Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Tizenötezer ember ünnepelte a Rákóczi-szobor átadását

DélmagyArchív 1912: Egyszerre három jelentős szobor is készült Szegedre. A Rákóczi-ünnep felvonulása másnap kasszasiker volt a mozikban.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrának leleplezésére 1912. szeptember 29-én 15 000 ember volt kíváncsi a szegedi Széchenyi téren, a Zsótér ház előtt. A Délmagyarország előzőleg így harangozta be ifj. Vastagh György bronzszobrát:

II. Rákóczi Ferenc páncélos díszben ül a paripán. Büszkén fölvetett födetlen fejéről vállára omlanak hajfürtjei. A bronzparipa méltóságteljesen lépdel, mintha érezné, hogy fejedelmi gazda ül a nyeregben. Ez a kép tárul, holnap, vasárnap délelőtt Szeged közönsége elé, ha városunk legújabb szobráról lehull a lepel.

A Rákóczi-szobor eredetileg a Széchenyi téren volt, 1930-tól került mai helyére.
A Rákóczi-szobor eredetileg a Széchenyi téren volt, 1930-tól került mai helyére.
A törökországi Rodostóban elhunyt fejedelem hamvait 1906. október 29-én sikerült hazahozni és Kassán eltemetni. A monarchia a rákövetkező években engedélyezte, hogy a magyar városokban szobrokat állítsanak a fejedelemnek. Szegeden az erre a célra alakult Rákóczi-egyesület indított gyűjtést, majd az 1906. szeptember 16-iki közgyűlésén a város is megszavazott 20 ezer koronát rá. Okot is találtak a szoborállításra: II. Rákóczi Ferenc 1713. július 20-án bevette a várost, és több hetet töltött itt. Augusztus 12-én Szegeden bocsátotta ki körlevelét, amelyben a hitfelekezeteknek szabad vallásgyakorlást engedett.  

A verőfényes szép őszi délelőttön 15 ezer ember tolongott a Széchenyi téren. Ekkora emberáradat régóta nem volt együtt Szegeden. Igaz, Lázár György polgármester egész történelemórát tartott beszédében, de ezt is dörgő taps követte.
 
Beszámoló a Rákóczi-szobor leleplezési ünnepségéről a Délmagyarország 1912. október 1-jei számában.
Beszámoló a Rákóczi-szobor leleplezési ünnepségéről a Délmagyarország 1912. október 1-jei számában. 
A cikk ezen az oldalon folytatódik.

A másnapi lap szenzációs meglepetésként adta hírül, hogy két szegedi moziban is levetítik a szoboravatás felvonulását, és az ezt követő szegedi déli korzózást. A filmen, írja az újság, élethűen szerepel mindenki, aki csak részt vett a felvonulásban és a korzón!

II. Rákóczi Ferenc szobrának elhelyezésére a Széchenyi tér városháza felőli oldalának észak-nyugati tükrét jelölték ki 1910-ben. (Mai helyére 1930-ban került; erről később).

A korabeli Rákóczi-szoborállítási lázat jellemzi, hogy Zombor város tanácsa arra kérte Lázár György szegedi polgármestert: a Rákóczi-szobor modelljét engedje át, mert így kevesebb pénzbe kerülne a bácskai városnak. A polgármester udvariasan elutasította a kérést. Végül Zombornak hamarabb lett Rákóczi-szobra, mivel a szegedi átadás több okból is majdnem két évet késett.
1911-ben egyszerre három jelentős szobor is készült Szeged számára
  • Strobl Alajos Széchenyi István-szobra
  • Zala György Deák Ferenc-szobra
  • Ifj. Vastagh György II. Rákóczi Ferenc-szobra

A Rákóczi-szobor megérkezett a Gizella térre (ma Aradi vértanúk tere)
A Rákóczi-szobor megérkezett a Gizella térre (ma Aradi vértanúk tere)
A lelkesedést jellemzi, hogy Mogyoróssy Ferencné szegedi asszony felajánlotta a birtokában levő aloé virágot, hogy a Rákóczi-szobor elé ültessék.

A szoborról a korabeliek és a mai szemlélő is elmondhatja: igazán sikerült alkotás. Átadás előtt a Délmagyarország beszélgetést közölt az alkotóval, ifj. Vastagh György szobrászművésszel (aki előző évben a római világkiállításon is bemutatta az alkotást).

A Dóm tér kialakításával, valamint a Széchenyi térre érkező új Pásztor János-szobrok elhelyezésével együtt a város 1929-ben úgy döntött: II. Rákóczi Ferenc szobrát a felújított Gizella téren (ma Aradi vértanúk tere) helyezik el. Alkotója eredetileg a régi Templom térre, a mai Fogadalmi templom helyén állt templom elé képzelte el - innen ma nem is áll messze.

Szeged egyik legnemesebb vonalú szobra.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen volt sorban állni a híg főzelékért?

DélmagyArchív: A gazdasági válság miatt 6300 szegedit táplált az ingyenkonyha 1931-32 telén.… Tovább olvasom