100 holdas termésről álmodtak a Maros-parton. Igazi romantikus győzelmi jelentés volt.

Filmhíradó részlet 1933-as Békés megyei rizsaratásról. Forrás: filmhiradokonline.hu

De a következő években az újság Szegedről már nem írt ilyen szép eredményekről. A Szegeden kipróbált turkesztáni rizsből később Szelényi Ferenc kiváló biológus 3 magyar fajtát kísérletezett ki, valamint kidolgozta a rizs magyarországi nagyüzemi termelésének módszerét. Az 1940-es években a professzor Debrecenbe került, így a rizstermelésről is onnan érkeztek jó hírek. 1944-ben már 5000 hektáron termeltek rizst Magyarországon.
 
Filmhíradó részlet 1940-ből. Rizsaratás Magyarországon. Forrás: filmhiradokonline.hu
 
Rizstelep létesül a Dózsa termelőszövetkezetben. Délmagyarország 1954. január 22.
Rizstelep létesül a Dózsa termelőszövetkezetben. Délmagyarország 1954. január 22.
Egészen addig, amíg Rákosi Mátyás 1948 szeptember 4-én nem nevezte a rizstermelést a magyar demokrácia egyik nagy eredményének.

A rizstermelésünk ezután jövedelmező lett és a hároméves terv során "minden képzeletet felülmúlóan" növekedett. A Dózsa termelőszövetkezetben a lenini úton előre rizstelep is létesült. 1955-ben mégis be kellett vallani, hogy a rizs a másfélszeres vetőterület ellenére sem hozott jó termést.

Magyarországon az 1950-es években 50 ezer hektárig felfutott a rizstermelés, de a termés aránytalanul romlott. Ma 2800 hektáron termelünk rizst (elsősorban Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében), ami a hazai fogyasztás 20 százalékát fedezi. Szegedre már csak a rizsföldekről leengedett békalencsefoltokat hozza a Tisza.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előző levelem tekintse tárgytalannak! - a Fekete Sátán

DélmagyArchív 1934: Kisembernek nem erőssége a fenyegetés. Tovább olvasom