Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Úgy hullanak a férjei, hogy számolni sem tudja az újság

DélmagyArchív: Szerencsés Fekete Veron zsiványbandát szervez, hamis pénzzel házal és úgy hullanak a férjei, hogy számolni sem tudja az újság.

Szerencsés Fekete Veron rendőrkézen. Délmagyarország 1911.
Szerencsés Fekete Veron rendőrkézen. Délmagyarország 1911.
A név kötelez, Szerencsés Fekete Veron ötször ment férjhez, férjei a házasságkötés után elhunytak. Ki így, ki úgy, de előtte érvényes végrendeletet készítettek az asszony javára. Az asszony 1925-ben már a negyedik férjét kísérte utolsó útjára.

Mindenki biztosra vette, és az újságban is vissza-vissza tért a feltételezés, hogy megmérgezte őket. A negyedik exférj holttestét exhumáltatták is, de kiderült, hogy a halált nem mérgezés okozta. Az újság már itt rosszul számolta a férjeket, amit nem volt nehéz elvéteni.

Szerencsés Fekete Veron 1860 körül születhetett, de mire a Délmagyarországban először szó van róla, több férjen túl van már. 1911-ben a Délmagyarország csak mint az alsótanyai asszonyharamiát emlegeti, akinek neve évtizedek óta szerepel a szegedi rendőrségi fekete könyvekben.

Legendásan szerencsés csaló volt - a tanyavilágtól kapta nevét

A lap szerint húsz évvel korábban, „amikor még fiatal, pirosarcu menyecske volt", valóságos zsiványbandát szervezett a tanyavilágban. Állítólag férfiruhában csatangolt a banda élén egészen Kistelekig. Tanyákat fosztottak ki, sőt két férj megmérgezésével is őt vádolták. A harmadikéval azért nem, mert őt 1893-ban Szücs Antal nevű béreslegénye ölte meg, majd amikor a béres letöltötte 15 éves börtönbüntetését, visszatért az asszonyhoz, és attól kezdve vadházasságban éltek.

Az asszonyt rablással, gyújtogatással, gyilkossággal is gyanúsították, de mindig megúszta. Ezért kapta a Szerencsés nevet az alsótanyaiaktól.

Mint kuruzsló is híres volt a tanyavilágban. Móra Ferenc a Georgikonban, A pártfogók című karcolatában mint vajákos asszonyt említi, aki kalapkútolajat, vagyis kalapzsírt Habi koponyájára.

Igazi hírét azonban pénzhamisítási ügyeiben szerezte. Már 1911-ben részt vett egy pénzhamisítási bandában, amelynek egyik tagját 1911-ben a röszkei határban megölték. Így a gyilkosság ügyében tanú volt.

Ekkoriban a tanyaiakat azzal kereste meg, hogy a jó pénzért tízszeres hamispénzt kapnak tőle. A derék alsótanyaiak húzódoztak a dologtól, de tekintettel az asszony "legendás szerencséjére", mégis ráálltak. Csakhogy a pénzért nem kaptak hamisítványt, Szerencsés Fekete Veron revolvert szegezett rájuk és feljelentéssel fenyegetőzött.

Negyven forintért viselősnek tetette magát, és vállalta a gyereket


A Délmagyarország helyszíni riportot is késztett a "haramiaasszony" háza tájáról. Amikor elfogták, állítólag ezt kiabálta a rendőröknek: - Sokszor fognak még maguk engem letartóztatni, de szabadon is fognak engedni!

Egy másik lapszámból az derül ki, hogy Szerencsés Fekete Veron negyven forintért viselősnek tetette magát, hogy egy megesett lánytól átvállalja a gyereket. Az ötven felé járó asszony hasa kerekedni kezdett, amit a szomszédok álmélkodva láttak. Valóban „együtt" szültek a lánnyal, és a gyereket Szerencsés Vera nevére írták. Egy hónap múlva azonban „vörhenyben" meghalt a kicsi. Végül a rendőrök ennek az esetnek is a nyomára jutottak.

Mindeztek után az 1911. december 13-iki lapszám arról számol be, hogy az asszonyt börtönbüntetésre ítélte a bíróság, majd 1912. május 28-án ezt jóvá is hagyta a Kúria.

Hamis pénzt ígért as tanyai asszonynak. Délmagyarország 1918.
Hamis pénzt ígért a tanyai asszonynak. Délmagyarország 1918.

