Szeged - delmagyar.hu

Bár az országot év elején még nem érinti a háború, máris gyülekeznek a bajok: a DM lépten-nyomon az ellátásbeli hiányokkal és korlátozásokkal foglalkozik.

Zsír és ínségmunka

Érdemes szemezgetni a lapból. A január 12-i számban így szólnak a címek: „December végéig biztosítják Szeged zsírellátását – A szegedi Közellátási Hivatal vezetőjének tárgyalása Budapesten – Átmeneti fennakadás a lisztellátásban" És az írás: „– A lisztellátásban az utóbbi napokban bizonyos fennakadás mutatkozott Szegeden, mindamellett nem lehet liszthiányról beszélni... A zsírellátás ügyében tárgyalásokat folytattam Budapesten – mondotta tovább dr. Fodor Jenő. Annyit közölhetek, hogy Szeged lakosainak zsírellátása a mostani alapon egy esztendőre biztosítva van. Zsírjegy bevezetéséről nincs szó. A petróleumadagok az eddigiek maradnak egyelőre. A petróleumutalványok tegnap megérkeztek Szegedre, három hónapra szólnak, január harmadik hetében fogjuk kiosztani az igényjogosultaknak. Az uj cukorjegyek pár napon belül megérkeznek a hivatalhoz. Január 26-án kezdjük a cukorutalványok kiosztását. A cukorjegyeket az eddigiek szerint postán fogjuk szétküldeni."

Március 19-én a szellemi ínségmunkások sorsával a következő címmel foglalkozik a DM: „A város havonta alig öt és félezer pengőt takarít meg, ha elsejétől kezdve csak 120 szükségmunkást foglalkoztat." A tudósítás pedig: „(A Délmagyarország munkatársától.) Kedden Szegeden tartózkodott dr. Valkó László szociális felügyelő, ezt az alkalmat használta fel dr. Pálfy József polgármester, hogy tárgyaljon a szellemi szükségmunkások további alkalmazása ügyében. Amint ismeretes, az inségmunkarendszer március 31-én megszűnik, a szellemi szükségmunkásokat el kell bocsátani."

A március 19-i szám a tej-, petróleum-, kukorica-, fadrágítók elítélésével foglalkozott, április 8-án pedig arról ír a lap, hogy „Megkezdték a cipőjegy-igénylőlapok kiosztását – Az első délelőtt ötszázan jelentkeztek igénylőlapért – A polgármester felhívása a közellátási rendeletek szigorú betartására". A cipőutalványokról pedig így ír a lap: „A város közellátási hivatala pénteken kezdte meg a cipőutalványt kérő igénylőlapok szétosztását. Már a kora reggeli órákban tömegesen jelentek meg az igénylők a közellátási hivatal Szent György-téri helyiségében, délig 500 darab igénylőlapot vittek el. Ugylátszik tehát, hogy nagy szükséglet kielégítéséről kell majd gondoskodnia a hivatalnak a rendelkezésre álló bőr- és cipőkészlet keretei között." Mindeközben hatalmas belvíz pusztít a városban: a DM március 19-i számában arról számol be, hogy 200 ház dőlt össze két hét alatt a víz miatt.

Szeged mint célpont

Április 4-én az egész címoldalt elfoglalja Szeged képviselőjének, Teleki Pál miniszterelnöknek a nekrológja, aki a Jugoszláviának címzett hadüzenet hírére öngyilkos lett. És hamarosan megkezdődtek a hadműveletek is. Az április 8-i DM így ír a Belgrád ellen intézett német légitámadásról: „Berlin, április 7. A Német Távirati Iroda jelenti: A véderő főparancsnokság közli, hogy a délkeleti arcvonalon a támadás heves harcok közepette tervszerűen előrehalad. A légierő erő egységei ellenséges hadoszlopok, ellátó és közlekedési vonalak ellen intézett támadásokkal támogatják az előrenyomulást. A német harcirepülőgépek erős kötelékei többízben megsemmisítő hatással támadták Belgrád erődítményeit és más fontos hadicélokat. Különösen a főpályaudvart és egy fontos utat Belgrádtól keletre, további néhány szállító vonatot ért súlyos találat. Számos nagy tűzvész éjjel is jelezte az utat a német harcirepülőgépeknek, amelyek a negyedik támadásra indultak Belgrád erődjei ellen."

Arról azonban egy szó sincs a hírekben, hogy a Szegedre telepített német repülőezred intézett támadást Belgrád ellen április 6-án. Április 7-én megjött az ellencsapás is, amit azonban kivédett a légvédelem. Így szólnak az esetről a DM címei: „Jugoszláv gépek légitámadása Szeged ellen – Csak jelentéktelen kárt okoztak, a támadások egy áldozatot sem követeltek – A kitűnő légelhárítás 6 jugoszláv gépet lelőtt."

És a tudósítás: „(A Délmagyarország munkatársától.) A két nap óta tartó légoltalmi készültség után hétfőn délelőtt Szeged ellen megtörténtek az első légitámadások jugoszláv repülőgépek részéről, a pontos és eredményes kitűnő légelhárítás következtében csak egészen csekély károk történtek, áldozat, vagy súlyosan sérült egy sincs. A Szegedet ért támadásról a Magyar Távirati Iroda útján a következő hivatalos jelentés adták ki: Szeged, április 7. Hétfőn délelőtt 11 órakor egy jugoszláv bombavető raj támadását intézett Szeged ellen. Egy bomba eltalálta az állomást. A város felett kifejlődött légiharcban saját vadászgépeink 6 bombázógépet lelőttek."

Magyar katonák a Délvidéken

A DM április 13-i tudósítása arról számol be, hogy: „Honvédeink áttörték a szerb erődvonalat és bevonultak Szabadkára, Zomborba – Csapataink folytatják az előnyomulást az ezeréves déli határ felé".
A lap még hozzáteszi: „Szegedi magánértesülések szerint a magyar királyi honvédség első csapatai pénteken délelőtt 11 órakor Horgosra érkeztek, majd folytatták útjukat Szabadka felé." Az MTI alapján pedig arról tudósít, hogy: „A magyar királyi honvédvezérkar főnöke közli április 12-én délután 3 órakor: Csapataink az ellenséges erődöket a határ egész hosszában áttörték és a déli órákig elfoglalták a baranyai háromszögben Dárda községet, a Duna–Tisza-közén pedig Zombort és Szabadkát. A további előrenyomulás folyamatban van."

(Folytatjuk)

Összeállította: Szávay István