Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Volt-e durvább: Rákosit hallgatni a Kossuth-szobornál?

DélmagyArchív 1910-1945: Rákosi Mátyás egy 320 koronás ösztöndíjjal kezdte 1910-ben. Mi dolga volt még Szegeden?
320 koronás ösztöndíj Rákosi Mátyás érettségit tett szegedi tanulónak

320 koronás ösztöndíj Rákosi Mátyás érettségit tett szegedi tanulónak. Délmagyarország 1910. július 9.
A Délmagyarország még alig több, mint egy hónapja indult el, amikor 1910. július 9-án hír jelent meg arról, hogy dr. Lázár György, Szeged polgármestere a Lichtenberg Mór-féle alapítvány 320 koronás ösztöndíját adta át "Rákosi Mátyás érettségit tett szegedi tanulónak".

Említett tanuló, miután a szegedi főreáliskolában 1910-ben érettségizett, majd Budapesten a Keleti Kereskedelmi Főiskolán tanult, az első világháborúban az orosz fronton 1915-ben hadifogságba esett, és távol-keleti táborból szökött Szentpétervárra 1918-ban.

Ki a korcsmárosokat a szocdem pártból!


Rákosi beszéde közben fel-felhangzott az Éljen a proletárdiktatúra!
Rákosi beszéde közben fel-felhangzott az Éljen a proletárdiktatúra! Délmagyarország 1919. január 30.
1919-ben tért vissza a lap hasábjaira, amikor is a január 30-iki újság a kommunisták éjjelig tartó gyűléséről számolt be. A gyűlés a szegedi városháza közgyűlési termében zajlott le. A szegedi kommunistákhoz a központból is érkezett egy elvtárs: Rákosi Mátyás. A zsúfolt teremben jórészt a szociáldemokrata párt tagjai voltak jelen, de Rákosi beszéde közben fel-felhangzott az „Éljen a proletárdiktatúra!" kiáltás.

Rákosi a tőkés termelést, a kapitalista kapzsiságot, a burzsoá sajtót, valamint a szocdem pártban lévő háztulajdonosokat és korcsmárosokat ostorozta. Egy kis ízelítő:

Rákosi leszögezi, hogy ők tényleg a [szocdem] párt kettészakadását akarják. Elmondja, hogy Oroszországban, ahol igazi proletárok vannak, azzal kezdték a bolsevizmust, hogy minden alkoholt kiöntöttek. Ezt persze ott, ahol a korcsmárosok szociáldemokrata párttagok, nem lehet megtenni. A vallás butító hatása is megszűnt Oroszországban, a burzsoá lapokat elpusztították, az iskolát is bezárták arra az időre, míg a tanítószemélyzet az új tanokat annyira meg nem emésztette, hogy abban a szellemben oktathasson. Megdőltek tehát a tőkés termelés legfőbb támaszai.

A proletárdiktatúra kikiáltása után, az 1919. április 7-i tanácsválasztáson a két párt egyesüléséből létrejött Magyarországi Szocialista Párt jelöltjei indultak - más pártra nem is lehetett szavazni. Rákosiból a szociális termelés népbiztosa lett, majd 1919. augusztus 2-án szöknie kellett Bécsbe.

Rákosit letartóztatták Budapesten. Délmagyarordszág 1925. szeptember 25.
Rákosit letartóztatták Budapesten. Délmagyarordszág 1925. szeptember 25.

Jó napot, Spitzer úr!

1925-ben hallottak róla ismét a szegediek. AKommintern megbízásából szervezkedni visszatérő Rákosit több más kommunista (Hámán Kató, Weinberger Zoltán, Balog László) társaságában letartóztatták Budapesten.

Az újság szerint a mit sem sejtő Rákosit szállítóknak öltözött rendőrök fogták el, és Spitzernek szólították, hogy azt a látszatot keltsék, félreértés történt. Végül a főkapitányi kihallgatáson lett világos: felismerték.

Rákosi rögtönítélő bíróság elé került. Fogva tartása idején az osztrák és a cseh kommunisták is szervezkedtek, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljanak érdekében.

Az utolsó szó jogán. Délmagyarország 1926. augusztus 1.
Az utolsó szó jogán. Délmagyarország 1926. augusztus 1.
Rákosi Mátyás 1926 júliusában a bíróság előtt is előadta, hogy a kapitalizmusnak befellegzett.
Az utolsó szó jogán pedig elmondta, hogy a diktatúra szükséges kellemetlenség.

Nyolc és fél évnyi fegyházat kapott, s az ítélet hallatán a kommunista pártot éltette.