Ugyanez az asszony 1918-ban mint kártyavető és jövendőmondó került újra az újságba. Ekkor már a szegedi Damjanich utcában lakott, hiszékeny ügyfelei pedig a tanyai hadiözvegyek közül kerültek ki.

Amikor az asszony letöltötte börtönbüntetését, a kártyavetés révén „behálózott" egy jómódú, tapasztalatlan fiatalembert. Gáspár József elvette őt feleségül, és a szegedi Polgár utcában kocsmát nyitottak közösen. A hely a Délmagyarország szerint a legveszedelmesebb vasúti tolvajoknak adott találkozóhelyet. Ebben az időben Szerencsés Vera ismét visszatért régi trükkjéhez: a hamispénz terjesztéséhez. Egy özvegynek például egy dobozt mutatott, amely a pénzcsináló masina lett volna; egy húszkoronást kért a kétkedő áldozattól, majd a másik szobába vitte, ahonnan két vadonatúj – hamis húszassal tért vissza. Meg is győzte az áldozatot. Csakhogy Verát a vasúti tolvajok után nyomozó rendőrök megint elkapták, és ismét fogdába került. Tárgyalása után 3 és fél évre ítélték.

Többször is exhumáltak miatta


A Délmagyarország 1927-ben tért vissza ismét Szerencsés Fekete Veronra, akit egy kiterjedt pénzhamisítási ügy finanszírozójaként tartóztattak el. A rendőrség már-már felderítette az egész esetet, amikor újabb titokzatos haláleset történt: meghalt a hamis bankjegyek egyik sándorfalvi terjesztője.

Az ötödik férj valójában a negyedik volt. Délmagyarország 1927.
Az ötödik férj valójában a negyedik volt. Délmagyarország 1927.

És ismét sugdolózni kezdtek, hogy Szerencsés Fekete Veron keze lehet a dologban. Ismét tárgyalás lett, és 1928-ban megint exhumálás, de megint semmi nyoma a mérgezésnek. 1928 áprilisában megszüntették a mérgezési nyomozást az asszony ellen, de folytatódott a kanyargós hamisítási ügy. Kiderült, hogy Szerencsés Fekete Veron volt az, aki a pénzhamisító Kiss Istvánnak tanácsokat adott, és segédkezett a terjesztésben

A haramiaasszonyból ekkorra már valóságos celeb lett Szegeden. A házasságok révén gazdag asszony lett, akinek „Szegeden két bérpalotája, Sándorfalván és Kisteleken hat kisebb háza volt". Az újságírók lestek rá a tárgyalásokon, és ekkor megjelent a színen az újabb, az ötödik férj is.

Nem mérgez, de remekül főz

Az új férj sándorfalvi volt, és a világ legjobb asszonyának tartotta a nála jóval idősebb Szerencsés Fekete Verát. Az újság kérdésére állította, nem fél attól, hogy megmérgezik, az asszonyról pedig elmondta, jóféle, úri ételeket főz.

Ügynökökkel dologztatott a szegedi tanyavilágban. Délmagyarország 1931.
Ügynökökkel dolgoztatott a szegedi tanyavilágban. Délmagyarország 1931.

A bíróság mégis újabb 2 év börtönbüntetésre ítélte Szerencsés Fekete Verát a pénzhamisítási perben. Eközben a sándorfalviak megüzenték neki, jobb, ha vissza sem tér, mert nem engedik be a faluba. Ezért a férj eladta sándorfalvi házukat, míg a szegedi Hétvezér utcai házat már korábban értékesítették. Az asszony, aki 68 évesen már Vera néni lett, úgy tervezte, szabadulása után Pécstől délre, a jugoszláv megszállt területre költözik.

Mégsem így lett, hanem a fogház után Dorozsmán telepedett le.

Nem tudott kibújni a bőréből. Alighogy szabadult, 1931-ben újra a hamis pénz kapcsán cikkezett a lap róla.  Ekkor már nem személyesen járta a tanyákat, hanem ügynökök révén, kölcsönök fejében ígért jó minőségű hamis pénzt a tanyaiaknak.

Ismét nyomozás, ismét letartóztatás, és 1932-ben csalásért 3 év fegyházbüntetésre ítélték az akkor 72 éves asszonyt.

Többé a Délmagyarországban nem volt hír róla.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anyukám, gyere haza, nem baj, ha nincs pénz!

DélmagyarArchív 1930: A kilakoltatott özvegyasszony ágyat vetett Újszegeden a szabad ég alatt, és… Tovább olvasom