Szeged - delmagyar.hu

Az év híre kétségtelenül a holdra szállás volt, az, hogy először lépett ember idegen égitest felszínére.

A Sas leszállt

A július 22-i DM nagy terjedelemben címlapján hozza a hírt, miszerint: „Emberek az ismeretlen égitesten – Visszaindult a holdexpedíció – A Nyugalom Tenger kráterében – Mit mond Armstrong? – Az érkezés és a távozás". Idézzünk a tudósításból: „A Nyugalom Támaszpont jelenti: a Sas leszállt – ezzel a mondattal jelentkezett Neil Armstrong a Hold felszínéről, először az űrhajózás rövid történetében, 1969. július 20-án, magyarországi időszámítás szerint este 21 óra 17 perc, 40 másodperckor. Embert szállító jármű, az Apolló–11 holdkompja, rádióhívójele szerint a „Sas" fedélzetén két űrhajóssal, Neil Armstronggal és Edwin Aldrinnal ekkor szállt le először idegen égitestre."

Ekkor hangzott el a híres mondat: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek – ezekkel a szavakkal lépett az első űrhajós, Neil Armstrong a Hold felszínére. Az űrhajózás történetének ez újabb, világraszóló eseményére 109 órával, 24 perccel és 20 másodperccel azután került sor, hogy az Apollo–11 űrhajó elindult a floridai Kennedy-fokról a Hold felé. „Olyan, mint a porított faszén" – közölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehézséget, sőt könnyebb, mint a szoktató edzéseken volt."

Csomagolás és a 44 óra

Július 22-én „Átadták a kiállítási díjakat" címmel arról tudósít a lap, hogy: „Az ipari vásár idei nagydíjait dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára nyújtotta át a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár és a VBKM Világítástechnikai Vállalat képviselőjének." Hol van már azóta ez a két cég?

Születtek azonban maradandó dolgok is. Az augusztus 9-i DM így ír: „Szeptember 1-ig folyamatosan vezetik be a kenyércsomagolást. A hét elején az érintett élelmiszerkeresekedelmi vállalatok a belkereskedelmi miniszter kenyércsomagolási rendeletét, amelynek végrehajtása egyrészt a csomagoláshoz szükséges papír megrendelésével, másrészt a kiszállítással már megkezdődött. A Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint mind a fővárosi, mind a vidéki, megyei lerakatokban elegendő csomagolóanyag áll az élelmiszerkereskedelmi vállalatok rendelkezésre, csupán a zacskó kevés. Számításunk szerint a kenyércsomagoláshoz évente 5 700 tonna papírra lesz szükség."
A Hold-expedíció után végre ezt a nehéz föladatot is sikerült megoldani.

Augusztus 13-án így szólnak a lap címei: „Több mint 32 ezer szegedi dolgozik heti 44 órát – Az áttérés tapasztalatai". A tudósítás szerint: „Életszínvonal-politikánk eredményeként a szegedi dolgozók fele már nem heti 48 órát tölt munkahelyén: tavaly 34 vállalat 14,7 ezer dolgozója, idén újabb 31 vállalat 17,5 ezer dolgozója tért át a rövidebb munkaidőre.

Jelenleg tehát 65 szegedi cégnél 32,2 ezer ember heti 44 órát dolgozik csupán. A rövidebb munkaidő bevezetése Szegeden 1968-ban tervszerűen kezdődött, és 1969 júliusáig – az építőipari vállalatok, egyes szövetkezetek és néhány kisebb munkáltató kivételével – nagyrészt alkalmazták. A minisztériumhoz, a Csongrád megyei tanácshoz vagy más felügyeleti szervekhez tartozó nem építőipari vállalatok közül nyolc munkáltató 728 dolgozója jelenleg még 48 órás munkarendben dolgozik. Közülük elsőnek a Rostkikészítő Vállalat 352 dolgozója tér át szeptember 1-vel a 44 órás munkahétre."

Tarján és a Belváros

Az április 2-i DM a tarjáni építkezésekről ír: „A Hódmezővásárhely felé vivő útról is jól látszik az új víztorony. Karcsú betontestét folyamatos csúszózsaluzással húzta fel az ÉVM. 31 Építőipari Vállalat kollektívája. Április elejére a víztorony elérte teljes magasságát, a 65 métert. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat késedelem nélkül hozzálát a kétszintes víztározó medencék kialakításához. Ha továbbra is ilyen jó ütemben végzik a munkát, a víztornyot – valamennyi tartozékával együtt – még ebben az évben átadják; a vízmű elvégezheti bekapcsolását is."

Szépülőben van a lerongyolódott Belváros is. Ahogyan a DM augusztus 31-i száma írja: „A Kárász utca épületeinek kicsinosítása után a környező utcák, valamint a Klauzál és a Széchenyi tér házai is új köntöst kapnak. A Kárász utcai felújítások folytatásaként a Beruházási Bank épületének a homlokzatát is rendbe hozták. Jelenleg a Kígyó utca 1. számú ház tatarozását végzi az Ingatlankezelő Vállalat.

A Kiss Dávid-ház – a Kígyó patika – illetve az IBUSZ háztömbje – renoválását 1970-ben kezdik meg. A bútorcsarnok tömbjében teljes födémcsere szükséges, amellyel egyidőben a lakásokba központi fűtést is beszerelnek. Az épület kirakatait a Kárász utcai üzletekéhez hasonlóan az épület stílusa szerint alakítják ki. Erre az átalakításra mintegy 15 millió forintot fordítanak."

Összeállította: Szávay István