Rákosi első pere után Nyolc és fél évnyi fegyházat kapott. Délmagyarország 1926. augusztus 5.
Rákosi első pere után nyolc és fél évnyi fegyházat kapott. Délmagyarország 1926. augusztus 5.

Rákosi Mátyás ezután a váci fegyházba került, ahonnan egy levélcsempészési ügy miatt 1930-ban átszállították a szegedi Csillag börtönbe.

Hősi zászlókra cserélték ki - de hiba volt

Büntetése 1934-ben telt volna le, de ismét perbe fogták, aminek nyomán életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Visszakerült a szegedi Csillagba, ahol írnoki munkája miatt szabadon járkálhatott, párttaggyűléseket tartott, sőt egy forrás szerint ki is zárta a pártból azt a társát, aki szóvá tette, hogy Rákosi a szokással ellentétben nem osztja meg csomagjait a többiekkel.

1934-ben Rákosit ismét perbe fogták. Délmagyarország 1935. február 2.
1934-ben Rákosit ismét perbe fogták. Délmagyarország 1935. február 2.

1940-ben Rákosit és egy társát a cári csapatok által a világosi fegyverletételnél zsákmányolt honvédzászlókra cserélte Magyarország a Szovjetunióval.

A Nagy Ember, Akivel Az Erő Volt

Az 1944. december 5-iki újságban a kommunista Révai József Rákosit már mint a szabadságharc vértanúját emlegeti beszédében, Marxszal, Engelsszel, Leninnel és Sztálinnal egy mondatban.

1944-ben Rákosi Mátyás újra megérkezett Szegedre, ahol szegedi lakosok „Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!" kórussal ünnepelték. A Délmagyarország feje alatt ekkor még a kisgazdapárti Balogh István dr., a parasztpárti Erdei Ferenc és a kommunista Révai József szerepelt szerkesztőbizottsági tagként. Az újság által közölt cikk azonban már az ismert jövőt sejteti.
Rákosi Mátyás Szegeden. Délmagyarország 1944. december 5.
Rákosi Mátyás Szegeden. Délmagyarország 1944. december 5.

Az újságíró meghatottan kereste fel Rákosi Mátyás szenvedésének helyszínét, megszólaltatta a Csillag egykori börtönőrét, aki úgy emlékezett, hiába nála volt a fegyver, elfogódottnak és kicsinek érezte magát Rákosi mellett.

Az egykori kommunista rabtárs is megszólal, és repkednek a legendás elemek: Rákosi összetartó ereje volt a börtönnek, tanított, nevelt, szemináriumokat tartott, titkos könyvtárat üzemeltetett. Már akkor új horizontokat nyitott, és nem történt a világban semmi, amiről ő ne tudta volna, hogy miért történik. Például már Szegeden megmondta, hogy Hitler megtámadja majd Sztálint és a Szovjetunió elleni harc a magyarokra is szégyent hozhat. Ettől a katasztrófától kellett megmentenie a kommunistáknak a nemzetet, mondta Rákosi 1944-ből visszanézve 1940-ban.
Szeged ideiglenes nemzetgyűlési képviselőnek választotta Rákosit.

 A két újság

Rákosi Mátyás Szeged díszpolgára. Délmagyarország 1945. március 13.
Rákosi Mátyás Szeged díszpolgára lett (2011-ig). Délmagyarország 1945. március 13.

1945. március 11-én a szegedi közgyűlésben „egyhangú lelkesedéssel" a város díszpolgárává is megválasztották Rákosi Mátyást, "a demokrácia, a szabadság nagy harcosát". (Ettől a címtől a szegedi közgyűlés csak 2011. április 15-én fosztotta meg Rákosit.) 1945. március 15-én 40 000 szegedi hallgatta Rákosit – a Kossuth szobor körül a Klauzál téren.

40 000 szegedi hallgatta Rákosit – a Kossuth szobor körül. Délmagyarország 1945. március 17.
40 000 szegedi hallgatta Rákosit – a Kossuth szobor körül. Délmagyarország 1945. március 17.

Ennél is nagyobb, 75 ezres tömegről ír a Délmagyarország, amikor Rákosi 1945. július 29-én Szegeden szónokolt. Közben azonban történt valami az újsággal is. Alább két egymást követő lapszám címoldala látható.

A Délmagyarország címoldala 1945. július 22-én, vasárnap.
Az egységfronti Délmagyarország címoldala 1945. július 22-én, vasárnap.

A Délmagyarország címoldala 1945. július 24-én, kedden.
A kommunista Délmagyarország címoldala 1945. július 24-én, kedden.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

17 gyermeket nevelt a felsővárosi asszony

DélmagyArchív 1934: Hatvanhét család élt Szegeden több mint 8 gyerekkel. 480 család több mint 5… Tovább olvasom