Délmagyar logó

2018. 04. 23. hétfő - Béla 12°C | 27°C Még több cikk.

Vietnámi műszak, kommunista vasárnap

DélmagyArchív 1970: Igazgató elvtárs, vasárnap várjuk gyárudvart takarítani! Arasson győzelmet kispolgári renyhesége felett!

Kommunista vasárnapot tartottak a szegedi vállalatok 1970. április 12-én, Lenin születésének 100. évfordulójára készülve. A vasárnapi munkát a szovjet Komszomol felhívása nyomán a KISZ indította el Magyarországon, emlékül a Lenin-féle kommunista szombatokra.

Az akció annyiban valóban emlékeztetett Lenin szombatjaira, hogy mindegy volt, mennyire hasznos az adott napon dolgozni. A lényeg a részvétel volt, ami egyet jelentett a kommunizmus iránti hitvallással. Nem nézték, pazarlás-e a gyárudvart takaríttatni vasárnap a mérnökkel és a szakmunkással, akik aztán nem pihenték ki magukat a következő hétre. 
 

Lelkesebben, elvtársak, a KISZ-nek megy a pénz! Délmagyarország 1970. április 14.
Lelkesebben, elvtársak, a KISZ-nek megy a pénz! Délmagyarország 1970. április 14.


Magyarországon 1968-ig dolgoztak szombaton is. Ettől az évtől kezdve az „életszínvonal-politika" jegyében elkezdték bevezetni a 44 órás munkahetet, vagyis minden második szombat szabad volt. 1982 januárjától már mindenki 42 órát dolgozott, vagyis minden szombat szabad lett. 

Történetünk idején a szegedi dolgozók 40%-a töltötte az összes szombatot munkával. A vállalatok 50 százalékában már 1969 nyarán bevezették a 44 órás hetet, a többiek (elsősorban az építőipari és vendéglátási dolgozók) pedig 1970 végére tértek át. 

10 pontos feladat: értelmezze a jelszót! Délmagyarország 1970. április 14.
10 pontos feladat: értelmezze a jelszót! Délmagyarország 1970. április 14.


A Lenin-centenárium mindenütt újabb tettekre serkenti a fiatalságothirdette Pintér István a Délmagyarország felkészítő vezércikkében. És megtudta tőle az olvasó, hogy Vlagyimir Ilijics Lenin mit gondolt a kommunista szombatokról:

Ez a saját magunk renyhesége, fegyelmezetlensége, kispolgári önzése fölötti győzelmet jelenti, győzelmet jelent azokon a szokásokon, amelyeket az átkozott kapitalizmus hagyott örökségül a munkásnak és parasztnak.

Április 12-én Szegeden ezrek vettek részt a kommunista vasárnapon. Az optimista híradás szerint 60 szegedi üzem és szövetkezet dolgozói jelentek meg a munkahelyükön és a földeken, s a fiatalokkal nagyszámban dolgoztak nem KISZ-korú kommunisták is. 

Igazán kommunista volt a munka: az irodák dolgozói fizikai munkát végeztek, több helyen az igazgató, a főmérnök is ott serénykedett az udvar takarításánál. Csak úgy dobogott az emberek szíve.

A kommunista vasárnapnak megadták a módját: több gyárban feldíszített kapu és csarnok köszöntötte a résztvevőket, és volt, ahol szórólapot és vörös kitűzőt osztogattak a kapuban.

A fémipari vállalat igazgatói irodájában óvodát rendeztek be, s a gyerekekre a KISZ-fiatalok vigyáztak!

A kommunista vasárnapra a Szeged környékén lakóknak is be kellett jönniük munkahelyükre, a KISZ jó előre közölte, hogy a buszok hétköznapi menetrend szerint járnak majd.

  • Az algyői olajmezőn 1000 olajbányász és 400 ifjú honvéd 108 köbméter olajat termelt.
  • A kábelgyárban 200 munkás állt a gépek mögé és 13 ezer forintnyi értékes anyagot termeltek.
  • A kenderfonóban 770-en, a textilművekben 680-an tevékenykedtek.
  • A gyufagyárban mind a 300 dolgozó megjelent, itt 3 órás műszakokat tartottak.
  • A 11. sz autójavító 220 munkása betonozott és társadalmi munkában autót szerelt.
  • A fémipari vállalat 320, a MÁV szegedi igazgatósága 190 embert mozgósított, ők fásítottak, parkosítottak, hulladékot gyűjtöttek és árkot ástak.
  • Az Ifjú Gárda katonái 20 hold területről vezették le a belvizet.
  • A szegedi ruhagyár viszont elbliccelte a Lenin-napot, pedig a KISZ ott is meghirdette. 

A Szegedi Ruhagyár azonban szégyenpadra került, mivel ott nem szerveztek kommunista vasárnapot.

A rohammunka részvevőinek bérét kiszámolták és az így kapott pénzt "közös célokra" fordították. Ami remek ötlet lett volna, hiszen egy összetartó társadalom kis lépésekkel messze tud jutni. A pénz azonban nem nyelvtanulásra, pingpongasztalra vagy kirándulásra ment, hanem a vietnami szolidaritási számlára és a KISZ-szervezetek munkafeltételeinek javítására

Az ötlet hasonlított az 1960-as években, a vietnámi háború idején a kommunista Vietnámot támogató vietnámi műszakokhoz, amelyek során ugyancsak vasárnap kellett dolgozni. Ezután a dolgozók teljes napi keresetüket befizették egy vietnámi csekkszámlára, aminek sorsát a KISZ intézte tovább. Olvasgasson vietnámi vasárnapokról itt vagy itt vagy itt vagy itt.
 

Az üzemben. Somogyi Károlyné fotói. Délmagyarország 1970. április 14.
Az üzemben. Somogyi Károlyné fotói. Délmagyarország 1970. április 14.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kakukkmadarak lovagi ösztönéről

DélmagyArchív 1934: A legjobb szöveg, amivel lókötők valaha védekeztek magyar bíróság előtt. Tovább olvasom